PK BH 1992/255
PK BH 92/04/255
1992.04.01.
A hagyatéki eljárás során a tájékoztatási kötelezettséget a kiskorú örökös esetében különös gonddal kell teljesíteni [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 50. § (1) bek., 53. § (2) bek.].
A nőtlen K. A. örökhagyó 1990. október 11-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes öröklésre jogosult házasságon kívül született gyermeke: kiskorú K. A. A hagyatéki eljárás során a kk. örökös törvényes képviselője és az örökhagyó édesanyja - aki hitelezőként lépett fel - között egyezség jött létre. A közjegyző végzéssel az egyezséget jóváhagyta: megállapította, hogy a hagyaték tárgyát nem képező CSÉB biztosítási összeg felvételére a kiskorú törvényes örökös jogosult. Egyebekben a hagyaték átadásáról az egyezségben foglaltaknak megfelelően rendelkezett.
A végzés kihirdetése után az érdekeltek a fellebbezési jogról lemondtak, így a végzés nyomban jogerőre emelkedett.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A He. 53. §-ának (2) bekezdése szerint a hagyaték tárgyalása során a közjegyzőnek különös gonddal kell ügyelnie arra, hogy a kiskorú és a gondnokság alatt álló örökösök érdekei sérelmet ne szenvedjenek. Ha a felek olyan egyezséget kötnek, amely a kiskorú vagy a gondnokság alatt álló örökös méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, az nem szolgálhat a hagyaték átadásának alapjául, még akkor sem, ha az érdekeltek azt a közjegyző tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartják. Ilyen esetben az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, és a tárgyalást úgy kell folytatni, mintha a felek egyezséget nem is kötöttek volna.
Az adott esetben a kiskorú törvényes örökös törvényes képviselője a hagyatéki eljárás megindulásáról az eljárás folyamán és néhány nappal a második hagyatéki tárgyalás határnapja előtt értesült: a hagyatéki tárgyaláson jogi képviselő nélkül járt el. A közjegyző szóbeli tájékoztatásából szerzett tudomást az örökhagyó édesanyja által érvényesített hagyatéki hitelezői igényről. Az örökhagyó eltemettetésével felmerült - és közel 15 000 forintban számlákkal is igazolt - költségeken kívül azonban az 50 000 forint kölcsöntartozás tekintetében semmiféle bizonyíték nem állt rendelkezésre, és a hagyatéki hitelező a kölcsön nyújtásának körülményeiről sem adott részletes felvilágosítást. Ilyen körülmények között az 50 000 forint kölcsöntartozás fennállása nincs kellően valószínűsítve. Erre azonban a közjegyző a törvényes képviselő figyelmét nem hívta fel, és e vonatkozásban a tényállás tisztázását sem kísérelte meg.
A kiskorú törvényes örökös méltányos érdekeinek fokozott védelme megkívánta volna azt is, hogy a közjegyző az igazolt vagy kellő alappal indokoltan elismert hagyatéki tartozás kielégítésének módjával kapcsolatban is megadja a szükséges jogi tájékoztatást a törvényes képviselőnek.
Olyan esetben, amikor a kiskorú törvényes örökös törvényes képviselője a hagyatéki tartozás fejében ingatlan tulajdonjogát kívánja a hagyatéki hitelezőre átruházni, vagy részére a tulajdonjog részjogosítványát: haszonélvezeti jogot kíván biztosítani, elengedhetetlen az ingatlan (a haszonélvezeti jog) értékének tisztázása. Csak így biztosítható, hogy a hagyatéki tartozás kiegyenlítése legalább megközelítőleg azonos értéken történjék.
Közismert, hogy az ingatlanoknak a hagyatéki eljárás során megállapított becsértéke általában alatta maradt a tényleges forgalmi értéknek. Különösen alacsonynak tűnik a szegvári házas ingatlan 1/4 részének 10 000 forintban megállapított értéke; eszerint ugyanis az 1438 m2 nagyságú telek és a rajta emelt lakóépület összértéke 40 000 forint. Ez az érték az ingatlan adottságainak ismerete nélkül mindenképpen aggályos. A közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha az értékeléssel kapcsolatos aggályokra felhívja a törvényes képviselő figyelmét, és az ingatlan adottságaira (településen belüli fekvése, az épület műszaki állapota, nagysága, lakott vagy beköltözhető volta) az érdekelteket megnyilatkoztatja, vagy egyéb módon adatokat szerez be.
Nem tájékoztatta a közjegyző a törvényes képviselőt, az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog értékénél alkalmazott számítási módról sem. A 240 000 forintra becsült (és tényleges forgalmi értékét tekintve esetleg ezt meghaladó) értékű ingatlanilletőségen biztosított holtig tartó haszonélvezeti jog ugyanis feltételezhetően meghaladja az 50 000 forintot; annak a hagyatéki hitelező részére történt biztosítása tehát nyilvánvalóan a kiskorú törvényes örökös méltányos érdekeit sérti.
Végül a közjegyző nem tájékoztatta a törvényes képviselőt arról sem, hogy az örökös az élettársi összeget a biztosítási szerződés alapján szerzi meg, az nem tartozik a hagyatékhoz, azzal tehát a hagyatéki tartozásokért sem felel (PK 75. számú állásfoglalás). Nincs jogi akadálya annak, hogy az örökös a hagyatéki tartozás megfizetésére saját vagyonából (az életbiztosítási összegből) vállaljon kötelezettséget. Nyilvánvaló azonban, hogy az ilyen nyilatkozatot csak akkor lehet egyezség alapjául elfogadni, ha azt az örökös kellő tájékoztatás után tette meg, és az egyébként is indokolt, okszerű volt. Az adott esetben azonban a törvényes képviselő kellő tájékoztatás nélkül tett kötelezettségvállaló nyilatkozatot, és annak indokoltsága sem volt megállapítható.
Megállapítható tehát, hogy a közjegyző sem a hagyatéki hitelezői igény összegszerűségét, sem a kielégítés módját illetően a jogszabályban megkívánt tájékoztatási és figyelmeztetés kötelezettségének nem tett eleget, és nem volt tekintettel a kiskorú törvényes örökös méltányos érdekeire akkor, amikor a törvényes képviselő és a hagyatéki hitelező egyezséget jóváhagyta. Az egyezséget jóváhagyó és a hagyaték átadásáról rendelkező végzés ezért törvénysértő és megalapozatlan.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 073/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás