KK BH 1992/279
KK BH 1992/279
1992.04.01.
Nem törvénysértő a társadalmi szervezet alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint az elnököt az elnökség választja meg, ha egyébként az egyesület tagjainak választási és választhatósági jogát az alapszabály biztosítja [1989. évi II. tv. 6. § (1) bek., 9. §, 11. § (1) bek.]
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 1991. január 21-én megtartott rendkívüli küldöttgyűlésen elfogadott új alapszabálya szerint a sportegyesület elnökét az elnökség választja meg. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség tagjai az egyesület elnöke, a szakosztályok, valamint a vállalkozás tagjai által választott egy-egy személy.
Az 1991. április 12-én tartott elnökségi ülésen az alperes elnökévé választották B. A.-t, az alapszabálynak megfelelően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással.
A felperes mint az alperesi sportegyesület tagja, az 1991. június 17-én benyújtott keresetében az egyesület elnökét megválasztó elnökségi ülési határozat hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint törvénysértő módon került sor az egyesület elnökének megválasztására, mivel az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezései szerint a társadalmi szervezet elnökét a közgyűlésnek, illetve küldöttgyűlésnek titkos szavazással kell megválasztani.
Az alperes a perindítási határidő elmulasztása miatt a per megszűnését, illetve a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint az egyesület elnökét nem a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés, hanem az elnökség választja meg nyílt szavazással, törvénybe ütközőnek nem tekinthető. Az alapszabálynak megfelelően történt az elnök megválasztása, ezért az elnökségi ülés határozata nem törvénysértő.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében kifogásolta, hogy az 1500 fő tagsággal bíró egyesület elnökét az elnökségi ülésen 4 fő szavazata alapján lehet megválasztani. Álláspontja szerint ez sérti az egyesülési jogról szóló törvényben biztosított tagsági jogokat. Megismételte továbbá a keresetében kifejtett álláspontját, amely szerint az alapszabály törvénysértő módon utalja az elnökség hatáskörébe az elnök megválasztását. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a per elbírálásához szükséges tényállást nem derítette fel teljeskörűen, ezért az ügyben megalapozott érdemi döntés nem születhetett. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.) 11. §-ának bekezdése értelmében a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének határkörét az Etv. 12. §-ának (1) bekezdése állapítja meg. Eszerint a közgyűlés (küldöttgyűlés) határkörébe tartozik az alapszabály megállapítása és módosítása, az évi költségvetés meghatározása, az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása és döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal. E rendelkezésekre tekintettel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában, hogy nem törvénysértő az alperes alapszabályának az a rendelkezése, amely szerint az egyesület elnökét az elnökség választja meg.
Az elsőfokú bíróság azonban elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy törvényes volt-e az 1991. április 12-én tartott ülésen az elnökség összetétele, és a határozathozatal megfelelt-e az alperes belső szabályzataiban foglalt rendelkezéseknek. A felperes ugyanis keresetében és a fellebbezési tárgyaláson is hivatkozott arra, hogy az elnökség két tagja az elnökségi ülésen nem vett részt, és szabályzatellenesen megbízottal képviseltette magát, aki szavazott is az elnökségi ülésen.
Az 1991. április 12-én tartott elnökségi ülés jegyzőkönyvi kivonatából megállapítható, hogy az ülésen tízen voltak jelen. A 10 személy közül 4 nem szerepel az iratokhoz csatolt elnökségi tagok adatait tartalmazó listán. Nem állapítható meg ezért, hogy az elnökségi ülés határozatképes volt-e, és az elnök megválasztásáról összesen hány elnökségi tag szavazott, valamint hogy a leadott szavazatok közül hány volt érvénytelen. Nem fogadható el ugyanis érvényes szavazatként a személyesen részt nem vevő elnökségi tag helyett a megbízott által leadott szavazat.
Az alperes alapszabályából csak az elnökség összetétele állapítható meg, tagjainak száma nem. Az alapszabály VIII. pontja szerint az egyesület működését, az elnökség, a tisztviselők, a bizottságok, a szakosztályok, a vállalkozás és az üzletágak feladatait, az alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket szervezeti és működési szabályzat előírásai az alapszabályban foglaltakkal nem állhatnak ellentétben. A per irataihoz az egyesület szervezeti és működési szabályzatát nem csatolták, így az elsőfokú bíróság nem vizsgálhatta, hogy a keresettel támadott elnökségi ülés összetétele és a leadott szavazatok száma alapján a határozathozatal megfelelt-e az alperes belső szabályzataiban foglalt előírásoknak.
Mindezeken túlmenően az alperes működésével kapcsolatban a következőkre mutat rá a Legfelsőbb Bíróság. Az Etv. 9. §-a alapján a társadalmi szervezet tagja részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. A törvényben biztosított tagsági jogokat a társadalmi szervezet alapszabályában és más belső szabályzatában sem lehet korlátozni. A társadalmi szervezet alapszabálya tehát csak akkor felel meg a törvényes követelményeknek, ha a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését biztosítja és elősegíti a tagok jogainak érvényesülését [Etv. 6. § (1) bekezdés].
Az alperes elnöksége határozatai törvényességének megállapításához vizsgálni kell azt is, hogy az alapszabálynak az elnökség összetételére és megválasztására vonatkozó rendelkezései az egyesületi tagok jogainak érvényesülését biztosítják-e. Az alapszabály V/B. pontja szerint ugyanis az elnökséget nem az egyesület legfőbb szerve, a tagok küldötteiből álló küldöttközgyűlés választja meg, hanem az az elnökből és a szakosztályok, valamint a vállalkozás tagjai által választott egy-egy személyből áll. Mivel a részletes választási szabályokat tartalmazó szervezeti és működési szabályzatot az iratokhoz nem csatolták, nem állapítható meg, hogy a belső szabályzatok a tagok választási és választhatósági jogát megfelelően biztosítják-e. Ennek feltárása nélkül pedig az elnökség működésének törvényessége nem dönthető el.
A fentiek alapján, mivel a bizonyítási eljárás teljes megismétlése szükséges, a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályok kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kf. II. 25 386/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás