BK BH 1992/302
BK BH 1992/302
1992.05.01.
Magánvádas büntetőügyben a magánvádlónak a személyes meghallgatásról való távolmaradása miatt az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül benyújtott olyan tartalmú orvosi igazolást, amely szerint a magánvádló a személyes meghallgatás időpontjában betegállományban volt, és ezért kifogásolja az eljárást megszüntető végzést: nem a végzés elleni fellebbezésként, hanem igazolási kérelemként az elsőfokú bíróságnak kell érdemben elbírálnia a méltányosság törvényi követelményének szem előtt tartása mellett [Be. 4. § (3) bek., 110. §, 111. § (2) bek., 319. § (1) bek. a) pont].
A rágalmazás vétsége miatt indult büntetőügyben a kerületi bíróság végzésével a büntetőeljárást megszüntette.
A másodfokon eljárt bíróság ezt a végzést az 1990. december 18. napján kelt végzésével helybenhagyta.
A büntetőeljárás a magánvádló feljelentése alapján indult rágalmazás vétsége miatt. A kerületi bíróság 1990. november 15. napján személyes meghallgatást tartott, amelyben a feljelentő szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. Ezen a napon hozta meg az elsőfokú bíróság a végzést, amellyel a büntetőeljárást a feljelentő távolmaradása miatt megszüntette.
A feljelentő 8 napon belül benyújtott beadványában orvosi igazolást csatolt, amelynek tanúsága szerint 1990. augusztus 13. napjától betegállományban van. 1990. december 3. napján pedig "igazolási kérelem feljelentéskiegészítéssel" elnevezésű beadványában sérelmezte az eljárás megszüntetését.
A másodfokú bíróság ezt a beadványt a megszüntető végzés elleni fellebbezésnek tekintette, és a megszüntető végzést helybenhagyta. A végzésben a másodfokú bíróság kifejtette, hogy a feljelentő nem terjesztett elő határidőben igazolási kérelmet, a mulasztást csupán igazolási kérelemmel (és nem pusztán az azt esetleg alátámasztó okirattal) lehet orvosolni. Kifejtette továbbá, hogy a táppénzes állomány és a munkaképtelenség nem azonos a megjelenésre való képtelenséggel.
Az eljárást megszüntető határozatok ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A feljelentő az elmulasztott határnaptól számított nyolc napon belül fénymásolatban olyan orvosi igazolást csatolt, amely a személyes meghallgatásról való távolmaradása vétlenségét legalábbis valószínűsíti. Az orvosi igazolás benyújtásával nyilvánvalóan a személyes meghallgatáson történő távolmaradását akarta "igazolni", azaz azt kívánta bizonyítani, hogy azt önhibáján kívül mulasztotta el. Ezt támasztja alá a nem sokkal később a bírósághoz intézett beadványa is.
Általános szabály, hogy a beadványokat nem a megnevezésük vagy a megjelölésük, hanem a tartalmuk szerint kell elbírálni. Ha a bíróságnak kétségei vannak a beadványt előterjesztő szándékát illetően, lehetőség van felhívni a beadvány pótlására vagy kiegészítésére, minthogy a Be. 4. §-ának (3) bekezdése szerint a hatóságok tartoznak az eljárás résztvevőit jogaikról tájékoztatni és kötelességeikre figyelmeztetni.
Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az orvosi igazolást - és a később ugyanarra az igazolásra vonatkozó beadványt - igazolási kérelemnek tekinti és azt elbírálja, tekintetbe véve a Be. 111. §-ának (2) bekezdését, melynek értelmében az igazolási kérelmet méltányosan kell elbírálni.
Nem helytálló a másodfokú végzésben kifejtett az az álláspont sem, hogy a táppénzes állomány és a munkaképtelenség nem jelent egyúttal megjelenési képtelenséget is. Ennek ellene mond az állandóan követett bírói gyakorlat, amely a munkaképtelen beteg állapotot elfogadja mint a távolmaradás okát. Ha a bíróságnak kétségei vannak az orvosi igazolásban foglaltak helytállósága, valósága felől, természetesen lehetősége van bizonyítás felvételére e körben (orvosszakértő kirendelése a tárgyaláson való megjelenési képesség vizsgálatára). Az okirati bizonyíték indokolás nélküli elvetése azonban nincs összhangban a büntetőeljárási jog rendelkezéseivel, különösen nem az igazolási kérelem méltányos elbírálására vonatkozó rendelkezéssel.
Ezen indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kerületi bíróság, illetve a másodfokú bíróság büntetőeljárást megszüntető végzése törvénysértő. Ezért ezeket a végzéseket hatályon kívül helyezte, és az ügyet új eljárásra a kerületi bíróságnak visszaküldte.
Az eljárás során az igazolási kérelmet - szükség esetén orvosszakértő kirendelésével - méltányosan kell elbírálni, és az elbírálás eredményétől függően a büntetőeljárást a törvényi rendelkezéseknek megfelelően le kell folytatni. (B. törv. IV. 337/1991. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás