KK BH 1992/280
KK BH 1992/280
1992.04.01.
A helyi önkormányzat alapítványt létrehozhat, az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására azonban az alapítvány nem alkalmas jogi forma [Ptk. 74/A. §, 1990. évi LXV. tv. 9. § (4) bek. és 88. § a) p.].
A K. város önkormányzati képviselő-testülete az 1991. augusztus 28-án kelt alapító okirattal hozta létre az Infrastruktúra Alapítványt. Az alapító okirat 3. pontja értelmében az alapítvány célja egyrészt a város településfejlesztésének és működésének elősegítése és támogatása, így a köztisztasági szolgáltatások továbbfejlesztése, lakóépületek állagának megóvása, közlekedési kultúra továbbfejlesztése, informatikai rendszerek kialakítása, fejlesztése stb. (3/I. pont). Az alapítványi célok közé tartozik másrészt az alapító főállású dolgozóinak, továbbá nyugdíjasainak szociális támogatása és részükre juttatások biztosítása, így különösen támogatás nyújtása betegség esetén, lakáshoz való jutás, kulturális és sportszükségletek kielégítése érdekében, a kedvezményezettek életkörülményeinek javítása stb. (3/II. pont). A 3/III. pont szerint az alapítvány kedvezményezettjei - az alapító mindenkori dolgozóin és nyugdíjasain túlmenően - az alapítványi cél érdekében tevékenységet végző k.-i székhelyű intézmények, vállalatok, társaságok.
Az alapítvány vagyonáról az alapító okirat 4. pontja rendelkezik. Ennek értelmében az alapító 5 millió forint vagyont ad át az alapítványi célok teljesítéséhez, amely az alapító okirathoz mellékelt külön lista szerint 1 millió forint készpénzből és 4 millió forint értékű vagyontárgyakból (gépek, berendezések, haszongépjárművek stb.) tevődik össze. Az alapítványi vagyon felhasználásáról az alapító okirat úgy rendelkezik, hogy az alapítvány 4 millió forint vagyonrésszel vállalkozhat; a vállalkozásból származó éves nyereségének felhasználásáról, illetve az alapítványi célra fordítható értékéről évente a kuratórium dönt. Az alapító okirat 10. pontja szerint az alapítvány vállalkozási tevékenységre fordítható 4 millió vagyonrésszel gazdasági társaságot alapíthat, illetve ilyen célból társaságba beléphet. Az alapító okirat a tevékenységi köröket tételesen felsorolja.
A megyei bíróság az alapítványt nyilvántartásba vette.
A végzés ellen a megyei ügyész fellebbezett, fellebbezését a Legfelsőbb Ügyészség fenntartotta. A fellebbezésben foglaltak szerint a megyei bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő végzése megalapozatlan és törvénysértő, mivel az alapító elsődlegesen gazdasági tevékenység céljára hozta létre az alapítványt. A megyei főügyészség álláspontja szerint ugyancsak aggályos az alapító okirat 3/II. pontjában foglalt alapítványi cél is, amely egy szűkebb közösség támogatását, jövedelemszerzését biztosítja. Indítványozta ezért, a Legfelsőbb Bíróság az alapítványt bejegyző végzését helyezze hatályon kívül.
Az alapító a megyei bíróság végzésének helyben hagyását kérte, mivel álláspontja szerint az alapítványi cél tartós közérdeket szolgál.
A fellebbezés alapos. A Ptk. 75/A. §-ának (1) bekezdése értelmében magánszemély és jogi személy tartós közérdekű célra hozhat létre alapítványt. Ezzel összefüggésben mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2. számú állásfoglalása, hogy kizárólag a tartós és közérdekű célra rendelt vagyon tekinthető alapítványi vagyonnak, és csak az ilyen célú alapítványhoz kapcsolódhatnak pénzügyi, adózási kedvezmények. Közérdekűnek minősül a cél, ha a társadalom, illetve egyének szélesebb körének érdekét szolgálja. Nem minősíthető ilyennek egy szűkebb közösség jövedelemszerzését, illetve vagyongyarapodását elősegítő alapítvány.
Az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló 96/1988. (XII. 22.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében az alapítvány az alapító okiratban meghatározott cél megvalósítása érdekében önállóan gazdálkodik. Az alapítvány vállalkozási tevékenységet is folytathat, amennyiben e tevékenység az alapítvány célját nem veszélyezteti. Mindezekből egyértelműen megállapítható, hogy alapítvány elsődlegesen gazdasági, gazdálkodási célra, vállalkozási tevékenység folytatására nem hozható létre. A gazdasági vállalkozási tevékenységet az alapítvány az alapító okiratban meghatározott közérdekű cél megvalósítása érdekében folytathatja, e tevékenység önmagában azonban az alapítvány célja nem lehet.
Az Infrastruktúra Alapítvány alapító okiratának 3/I. pontjában meghatározott célok alapvetően olyan tevékenységeket jelölnek, amelyek a települési önkormányzat feladatát képezik. Ezeket a tevékenységeket az alapító okirat 10. pontja tételesen is felsorolja, így pl. közlekedési eszközök karbantartása és javítása, építőmesteri munkák, út-, vasutas hídfenntartási munkák, beruházás és fenntartás szervezése lebonyolítása, tehergépjármű-közlekedés. egyéb közlekedési szolgáltatások, településtisztasági szolgáltatás, köztisztasági szolgáltatás stb.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. §-a az önkormányzat feladatait a helyi közszolgáltatások körében tételesen felsorolja. Ezek közé tartozik egyebek mellett a településfejlesztés, a helyi közutak és közterületek fenntartása, az alapfokú nevelés, az oktatás, egészségügyi és szociális ellátás biztosítása stb. Az Ötv. 9. §-ának (4) bekezdése szerint az önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat.
Az Ötv. 88. §-ának a) pontja lehetőséget ad ugyan arra, hogy a helyi önkormányzat alapítványt hozzon létre, azonban a helyi önkormányzat közszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos - törvényben meghatározott - feladatainak ellátására az alapítvány nem törvényes, de nem is alkalmas jogi forma. Az Ötv. 9. §-ának (4) bekezdése alapján létrehozott intézmény ugyanis csak olyan szervezet lehet, amelyet a képviselő-testület irányíthat, működését befolyásolhatja. Egyébként nem érvényesülhet az önkormányzatnak a feladatok ellátásáért fennálló felelőssége. Az alapítvány ezzel szemben olyan jogi személy, amely - létesítése után - elválik az alapító személytől. Így az alapító a bírósági nyilvántartásba vétel után az alapítványt nem vonhatja vissza [Ptk. 74/A. § 3 bek.], az alapítványi vagyonnal tovább nem rendelkezhet. Amennyiben tehát a települési önkormányzat a helyi lakosság szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos feladatai ellátására szolgáló vagyonát alapítványba fekteti, e szükségletek megváltoztatása esetén a vagyon - e változáshoz igazodó - működtetésére már nincs lehetősége. Az alapítványi forma tehát veszélyezteti a települési önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátását is.
Az k.-i alapítvány alapító okiratának 3/II. pontjában foglalt közérdekű céllal kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság nem ért egyet a megyei főügyészség fellebbezésében kifejtett állásponttal. A kedvezményezettek széles köre ugyanis kizárja, hogy az itt megfogalmazott közérdekű cél egy szűkebb közösség vagyongyarapodását, jövedelemszerzését szolgálja. A 3/II. pontban megfogalmazott célokra tehát az alapítvány az ehhez rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásával létrehozható.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak az alapítót fel kell hívnia az alapító okirat hiányosságainak a kijavítására, és az alapító szándékától függően, a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően kell határoznia a nyilvántartásba vételről. (Legf. Bír. Kpkf. III. 25 457/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás