PK BH 1992/327
PK BH 92/05/327
1992.05.01.
Perújítás alapja lehet, ha a fél új tényként azt állítja, hogy a jogerős fizetési meghagyásban megjelölt tartozásnak nem ő a kötelezettje [Pp. 260. § (1) bek., 321. § (1) bek.].
G. Á. harmadadós 1990. augusztus 13-án a jogerős fizetési meghagyás ellen perújítási kérelmet terjesztett elő, melynek tartalma az volt, hogy a tartásdíj fizetésére köteles B. G. soha nem volt az ő alkalmazottja, hanem valójában az édesanyjánál: özv. G. Á.-nénál állt munkaviszonyban, aki özvegyi jogon folytatta a kisipari tevékenységet. Személyi igazolványának felmutatásával igazolta, hogy az általa műszaki kisiparosi tevékenységre fenntartott műhely 1981. február 26-ától Budapest III., Attila u. 127. szám alatti telephellyel üzemelt. A XIV. Kerületi Tanács V. B. ipari osztálya által kiállított igazolásból az tűnt ki, hogy G. Á., a perújító alperes a kerületben kisiparosi engedéllyel soha nem rendelkezett. A becsatolt társadalombiztosítási iratok másolatainak tanúsága szerint pedig B. G. munkáltatója G. Á.-né, Budapest XIV., Francia u. 57/B szám alatti lakos, ugyanezen a telephelyen iparengedéllyel rendelkező műszerész kisiparos volt.
G. Á. a perújítási eljárás során előadta, hogy özv. G. Á.-né 1990 áprilisban meghalt, tudomása szerint a kisipari műhelyt jelenleg G. A. üzemelteti.
A kerületi bíróság G. Á. perújítási kérelmét érdemben bírálta el, ítéletével a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasította, egyben a végrehajtási eljárást megszüntette és a felperest marasztalta a perköltség viselésében. Az ítélet - fellebbezés hiányában - első fokon jogerőre emelkedett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás a következők szerint alapos.
A Pp. 321. §-ának (1) bekezdése szerint a fizetési meghagyás ellen az általános szabályok szerint van helye perújításnak. A Pp. 260. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében pedig a perújításnak alapja lehet - egyebek mellett - ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet a bíróság az alapeljárás során nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. Ilyen új tény az is, ha a fél azt állítja, hogy a jogerős fizetési meghagyásban megjelölt tartozásnak nem ő a kötelezettje. Nem tévedett tehát a kerületi bíróság, amikor G. Á. adós beadványát perújítási kérelemként bírálta el.
A rendelkezésre álló peradatok alapján azonban nem lehet kétséget kizáró módon megállapítani, hogy az alperes nem felelős a jogerős fizetési meghagyásban foglalt tartozásért. A Legfelsőbb Bíróság a nyilvános ülésre beszerezte a Nagykőrösi Városi Bíróság előtt folyamatban volt per iratait, amelyből az tűnik ki, hogy a városi bíróság 10. sorszámú ítéletével a B. G.-t terhelő tartásdíjak levonására és kifizetésére G. Á. magánmunkáltatót hívta fel, telephelyeként a Budapest XIV., Francia u. 57/B számot megjelölve. Az ítéletet a munkáltató részéről G. Á. vette át, aki a közvetlen felhívás ellen nem élt fellebbezéssel. B. G. személyi igazolványában munkáltatóként ugyancsak G. Á. volt feltüntetve, ezzel szemben a bírósági megkeresésre adott választ - „G. Á.” fejléces okiraton - özv. G. Á.-né írta alá. A munkáltató kilétét egyértelműen a jelen perben lefolytatott bizonyítás sem tisztázta.
Ilyen ellentmondó adatok mellett szélesebb körben kell vizsgálni B. G. munkáltatójának kilétét, ennek érdekében indokolt a települési önkormányzat megkeresése annak közlése iránt, hogy a kérdéses időszakban a Budapest XIV., Francia u. 57/B szám alatt levő elektromos és műszerész kisiparosi műhelyt ki üzemeltette, illetve a korábbi munkáltató halála folytán abban az időben, az üzem fenntartásában ki volt a jogutód. Tekintettel ugyanis arra, hogy az üzemeltetésben az ugyanahhoz a családhoz tartozók vettek részt, illetve „G.” néven több kisipari műhely is üzemelt, fennáll a veszélye annak, hogy az alperes perújítási kérelme a jogosult érdekeinek a kijátszására irányul. Az pedig nem szolgálhat a jogosult hátrányára, hogy az üzemeltetői jog átszállását nem lehet megfelelően nyomon követni.
De még abban az esetben sem feltétlenül mentesül az alperes a tartozás alól, ha a megismételt eljárásban egyértelműen bebizonyosodna, hogy 1987. október 1. napjától 1988. szeptember 14. napjáig B. G. munkáltatója kizárólag özv. G. Á.-né volt. Az alperes előadása szerint ugyanis édesanyja 1990 áprilisában meghalt. Ezért a bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy az alperes, mint özv. G. Á.-né gyermeke a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján - a 679. § (1) és (2) bekezdéseiben előírt módon - örökösként nem tartozik-e helytállni az örökhagyó tartozásáért.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a kerületi bíróságnak a jogerős fizetési meghagyást hatályon kívül helyező és a keresetet elutasító ítéletét a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a kerületi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 071/1991/6. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás