BK BH 1992/303
BK BH 1992/303
1992.05.01.
I. A magánvádló jogi képviselője a magánvádló nevében jogosult a fellebbezés bejelentésére, melynek a határideje a határozat átvételekor kezdődik akkor is, ha a jogi képviselő azt — a bíróság mulasztása miatt — a magánvádlótól vette át [Be. 58. § (1) bek., 114. § (2) bek., 242. § II/a pont, 312. § (1) bek.].
II. A tényállás teljes körű felderítésére és a bizonyítékok mérlegelésére magánvádas eljárásban is csak a tárgyaláson van lehetőség [Btk. 180. § (1) bek. b) pont, Be. 270. § (1) és (2) bek.].
A városi bíróság az előkészítő szakban, a Be. 168. §-a alapján az iratokat szabálysértési eljárás lefolytatása végett áttette a városi polgármesteri hivatalhoz.
Ezen végzés ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést az áttételt miatt.
I. A másodfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a magánvádló fellebbezése elkésett-e, így azt a Be. 249. § a) pontjának III. fordulata értelmében, a Be. 247. §-ának (1) bekezdése alapján tanácsülésén eljárva el kell-e utasítani.
Az iratok alapján a következők voltak megállapíthatók.
Az elsőfokú bíróság az áttételt elrendelő határozatát az irodai utasítás szerint a vádlottnak és a magánvádlónak rendelte kiadni. A végzést a magánvádló a tértivevény tanúsága szerint 1991. augusztus 13. napján átvette. A fellebbezést a feljegyzés szerint személyesen adta le a városi bíróság büntetőirodáján 1991. augusztus 23. napján, s az elsőfokú bíróság ezen a napon azt iktatta is. A fellebbezés bejelentése rendelkezésre álló 8 napos határidő 1991. augusztus 21. napján letelt. A fellebbezésben a magánvádló arra hivatkozott, hogy jogi képviselője szabadságon volt, így részére a végzést csak 1991. augusztus 21. napján tudta átadni.
A másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a magánvádló fellebbezése nem késett el. Állásfoglalását a következőkre alapította:
A Be. 312. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánvádlót - a sértett jogain felül - a vád képviseletével járó jogok is megillették, ezért ezzel összhangban a Be. 242. §-ának II./a) pontja értelmében a magánvádló a vádlott terhére fellebbezésre jogosult. A magánvádló jogait a Be. 58. §-ának (1) bekezdése értelmében képviselő útján is gyakorolhatja. A magánvádló jogi képviselőjét önálló fellebbezési jog nem illeti meg, a magánvádló nevében azonban a perorvoslat bejelentésére nyitva álló határidőn belül fellebbezést bejelenthet (BH 1979. 11. sz. 358. sorszám). A tárgyalás elkészítése során hozott ügydöntő határozatot - ha a közlés kihirdetéssel nem lehetséges - kézbesítéssel kell többek között olyan személlyel közölni, akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A Be. 114. §-ának (2) bekezdése értelmében amennyiben a sértettnek vagy az egyéb érdekeltnek meghatalmazottja van, az idézés kivételével az iratot a meghatalmazottnak kell kézbesíteni.
Jelen ügyben a már fentebb rögzítettek szerint az elsőfokú bíróság ezt a kötelező rendelkezést megszegve a határozatot kizárólag a magánvádlónak és a vádlottnak kézbesítette.
Kérdésként merült fel, hogy a törvény kötelező rendelkezésének elmulasztása miatt hátrányt szenvedhet-e az a nem jogvégzett személy, aki érdekeinek védelme érdekében jogban járatos személyt bíz meg a képviseletével. A másodfokú bíróság megítélése szerint az elsőfokú bíróság mulasztása miatt a magánvádlót hátrány nem érheti.
A Be. 58. §-ának (1) bekezdése értelmében a magánvádló a jogait képviselője útján kívánta gyakorolni, amikor megbízta ügye intézésével az ügyvédet. Ezt a jogát azonban nem tudta gyakorolni, mert képviselője szabadságon volt. Amikor képviselőjével találkozott, részére - pótolva a bíróság mulasztását - az áttételt elrendelő végzést átadta, melyekre 1991. augusztus 21. napján került sor, következésképpen ezen a napon tekinthető a határozat a jogi képviselő részére kézbesítettnek. Miután a fellebbezés benyújtására 1991. augusztus 23. napján került sor, a fellebbezés bejelentése nyitvaálló 8 napos határidő nem telt el, tehát a magánvádló nevében előterjesztett fellebbezés nem tekinthető elkésettnek.
II. az elsőfokú bíróság végzését érdemben is felülbírálva a megyei bíróság megállapította:
a magánvádló a Btk. 180. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott becsületsértés vétsége miatt terjesztett elő magánindítványt. A feljelentésében foglaltak szerint őt a vádlott a becsület csorbítására alkalmas kifejezéssel - amelyet a feljelentés tartalmaz - illette, "a teljes utca füle hallatára". A feljelentésében, és a fellebbezésében is részben a kijelentések elhangzását, illetve a nagy nyilvánosság meglétét tanúkkal kívánta bizonyítani.
Az elsőfokú bíróság előkészítő szakban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az "utcán elkövetés" önmagában nem alapozza meg a nagy nyilvánosság előtti elkövetést. A vádban szereplő sértő kijelentések - a városi bíróság álláspontja szerint - a becsületsértés szabálysértését kimerítik, ezért az iratokat a hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóságokhoz rendelte áttenni. Az elsőfokú bíróság mérlegelő tevékenységet folytatott, amikor akként foglalt állást, önmagában az a tény, hogy az utcán történt az elkövetés, nem alkalmas a nyilvánosság megállapítására, de erre az előkészítő szakban lehetőség nincs. Mérlegelése során ugyanis figyelmen kívül hagyta a magánvádlónak azt a hivatkozását, mely szerint a "teljes utca füle hallatára" tette a vádlott a sértő kijelentéseit, és erre bizonyítást is felajánlott.
Miután az ügyben tárgyalásra nem került sor, az elsőfokú bíróság nem volt abban a helyzetben, hogy a feljelentésben foglaltak valóságát tisztázhatta volna. Az előkészítő szakban hozott áttételt elrendelő végzése ezek folytán megalapozatlan. Ezért a másodfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találta, az elsőfokú bíróság végzését tanácsülésén eljárva hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására hívta fel.
Az új eljárás során az ügyet tárgyalásra kitűzve kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlott terhére bűncselekmény elkövetése megállapítható-e, avagy magatartása csupán szabálysértést valósít-e, meg. Az elsőfokú bíróság állásfoglalásától függően kell a vádlottal szemben - amennyiben bűnössége vagy esetleg a szabálysértés elkövetése megállapítható - jogkövetkezményt alkalmazni. (Baranya Megyei Bíróság 2. Bf. 533/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás