BK BH 1992/295
BK BH 1992/295
1992.05.01.
Emberölés bűntette helyett különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének megállapítása [Btk. 166. § (1) bek., (2) bek. d) pont].
A megyei bíróság a vádlottat emberölés bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre és mellékbüntetésként 10 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A tényállás szerint a vádlott élettársi kapcsolatot létesített a sértettel, akivel közösen nevelték a vádlott 4 éves gyermekét. A vádlott italozó életmódja és agresszív természete miatt gyakoriak voltak a veszekedések, a vádlott ilyenkor több esetben - nemegyszer súlyosan - bántalmazta a gyenge fizikumú sértett nőt.
A vádbeli napon a vádlott és a sértett az elfogyasztott nagy mennyiségű italtól erősen ittas állapotba került, hazatérve veszekedni kezdtek, majd a vádlott többször, legalább közepes erővel megütötte a sértett testét és fejét, amelynek következtében a sértett a földre került. Ekkor a 75 kg súlyú vádlott megtaposta a hanyatt fekvő, vékony testalkatú sértett hasát és mellkasát, aki testének szinte valamennyi részét érintve, számos sérülést szenvedett, és ennek következtében rövid időn belül meghalt.
A sértett halálát a máj- és a hasnyálmirigy roncsolódása okozta, amely a vádlott bántalmazásának eredményeként állt elő.
A Legfelsőbb Bíróság szerint tévedett a megyei bíróság, amikor a vádlott cselekményét a Btk. 166. §-ának (1) bekezdése szerinti emberölés bűntettének minősítette.
A Legfelsőbb Bíróság 15. számú Irányelve szerint az emberölés akkor minősül különös kegyetlenséggel elkövetettnek, ha a tárgyi oldalon a cselekmény végrehajtása az élet kioltásával rendszerint velejáró kegyetlenséget meghaladó, rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, az emberi méltóság mély megalázásával történik, vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve viszi az ölést véghez. Megállapítható ez a minősítés olyankor is, ha a sértett eszméletlensége miatt nem érzett fájdalmat.
A súlyosabb minősítés feltétele alanyi oldalon az, hogy az elkövető tudata a véghezvitel különös kegyetlen módját átfogja.
Amint azt az irányadó tényállás tartalmazza, a vádlott az igen gyenge fizikumú, emellett erősen ittas és így védekezésre képtelen állapotban levő sértettet - testének minden részén - legalább közepes erővel ütlegelte, majd a földre kerülése után hasát és mellkasát többször megtaposta. A bántalmazások következtében a sértett nagyszámú lágyrész-sérülést, sorozatos bordatörést, súlyos máj- és hasnyálmirigy-roncsolódást, heveny vérvesztéssel járó belső sérüléseket szenvedett. Halála - a súlyos hasi sérülések miatt - elháríthatatlanul, rövid időn belül bekövetkezett.
A vádlott részéről a rendkívüli brutalitással, gátlástalanul véghezvitt ölési cselekmény esetében tehát a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés tárgyi feltételei maradéktalanul fennállanak.
A súlyosabb minősítés az elsőfokú bíróságnak a vádlott szándékának minőségére - az eshetőleges szándék meglétére - vonatkozó álláspontjának helyessége mellett is megállapítható volna. Az adott esetben azonban a vádlott ölésre utaló előzetes kijelentése, a cselekmény azt követő azonnali véghezvitele, az elkövetés módja, a vádlottnak a sértett megölése utáni magatartása alapján az eredményhez fűződő pszichikus viszonyt illetően az a következtetés vonható le, hogy a vádlott a halálos eredmény bekövetkezésébe nem csupán belenyugodott, hanem azt kívánva - tehát egyenes ölési szándékkal - cselekedett.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a vádlott cselekményét a Btk. 166. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének minősítette. (Legf. Bír. Bf. II. 874/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás