BK BH 1992/230
BK BH 1992/230
1992.04.01.
A magyar nyelvet nem ismerő tanú vallomásának tolmácsolásával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség a vádlottat terheli [Be. 218. § (1) bek.].
Észlelte a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú bíróság a tanú kihallgatásánál alkalmazott tolmács díjának a viselésére az államot kötelezte. Ez a rendelkezés téves.
A Be. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az állam viseli - a bűnösség megállapítása esetében is - azt a bűnügyi költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri. Ez a rendelkezés összhangban van a Be. 8. §-ának (1) bekezdésével és az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya kihirdetéséről szóló 1976. évi 8. tvr.-rel kihirdetett egyezségokmány III. része 14. cikke 3. pontja f) alpontjában foglaltakkal.
A jelen ügyben azonban nem olyan bűnügyi költség viseléséről kellett dönteni, amely azáltal merült fel, hogy a vádlott hátrányos helyzetben van, és ez a hátrányos helyzet (a magyar nyelv nem ismerete) okozta a bűnügyi költséget, hanem olyan bűnügyi költségről van szó, amely a tanúzással függ össze, ugyanúgy, mint a tanú utazási költségei és napidíja. Ez a költség pedig - ha a vádlott bűnösségét megállapította a bíróság, abban a körben, amelyben a tanúzásra és ezzel összefüggésben a tolmácsolásra sor került - a vádlottat terheli.
A másodfokú bíróság ennek megfelelően megváltoztatta a költségviselésre kötelezésre vonatkozó rendelkezést. (Fővárosi Bíróság 24. Bf. VI-VII. 6009/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás