PK BH 1992/250
PK BH 92/04/250
1992.04.01.
Ha az alperes a keresetlevelet a postahivatalban öt munkanap alatt nem veszi át, a bíróság a felperes kérelmére ügygondnokot rendel ki, és a keresetlevelet ennek kézbesítteti [Pp. 99. § (3) bek., 135. § (1) bek.; 43/1953. (VIII. 20.) MT r. 2. § (2) bek., 6. §, 8. § (1) bek., 9. § (2) bek.]*
A felperes szerzői jogdíj megfizetése iránt indított keresetet az alperes ellen.
A keresetlevélnek és az 1991. június 18-ra kitűzött első tárgyalásra szóló idézésnek az alperes részére tértivevényes levélként történő kézbesítését a posta figyelmeztetés hátrahagyása mellett a Z., N. u. 89. sz. alatti címre először 1991. április 24-én, másodszor április 25-én; az É. u. 3. szám alatti címre először május 28-án, másodszor május 29-én kísérelte meg. Az alperes a keresetlevelet és az idézést a postahivatalban öt munkanap alatt nem vette át, ezért a postahivatal ezt a tértivevényen feljegyezte, és az iratot az elsőfokú bíróságnak visszaküldte.
Az alperes nem jelent meg az első tárgyaláson, ezért az elsőfokú bíróság - annak megállapítása mellett, hogy az alperes idézése nem szabályszerű - a tárgyalást elhalasztotta, és kötelezte a felperest, hogy az alperes pontos címét jelentse be.
A felperes újabb címet nem tudott megadni, ezért az elsőfokú bíróság az alperes eddig ismert címeire az 1991. július 23-ra kitűzött tárgyalásra szóló idézést és a keresetlevelet ajánlott levélként, tértivevény nélkül rendelte kézbesíteni.
Az alperes a tárgyaláson nem jelent meg, írásbeli nyilatkozatot nem tett.
Az elsőfokú bíróság tárgyalást tartott, és a keresetnek részben helyt-adó ítéletet hozott.
Az ítélet ellen a keresetnek való teljes helyt-adás érdekében a felperes fellebbezett.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Pp. 135. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás megnyitása után az elnök megállapítja, hogy a felek személyesen vagy képviselők útján megjelentek-e. Ha valamelyik fél a tárgyaláson nem jelent meg, meg kell állapítani, hogy a tárgyalásra szabályszerű idézése megtörtént-e. Az idézés szabályszerűségén a kézbesítés szabályszerűségét, a tárgyalási időköz megtartását és az első tárgyalásra történő idézés esetében a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése szabályszerűségét kell érteni.
A Pp. 99. §-ának (3) bekezdése szerint a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint történik. A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítéséről szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (2) bekezdése alapján - minthogy a kézbesítés megtörténtéről és annak idejéről a bíróságnak tudomást kell szereznie - az idézést és a keresetlevelet tértivevényes levélben kell kézbesíteni.
Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az 1991. június 18-ra kitűzött tárgyalásra az idézést és a keresetlevelet tértivevényes levélben rendelte kézbesíteni; helyesen járt el, amikor az idézés szabályszerűségét hivatalból vizsgálva a „nem kereste” postai jelzéssel visszaérkezett iratról megállapította, hogy az alperes idézése - a keresetlevél kézbesítésének elmaradása miatt - nem szabályszerű. [R. 6. §, 8. § (1) bek., 9. § (2) bek.], és helyesen járt el akkor is, amikor ezért a tárgyalást a Pp. 135. §-ának (1) bekezdése alapján elhalasztotta.
Tévedett azonban akkor, amikor a felperest az alperes pontos lakcímének bejelentésére kötelezte; tévedett, amikor újabb cím bejelentésének elmaradása után az 1991. július 23-ra kitűzött tárgyalásra szóló idézést és a keresetlevelet ajánlott, tértivevény nélkül rendelte kézbesíteni; és tévedett akkor is, amikor az 1991. július 23-i első tárgyalás megnyitása után azt állapította meg, hogy az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
Az R. 9. §-ának (2) bekezdése alapján ugyanis - ha a címzett a keresetlevelet a postahivatalban öt munkanap alatt nem veszi át, és ezért a postahivatal ezt a tértivevényen feljegyzi, és az iratot a bíróságnak visszaküldi - a bíróság a keresetlevél kézbesítésének elmaradásáról és annak okairól a felperest értesíti, a felperes kérelmére ügygondnokot rendel ki, és a keresetlevelet ennek kézbesítteti, egyúttal erről az alperest - lakására címzett ajánlott levélben - értesíti.
Mindezt az elsőfokú bíróság elmulasztotta, és a Pp. 135. §-ának (1) bekezdésében írt lényeges eljárási szabályt megsértve a nem szabályszerűen idézett alperes távollétében tartott tárgyalást és hozott ítéletet.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletét a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pf. IV. 21 017/1991. sz.)
* A határozatban kifejtett elvek egybeesnek a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr.) 14. cikkében biztosított jogokkal. Ugyanezt a jogot biztosítja az Európa Tanács emberi jogi egyezménye 6. cikkének 1. bekezdése is. Ezt az egyezményt Magyarország aláírta.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás