PK BH 1992/314
PK BH 92/05/314
1992.05.01.
Átjárási szolgalmi jog ítélettel történő létesítése esetén a bíróságnak arról is rendelkeznie kell, hogy az átjárást a jogosult az ingatlan melyik részén, milyen útvonalon és milyen terjedelemben gyakorolhatja [Ptk. 167. §; 1972. évi 31. tvr.; 27/1992. (XII. 31.) MÉM r. 87. § (1) bek. b) pont].
Az sz.-i 133. számú tulajdoni lapon 37. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan a felperes tulajdonában áll, az ezzel szomszédos, az sz.-i 132. számú tulajdoni lapon 36. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlan az I. r. alperes 2/12, a II. r. és a III. r. alperesek 5/12-5/12 arányú közös tulajdona.
A felperes keresetében azt adta elő, hogy a két ingatlan egymás mellett helyezkedik el, a kizárólagos tulajdonában lévő ingatlanhoz kertként csatlakozik az alperesek tulajdonában lévő terület, amelyre nézve abban a hiszemben volt, hogy az az ő tulajdona. Kérte ezért tulajdonjogának a megállapítását és az alperesek tulajdonjogának a törlését.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. A II. r. és a III. r. alperes szintén a kereset elutasítását kérte. Az I. r. alperes az eljárás során viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben szolgalmi jog megállapítását kérte, mert a 36. hrsz. alatti ingatlan közúttal nincs összekötve.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet.
Megállapította, hogy az sz.-i 133. számú tulajdoni lapon 37. hrsz. alatti nyilvántartott és a felperes tulajdonát képező ingatlanra az sz-i 132. számú tulajdoni lapon 36. hrsz. alatt felvett ingatlan javára átjárási szolgalom áll fenn. Megkereste a földhivatalt a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. A bíróság az ítélet indokolásában megállapította, hogy a 36. hrsz. ingatlannal kapcsolatban a felperesnek jogos követelése nem lehet. A beszerzett szakértői vélemény adatai alapján kimutatható, hogy a felperes előnyösebb helyzetbe jutott, mint amilyenben a korábbi telekjegyzőkönyv szerint volt. Miután a szakértői véleményből az is kitűnik, hogy az alperesi ingatlan közúttal nincs összekötve, a Ptk. 167. §-a alapján ennek az ingatlannak a javára átjárási szolgalmi jogot állapított meg a bíróság, és annak bejegyzését rendelte el az ingatlan-nyilvántartásba.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felperes pártfogó ügyvédje útján előterjesztett keresetében csupán tulajdonjogának a megállapítását kérte a szomszédos ingatlan tekintetében. Azt azonban nem jelölte meg, hogy keresetének teljesítését milyen jogcímre alapítja, és nem adta elő az ennek alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat sem. A keresetlevél e hiányosságok miatt nem felelt meg a Pp. 121. §-ának c) pontjában írt feltételeknek. Jogcím megjelölése nélkül a felek személyes meghallgatásának hiányában a bíróság - tévesen - csupán annak vizsgálatára szorítkozott, hogy a 36. hrsz. alatti ingatlan nyilvántartási adatai miként alakultak.
A felperest nyilatkoztatni kell arra, hogy tulajdonjoga megállapítását milyen jogcímen kéri, és azt milyen tények és bizonyítékok támasztják alá. Ebben a körben a Pp. 146. §-ának (3) bekezdéséből következően figyelmeztetni kell a felperest képviselő pártfogó ügyvédet arra, hogy a tényleges birtoklási helyzet felderítése állhat a felperes érdekében, és ehhez képest megnyilatkoztatni őt, hogy kereseti kérelmét meg kívánja-e változtatni például akként, hogy elbirtoklásra alapított keresetet terjeszt-e elő. A peres felek részletes személyes meghallgatása nem nélkülözhető azért sem, mert a II-III. r. alperesek - nyilatkozatuk szerint - az ingatlant soha nem használták.
Az iratokból az sem állapítható meg, hogy a 36. hrsz. alatti ingatlan nincs közúttal összekötve. Az ugyan nyilvánvaló, hogy a P. S. utcára nincs kijárata, az azonban nem egyértelmű, miként alakulnak az útviszonyok a P. utcával ellentétes oldalon. Amennyiben a bizonyítási eljárás adatai alapján az állapítható meg, hogy a 36. hrsz. alatti ingatlan közúttal valóban nincs összekötve, a Ptk. 167. §-a alapján a szomszéd tűrni köteles, hogy a jogosult földjén átjárjon. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy az átjárás miként valósítható meg a legcélszerűbben. Nem kizárt ugyanis, hogy a 36. hrsz.-ú ingatlanhoz csatlakozó másik ingatlan éppen a szolgalmat igénylő I. r. alperes tulajdonában van. Ahhoz pedig, hogy az átjárási szolgalmi jogot a bíróság ítéletével megállapítsa, tisztázni kell, hogy ezt az átjárást az ingatlan melyik részén, milyen útvonalon és milyen terjedelemben gyakorolhatja a jogosult, mert a bíróságnak a szolgalmi jog megállapítása mellett arról is rendelkeznie kell, hogy a megállapított szolgalmi jogot a másik ingatlan lehető legkisebb mértékű igénybevételével és a tulajdonos legkisebb mértékű zavarásával gyakorolhatja.
Szolgalmi jog megállapítása esetén gondoskodni kell vázrajz beszerzéséről is. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 87. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint ugyanis a telki szolgalmi jog bejegyzéséhez vázrajz szükséges. Ezért a szolgalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló megkereséséhez csatolni kell a vázrajzot.
A kifejtetteknek megfelelő eljárás lefolytatása érdekében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte a mindkét fokon eljáró bíróság által hozott határozatot, és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárásra és új határozat hozatalára. (P. törv. I. 20 379/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás