GK BH 1992/264
GK BH 1992/264
1992.04.01.
A tárgyaknak a szomszédos házak lakásaiból vagy más helyiségeiből való kidobásával, kiejtésével vagy kiöntésével okozott kárért való felelősség nem hárítható át az épület tervezőjére, illetve kivitelezőjére, arra hivatkozással, hogy a rendeltetésellenes igénybevételre figyelemmel alkalmazott költségesebb műszaki megoldással a kár keletkezése megelőzhető lett volna [Ptk. 353.].
A II. r. alperes megbízásából - aki az építkezés lebonyolítója volt - a III. r. alperes tervezte, a IV. r. alperes kivitelezte Miskolcon az 1990. december 22-én átadott Ifjúsági Ruházati Áruház épületét. Ez az épület már meglevő 10 emeletes lakóházak közötti területen, földszintes lepényépületként került megvalósításra „neoacid” anyagú, lágy fedésű lapos tetővel.
Az áruházi épületet a felperes 1987. május 31. napjáig bérelte a Miskolci Megyei Tanács V. B. megbízásából eljárt I. r. alperestől, aki eddig az időpontig az épület kezelője is volt. A felperes 1987. május 31. napját követően térítésmentesen megkapta az épület kezelői jogát.
Az áruházi épület tetőszerkezete 1988. februárjában beázott. A felperes sikertelenül szólította fel az alpereseket a kijavításra. A tetőszerkezet kijavítása nem tűrt halasztást, ezért a felperes - 1988. november 1. napján - megrendelte a kijavítást az S. kisszövetkezettől, és részére az elvégzett javításért 603 430 Ft-ot fizetett, majd 1989. november 24-én keresetet terjesztett elő a fenti összeg és annak 20%-os kamata megfizetése iránt. Az I. r. alperes felelősségét az 1987. május 31. előtti nem megfelelő karbantartásban, illetve abban jelölte meg, hogy a kezelésében levő 10 emeletes épületekből dobálták ki olyan tárgyakat, amelyek a tető-meghibásodást előidézték. A felperes szerint a II. r. alperes azért felelős, mert a lapos épület telepítése során nem vette figyelembe, hogy a környező lakóépületekből kidobált tárgyak megsérthetik a lapos épület tetejét. A III. r. és a IV. r. alperesekkel szemben arra hivatkozott, hogy nem zárható ki a hibás tervezés, illetőleg kivitelezés.
Az elsőfokú bíróság a felmerült vitás kérdések tisztázása végett szakértői bizonyítást rendelt el.
A szakértő szerint a lapos épület tetőmegoldásának tervezése és kivitelezése megfelelő volt, feltételezve azonban azt, hogy a tetőt semmiféle külső behatás nem éri. A jelen esetben azonban az alacsony épületet korábban épített többszintes lakóépületek közé utólag helyezték el, ezért a szakértő szerint számolni kellett volna azzal, hogy a tetőt akár szándékosan, akár gondatlanul külső sérülés éri. A szakértő tényként állapította meg, hogy a magas épületekből alacsony épületre, a tetőszigetelést károsító anyagokat (fenyőfa, matrac) dobálták ki. Onnan egyébként bizonyos tárgyak ki is eshettek. Ez elkerülhető lett volna ha - lényegesen magasabb költségből - szilárd burkolatú tetőt készítenek, amely egyrészt tűri a külső behatásokat, másrészt megfelelően tisztítható is. A szakértő szerint az elvégzett kijavítás a beázást megszüntette, de az a rendeltetésellenes körülmények között szintén károsodhat. Mindezekre tekintettel a szakértő 1/3-ad arányban a tervező, 2/3-ad arányban a lakók felelősségét látta fennállni.
Az elsőfokú bíróság a fenti adatok alapján meghozott ítéletével a keresetet elutasította.
Az ítélet indokolása szerint a tetőszigetelést az oda kidobált különböző tárgyak szakították be. Az eredetileg szakszerűen tervezett és kivitelezett tetőszigetelés tehát a rendeltetésellenes használat miatt hibásodott meg. A meghibásodást okozó tárgyakat a szomszédos, az I. r. alperes kezelésében levő épületből dobták ki. Ezért azonban a felelősség nem az alpereseket, hanem a kárt okozó bérlőket terheli, figyelemmel a Ptk. 353. §-ának rendelkezéseire. Rámutatott a bíróság arra, hogy a tervező és a kivitelező nem köteles a tervezés során rendeltetésellenes igénybevétellel számolni, és emiatt költségesebb műszaki megoldást alkalmazni. A beázás a kezelői jog átadása után történt, a kezelői jog átadása térítésmentes volt, ezért a korábbi kezelő a perbeli hibáért sem szavatossági, sem kártérítési felelősséggel nem tartozik. A II. r. alperes felelőssége szintén nem állapítható meg, mert mint lebonyolítónak nem volt feladata dönteni az épület elhelyezése kérdésében, másrészt a rendeltetésellenes használattal neki sem kellett számolnia.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása, a keresetének helyt-adó határozat meghozatala érdekében. Arra hivatkozott, hogy szakértő szerint az adott esetben a tervezőnek számolnia kellett volna a lapos épületet érő behatásokkal, és ezért a költségesebb, szilárd burkolatú, várható tetőt kellett volna terveznie. Sérelmezte, hogy a szakértő által emiatt indítványozott 1/3-os tervezői közrehatást a bíróság figyelmen kívül hagyta.
A felperes szerint fennáll az I. r. alperes felelőssége. Korábban bérbeadó volt, és a tetőszigetelési hibák már az átadáskor is fennálltak. A felperes szerint a kezelői jog átadása nem ingyenes volt, az egy másik beruházással kapcsolatos felperesi költekezés ellentételezése fejében történt. Ezért fennáll az I. r. alperes szavatossági felelőssége a hibásan átadott épülettel kapcsolatban. Az I. r. alperes felelőssége fennáll azért is, mert a tetőszigetelésben annak takarítása során kárt okozott, másrészt felelős azért, mert nem lépett fel a magas épületekből tárgyakat kidobáló bérlőivel szemben.
Az I. r., a III. r. és a IV. r. alperesek az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének elbírálása során a szükséges terjedelmű bizonyítást lefolytatta. Ennek eredményeként a tényállást helyesen állapította meg, a beszerzett bizonyítékokat helyesen értékelte, majd megalapozott döntést hozott. A döntés megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek és kellően megindokolt Ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján a Pp. 254. §-a (3) bekezdésének alkalmazásával helyes indokainál fogva helybenhagyta. (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2. G. 40 720/1989. sz. - Legf. Bír. Gf. IV. 31 391/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás