BK BH 1992/296
BK BH 1992/296
1992.05.01.
Rágalmazás esetén a becsület csorbítására való alkalmasság megítélése szempontjából nem a sértett szubjektív értékítéletének, hanem annak van meghatározó jelentősége, hogy a tényállításnak az objektív értelmezés és a társadalomban kialakult általános felfogás értelmében van-e ilyen tartalma; a véleménynyilvánítás, a kritikai megállapítás — amely nélkülözi a gyalázkodó jelleget — nem nyújt alapot a rágalmazás megállapítására [Btk. 179. § (1) bek., (2) bek. b) pont].
A magánvádló a terhelt ellen feljelentést tett rágalmazás vétsége miatt a városi bíróságon.
A városi bíróság jogerős végzésében megállapította, hogy a terhelt elkövette a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét, és ezért 1 évre próbára bocsátotta. Tényállásként azt állapította meg, hogy a terhelt a magánvádlóról a tényeknek nem megfelelő információt adott a város vezetéséről és a város környezetvédelmi beruházásairól. A cikk összessége a magánvádlót - mint a városi tanács elnökét - a város lakossága előtt hamis színben tüntette fel, és a tényállítások alkalmasak voltak a becsület csorbítására is.
A városi bíróság végzése ellen a bűncselekmény elkövetését megállapító, a próbára bocsátást kimondó és a bűnügyi költség viseléséről szóló rendelkezések miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A rágalmazó tényállításának olyan sajátossággal kell rendelkeznie, hogy annak a becsület csorbítására alkalmasnak kell lennie. Azt, hogy valamely tény állítása a becsület csorbítására alkalmas-e, nem a sértett egyéni megítélése, érzelmi beállítottságából folyó szubjektív értékítélete vagy esetleges érzékenysége alapján kell megítélni, hanem az a döntő, hogy a tényállás az objektív értelmezés szerint, a társadalomban kialakult általános megítélés figyelembevételével alkalmas-e a becsület csorbítására.
Az adott ügyben a magánvádló által vád tárgyává tett újságcikkben megjelent kijelentések sem külön-külön, sem az újságcikk egészét, annak általános hangvételét figyelembe véve nem gyalázkodóak, és nem alkalmasak a magánvádló becsületének a csorbítására. A terhelt - mint tanácstag - jogosan mondhatta el kritikai észrevételeit, véleményét a város tanácselnökének a tevékenységéről, és ezek a kritikai megjegyzések nem voltak gyalázkodó jellegűek sem. A jelen politikai közéletben az, aki közéleti szereplést vállal, annak a nem becsületsértő kritikát vállalnia kell.
A terhelt azon túlmenően, hogy a város vezetőinek a felelősségét felvetette, a városban történt beruházásokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatást hiányolta, nem tett semmiféle olyan gyalázkodó jellegű kijelentést, még mögöttes negatív feltételezéseket sem közölt, amelyek alkalmasak lennének a magánvádló becsületének a csorbítására. A terhelt - az újságcikkből egyértelműen megállapíthatóan - csupán az újságíró kérdéseire válaszolt, és tájékoztatást adott a környezetvédelmi beruházásokkal kapcsolatban kialakult véleményéről, ezekkel a kijelentéseivel azonban bűncselekményt nem követett el.
Mindezek alapján törvénysértően járt el a városi bíróság, amikor a terhelt terhére megállapította a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségét, és ezért próbára bocsátotta.
A Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, az említett végzést hatályon kívül helyezte, és a terheltet ellene a Btk. 179. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdésének b) pontja szerint minősülő, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól a Be. 214. §-a (3) bekezdése a) pontjának I. fordulata alapján, bűncselekmény hiányában felmentette. (B. törv. III. 1035/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás