PK BH 1992/245
PK BH 92/04/245
1992.04.01.
Ajándék visszakövetelésének elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 582. § (1) és (3) bek.].
A felperes és néhai férje 1965-ben ismerkedtek meg az alperesek édesapjával. Jó, családias jellegű kapcsolat alakult ki közöttük, amely az alperesek édesapjának házasságkötése után is fennmaradt. A felperes házastársa 1972 decemberében meghalt, ettől kezdve a felperes egyedül élt a két egymásba nyíló szobából álló tanácsi bérlakásában. Minthogy közeli hozzátartozója nem volt, az alperesek szüleivel kialakult jó kapcsolata egyre szorosabbá vált, a felperes erősen kötődött az alperesek családjához. A felperes asztmás megbetegedésében szenved, amely miatt állandó orvosi felügyeletre szorul, e betegsége miatt többször állt kórházi kezelés alatt is. Ügyei intézésében az alperesek szülei a segítségére voltak, betegségében gondoskodtak róla, a kórházi ápolások befejezése után, illetőleg nagyobb ünnepekkor magukhoz vitték a felperest az ország másik részében levő lakásukba. Az alperesek szülei és a felperes megállapodtak abban, hogy az I. r. alperes középiskolai tanulmányait Szegeden fogja végezni, és ez idő alatt a felpereshez költözik.
A felperes az 1985. július 15-én kelt ajándékozási szerződéssel 755 m2 nagyságú „üdülőépület és udvar” megjelölésű ingatlanát az alpereseknek ajándékozta holtig tartó haszonélvezeti jogának a fenntartása mellett. Ettől kezdve az alperesek, illetőleg a szüleik az üdülőingatlant használták, a kertjét művelték, és a termésen megosztoztak a felperessel.
A felperes 1989-ben felszólította az alperesek szüleit, hogy anyagi helyzetére tekintettel vagy életjáradék fizetésére vállaljanak kötelezettséget, vagy az ajándékozási szerződést hatálytalanítsák, hogy az ingatlan értékéből helyzetén javítani tudjon.
Az alperesek szülei erre nem voltak hajlandók, ezért a felperes pert indított az alperesek ellen az ajándék visszakövetelése iránt. Kereseti kérelmében két okra hivatkozott: egyrészt állította, hogy az ajándékra létfenntartása érdekében szüksége van, másrészt hivatkozott arra, hogy az ajándékot abban a feltevésben adta, miszerint az alperesek, illetőleg a szüleik a tartásáról, gondozásáról a jövőben is gondoskodni fognak; ez a feltevése azonban meghiúsult.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Arra hivatkoztak, hogy az ajándékot a szüleik addig nyújtott segítsége viszonzásaként kapták, és az ajándékozási szerződés megkötését valójában a felperes szorgalmazta. Állították, hogy az ajándékozás nem volt olyan feltételhez kötve, hogy annak fejében a felperesről a jövőben is gondoskodni kell. Tagadták, hogy a felperes életkörülményeiben, anyagi helyzetében olyan változás következett volna be, amely miatt a létfenntartása céljából szüksége lenne az ajándék tárgyára.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az „ajándékozás nemcsak arra a feltevésre alapítottan történt, hogy a kiskorú alperesek szülei a jövőben is gondoskodni fognak a felperesről. A felperes az ajándékot azért is szánta az alpereseknek, hogy az eddigi támogatást honorálja vele.” Ezért a bíróság álláspontja szerint a Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése szerint a visszakövetelési ok nem áll fenn. A továbbiakban a bíróság kifejtette, hogy az ajándékozás óta a felperes életkörülményeiben lényeges változás nem következett be, jövedelme jelentősebben nem csökkent, nyugdíja 1985-ben havi 3182 forint volt, 1989 októberében 5320 forint, és bár „reálértékben a nyugdíj nem növekedett, azonban lényegesen reálértékben nem is csökkent”. A felperes az ajándékozás tárgyán a haszonélvezeti jogot fenntartotta, tanácsi bérlakását pedig albérletbe adás útján hasznosíthatja. Mindebből az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az ajándék visszakövetelésének a Ptk. 582. §-ának (1) bekezdésében maghatározott esete nem áll fenn.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - lényegében indokai alapján - helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 582. §-ának (1) bekezdése értelmében a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. A Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében állást foglalt abban a kérdésben, hogy a létfenntartás veszélyeztetettségének a vizsgálata nem szűkíthető le a mindennapi szükségletek - a lakás és az élelmezés - anyagi fedezetének a tisztázására. A létfenntartás körében az ajándékozó jövedelme és anyagi helyzete mellett azt is vizsgálni kell, hogy egészségi állapota, életkora miatt mennyiben szorul ápolásra, gondozásra, és ez a szükséglete átmeneti jellegű vagy állandósultnak, esetleg egyre fokozódó mértékűnek tekinthető.
Az adott esetben az ítélet meghozatala időpontjában 73. életévében levő felperes asztmás megbetegedésben szenved, betegsége nem gyógyítható, állandó orvosi ellátásra szorul, és adat van arra is, hogy e betegsége miatt többször állt kórházi ápolás alatt. A bíróságok nem tisztázták, hogy az ajándékozás óta a felperes egészségi állapota milyen mértékben hanyatlott, és erre, valamint életkorára tekintettel mennyiben szorul gondozásra, esetleg ápolásra. Nem vizsgálták azt sem, hogy a felperes megélhetésének költségei mellett a gyógyszerek beszerzésével és az orvosi, kórházi ellátásokkal közismerten együtt járó kiadásokon felül ezek a szolgáltatások milyen kiadással járnak, különös figyelemmel az egyre fokozódó inflációra is. Téves, irreális - és a köztudomással is ellentétes - az a megállapítás, hogy a felperes nyugdíjának reálértéke az 1985. évi nyugdíj reálértékéhez képest lényegesen nem csökkent. Ugyanakkor nem mellőzhető a felperes anyagi helyzetének és lehetőségeinek (nyugdíj, albérletbe adásból származó jövedelem, az ajándékozott ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának eredménye, illetőleg kilátásai stb.) teljes feltárása, mert csak mindezek felderítése és az adatok összevetése alapján lehet dönteni abban a kérdésben, hogy a felperesnek a Ptk. 582. §-ának (1) bekezdésére alapított követelése megalapozott-e.
Megalapozatlan a bíróságoknak a másik kérdésben elfoglalt álláspontja is. A Ptk. 582. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Az igény jogszerűsége kérdésében való döntésnél a bíróságnak nemcsak azt kell vizsgálnia, hogy az ajándékozásnál valamilyen feltevés szerepet játszott-e, és hogy ez a feltevés véglegesen meghiúsult-e, hanem körültekintő vizsgálódást igényel az is, hogy a feltevés olyan lényeges körülményre vonatkozott-e, amely nélkül az ajándékozásra nem került volna sor (Ptk. 76. sz. állásfoglalás I.).
Az eddigi peradatokból megállapítható, hogy az alperesek szüleivel hosszú időn át fennállt jó, családias jellegű kapcsolat, a felperes részére nyújtott segítség, törődés, gondoskodás indította a felperest arra, hogy üdülőingatlanát az alpereseknek ajándékozza. Továbbá körültekintő vizsgálódást igényel azonban az is, hogy ezzel az ajándékkal az addig nyújtott segítséget kívánta-e csupán a felperes meghálálni, vagy motiválta-e az a remény is, hogy ezt a támogatást a jövőben is megkapja az alperesek családjától. Ebben a körben minden lehetséges bizonyítást le kell folytatni. Tanúként kell meghallgatni mindazokat, akik a felperes környezetében az ajándékozásról és annak indokáról tudtak, és az így beszerzett bizonyítékokat a már rendelkezésre álló bizonyítékokkal együttesen értékelve kell állást foglalni e feltevés fennállását illetően. Azt a tényt, hogy a felperesnek voltak-e feltevései, s azokat valamilyen formában ki is nyilvánította, neki kell bizonyítania.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára, mert a bizonyítás nagy terjedelmű kiegészítésére van szükség. (P. törv. III. 20 241/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás