GK BH 1992/274
GK BH 92/04/274
1992.04.01.
A fizetési meghagyás elleni ellentmondást kellő időben terjesztették elő, ha az ellentmondást a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított nyolc napot követően, de a fizetési meghagyáson feltüntetett határidőn belül nyújtották be [Pp. 105. § (2) bek., 392. §1 (1) bek., 393. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében 156 000 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást kibocsátotta, amellyel szemben az alperes ellentmondással élt.
Az elsőfokú bíróság az alperes ellentmondását elutasította, mert azt nem a kellő időben - nyolc napon belül - terjesztette elő.
A végzés ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, amelyben kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az eljárás folytatását. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság által kibocsátott fizetési meghagyáson levő figyelmeztetés szerint tizenöt nap állt a rendelkezésére ellentmondása előterjesztésére, ezt a határidőt pedig nem mulasztotta el.
A fellebbezés alapos.
Az alperes a fizetési meghagyást 1991. április hó 5. napján vette át, és ellentmondását 1991. április 18-án adta ajánlott küldeményként postára. A Pp. 392. §-ának (1) bekezdése értelmében a „fizetési meghagyásnak... tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést is, hogy a meghagyás ellen ellentmondásnak van helye”. Ennek előterjesztésére - az ellentmondás elutasításának terhe mellett - a törvény 393. §-ának (1) bekezdése nyolc napot enged. A Pp. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a törvény szerint a mulasztás következményei csak előzetes figyelmeztetés esetén állnak be, az elmulasztott cselekményt a figyelmeztetésben megjelölt idő alatt pótolni lehet. Az alperes az ellentmondását a fizetési meghagyáson megjelölt időn belül terjesztette, az elsőfokú bíróság által előírt kötelezettségének eleget tett. Azt, hogy a bíróság nem a Pp. 393. §-ának (1) bekezdésében előírt határidőt tartalmazó fizetési meghagyást bocsátott ki, nem lehet az alperes terhére róni.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot kötelezte a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. (Legf. Bír. Gf. VI. 32 040/1991. sz.)
1
A Pp. ötödik részét – így a 387–394. §-okat is – az 1992: LXVIII. törvény 1993. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás