GK BH 1992/270
GK BH 92/04/270
1992.04.01.
A bíróság a fél által beszerzett szakvéleményt csak a fél álláspontjaként veheti figyelembe: a perben szakértőként általában csak a bíróság által kirendelt szakértő járhat el [Pp. 177. §].
A felperes fizetési meghagyások kibocsátását kérte az alperes ellen 2 137 058 Ft és késedelmi kamata, valamint 187 550 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt arra hivatkozással, hogy az alperes az M. N. székházának belsőépítészeti munkáiról benyújtott számlát csökkentett összegben egyenlítette ki.
Az alperes a kibocsátott fizetési meghagyásokkal szemben ellentmondást terjesztett elő, és a bíróság az így keletkezett pereket egyesítve folytatta az eljárást.
Az alperes arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes a per tárgyát képező szerződést megszegte, késedelmesen és hibásan teljesített, valamint az alperesnek kárt okozott.
A felperes előkészítő iratában előadta, hogy az alperes nem biztosította a munkavégzéshez szükséges munkaterületet. Állította, hogy az általa vállalt 1989. február 28-i határidő teljesíthető lett volna, amennyiben az alperes a munkaterületet biztosítja; az alperes jogszerűtlenül tartotta vissza a számlaösszeg egy részét. Előadta, hogy az 1989. május 26-i átadás-átvétel keretében az alperes a munkákat átvette, és a jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi hiányok pótlását a felperes vállalta. Az alperes nem biztosította a bútorok gyártásához szükséges méretvétel lehetőségét: ezért vált szükségessé, hogy a bútorokat a felperes átalakítsa, aminek költsége 187 550 Ft-ot tesz ki. Az alperes előkészítő iratában vitatta, hogy a felperes munkáját jelentős mértékben hátráltatta volna, fenntartotta a felperes szerződésszegésére alapított álláspontját. Kárigényét részletezve közölte, hogy 2 240 656 Ft kára keletkezett, amelyet beszámítási kifogásként kíván érvényesíteni a felperes követelésével szemben.
Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el, kirendelve szakértőként É. I.-t.
A szakértői vélemény összefoglaló magállapítása szerint az alperes a vállalt határidőre a munkaterületet nem adta át, a létesítmény adott készültségi foka pedig nem tette lehetővé, hogy a felperes a bútorokkal kapcsolatos méretvételt elvégezze. Megállapította a szakértő, hogy a felperes belsőépítészeti munkákat jó minőségben végezte el, a kivitelezés során pedig jelentős mértékben alkalmazkodott a váratlan körülményekhez, és a mennyiségi hiányokat pótolta.
A szakvéleményre a felperes és az alperes írásos észrevételeket közölt. A felperes néhány észrevétel mellett a szakvéleményt elfogadhatónak tartotta. Bejelentette, hogy keresetét fenntartja 2 137 058 Ft vállalkozói díj, valamint 187 550 Ft átalakítási költség és ezen összegek késedelmi kamatára vonatkozóan. Az alperes a szakvéleményre adott részletes észrevételei alapján közölte, hogy a szakértő álláspontját ellentmondásosnak és megalapozatlannak tartja. Hangsúlyozta, hogy kártérítési igényét fenntartja.
Az alperes szakértői véleményt csatolt, amelyet megbízása alapján készítettek, és amely kitér a kirendelt szakértő véleményének elemzésére is. E szakvéleményre adott részletes észrevételeinek összegzéseként a felperes kérte, hogy a kirendelt szakértő a szakvéleményében foglaltak figyelembevételével hozza meg döntését a bíróság.
A kirendelt szakértő kiegészítő szakvéleményt készített a felek észrevételei alapján, a folytatólagos tárgyaláson pedig a felek észrevételeire is válaszolva közölte, hogy kiegészített szakvéleményét fenntartja.
Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 2 324 558 Ft-ot és késedelmi kamatát, valamint 139 474 Ft perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a szakértői bizonyítás alapján megállapítható, hogy az alperes a helyszíni szereléshez 4 hónapi késedelemmel biztosította a munkaterületet. A felperes nem esett késedelembe, mert a Ptk. 303. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. A szakértői vizsgálat a felperes részéről mulasztást vagy munkaszervezési hibát nem tárt fel, és a kiegészített szakvélemény alapján megállapítható, hogy a késedelem a felperesnek nem róható fel. A felperes a késedelmes teljesítés miatt nem köteles kártérítést fizetni az alperesnek, mert az alperes esetleges kárát maga okozta saját mulasztásával. Az alperes beszámítási kifogását tehát a bíróság nem találta alaposnak, ezért kötelezte 2 137 058 Ft vállalkozói díj, valamint a bútorok átalakítása miatt a felperesnél felmerült 187 500 Ft költség megfizetésére. Nem nyert bizonyítást, hogy a felperes hibásan teljesített volna, a mennyiségi hiányok pótlásáról egyébként 1989. június 26-án igazolás készült. Az alperes az eljárás során nem tudta megcáfolni azt az állítást, amely szerint a felperes a hibákat kijavította. A vállalkozói díjat tehát nem kellett csökkenteni az alperes által hivatkozott minőségi hibákra tekintettel.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, és kérte az ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének az elutasítását. A fellebbezés szerint az alperes megbízásából készült szakvéleményeket a bíróság nem fogadta el ítélkezésének alapjaként, és elutasította az alperesi indítványt, hogy az általa felkért szakértők meghallgatására sor kerüljön. A különböző tartalmú szakvéleményekre tekintettel indokolt lett volna további szakértő kirendelése, illetve igazságügyi felülvélemény beszerzése. Az alperes hangsúlyozta, hogy a bíróság a bizonyítás anyagát helytelenül mérlegelte, és ezért hozott az alperes terhére marasztaló határozatot.
A fellebbezésre a felperes észrevételeket közölt, és kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását.
A fellebbezés csak részben alapos.
A fellebbezési eljárás során lefolytatott bizonyítás eredménye alapján megállapítást nyert, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által követelt vállalkozói díj jogalapja és összegszerűsége tekintetében a tényállást tisztázta, és ebben a vonatkozásban - az alábbi kivételtől eltekintve - a jogszabályoknak megfelelő, megalapozott döntést hozott. Aggálytalan szakvélemény készült a díjkövetelés megalapozottsága kérdésében, a szakvélemény megdöntésére alkalmas bizonyítékot pedig az alperes sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezési eljárás során nem tudott szolgáltatni.
Az alperes megalapozatlanul sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi megbízás alapján készült szakvéleményeket nem „szakvéleményként” vette figyelembe, továbbá a különböző tartalmú szakvéleményekre tekintettel nem intézkedett igazságügyi felülvélemény beszerzéséről. A bíróság a fél által beszerzett szakvéleményt csak a fél álláspontjaként veheti figyelembe, és az elsőfokú bíróság az alperes által csatolt szakvéleményeket ilyenként figyelembe is vette. A perben szakértőként csak a bíróság által a Pp. 177. §-a alapján kirendelt szakértő járhat el. Az alperes egyébként a fellebbezésében a szakvéleménnyel kapcsolatban csupán általános jellegű kifogásokat tett, a szakértői megállapítások megdöntésére irányuló bizonyítékot pedig nem közölt. Megalapozottnak bizonyult az a megállapítás, hogy az alperes a per tárgyát képező szerződés teljesítése során késedelmesen szolgáltatta a munkaterületet, amelyre tekintettel a felperesi késedelem kimenthető volt. Nem volt jogosult tehát az alperes a vállalkozói díj visszatartására, illetőleg a kifizetés megtagadására.
A felperes követelésének részét képezte a helytelen méretadatok alapján a legyártott bútorok átalakításának költsége. A megállapított tényállás szerint a felperes a méretvétel lehetőségének hiányában saját kockázatára végezte el az eredeti méretek alapján a legyártást. Erre tekintettel a később szükségessé vált átalakítás költségeit az alperestől nem követelheti. Ebben a vonatkozásban tehát az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a keresetet el kellett utasítani.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján részben megváltoztatta. (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2. G. 40 191/1989. sz., - Legf. Bír. Gf. V. 31 286/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
