PK BH 1992/329
PK BH 92/05/329
1992.05.01.
Nincs jogi akadálya annak, hogy az örökösök a termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanra osztályos egyezséget kössenek. A közjegyző erről köteles tájékoztatást adni [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 50. § (1) bek., 52. § (3) bek., 53. § (4) bek.; PK 261. sz.].
A végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt L. I. örökhagyó után a törvényes öröklés rendje szerint négy gyermeke: L. L., L. J., L. I. és N.-né L. R., valamint korábban elhunyt ötödik gyermekének két leszármazottja: M.-né L. M. és L. I. jogosult örökölni. A hagyatéki leltár szerint az örökhagyó hagyatékához kizárólag termelőszövetkezeti külön lapon felvett 1 ha 1952 m2 területű szántó ingatlan tartozott.
A közjegyző előtt indult hagyatéki eljárásban becsatolásra került négy örökös írásbeli nyilatkozata, melynek értelmében a hagyatékot „véglegesen átadják” örököstársuknak, L. L.-nek. L. I. ilyen nyilatkozatot nem tett.
Az 1990. június 28-án tartott meghallgatáson L. R. előadta, hogy az örökhagyó után egyéb ingatlanvagyon nem maradt, az ingóságok leltározását pedig nem kéri. Előadta továbbá, hogy L. L. részére az átruházó nyilatkozatot azért írta alá, mert a nevezett úgy tájékoztatta, hogy egyébként a hagyatéki eljárással sok kiadása fog felmerülni. Kijelentette, hogy L. L.-lel nem kíván egyezséget kötni. Végül előadta, hogy sem L. L., sem a többi örökös nem tagja a termelőszövetkezetnek, és L. L. hivatásszerűen soha nem foglalkozott gazdálkodással. Ezt követően a közjegyző a 18. számú végzéssel a fenti termelőszövetkezeti használatban levő ingatlanból álló hagyatékot a törvényes öröklés rendje szerint adta át az örökhagyó leszármazóinak.
A megyei bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolása szerint: „az örökhagyó hagyatékát kizárólag termelőszövetkezeti használatban álló föld képezte. A földről szóló 1987. évi I. törvénynek az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 28. §-a (1) bekezdése szerint a termelőszövetkezet közös használatában álló föld tulajdonjoga örökölhető, az azonban csak a termelőszövetkezet tagjai között ruházható át élők közötti jogügylettel”. A rendelkezésre álló adatok - L. R. örökös nyilatkozata - szerint az örökösök közül senki sem termelőszövetkezeti tag. A megyei bíróság kifejti továbbá, hogy a Ptk. 598. §-a értelmében a hagyatéki ingatlant „az örökösök az örökhagyó elhalálozásával egyidejűleg megszerezték. Ha tehát örökrészüket a hagyatéki eljárásban örököstársukra vagy másra átruházzák, az ezzel kapcsolatos ügylet, élők között jogügyletnek (pl. ajándékozásnak) minősül. A hagyatékot képező földtulajdon azonban ilyen jogügylettel nem ruházható át”.
A jogerős hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A He. 52. §-ának (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson, mielőtt a feleket nyilatkozattételre hívja fel, köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy nyilatkozataikat a jogkövetkezmények teljes ismeretében tegyék meg.
Helyesen mutatott rá a megyei bíróság arra, hogy a termelőszövetkezeti használatban álló föld tulajdonjoga élők közötti jogügylettel csak a termelőszövetkezet tagjai között ruházható át. Sem a közjegyző, sem a megyei bíróság nem tájékoztatta azonban az örökösöket arról, hogy a hagyatéki ingatlanra osztályos egyezséget is köthetnek. Osztályos egyezség az örökösök olyan megállapodása, amellyel a hagyatéki osztály módját a hagyaték megnyílásának időpontjára visszaható hatállyal rendezik; a megállapodásban az örökösök eltérhetnek a törvényben vagy a végintézkedésben meghatározott öröklés rendjétől is, de a hagyatékban minden örökösnek részesednie kell. Az ilyen osztályos egyezség nem minősül élők közötti jogügyletnek és a hagyatékot az egyezség alapján, öröklés jogcímén kell átadni [He. 53. § (4) bek.]. Nincs tehát jogi akadálya annak, hogy az örökösök a termelőszövetkezeti használatban álló ingatlanra osztályos egyezséget kössenek.
De a jogi tájékoztatás hiánya mellett a hagyatéki iratokból nem tűnik ki az sem, hogy a négy örököst milyen szempontok vezették az írásbeli nyilatkozatok megtételekor; akarat-elhatározásuk ajándékozásra vagy a hagyatéknak a törvényes öröklés rendjétől eltérő megosztására - vagyis osztályos egyezség kötésére - irányult. Nincs tisztázva az sem, hogy az örökhagyó hagyatékához egyéb vagyontárgyak - ingóságok, esetleg készpénz - nem tartoztak-e. Erre vonatkozóan csupán az egyik örökös, L. R. tett olyan nyilatkozatot, hogy a hagyatéki ingóságok leltározását nem kéri. Ez viszont arra utal, hogy az örökhagyó után maradtak ingóságok is.
A közjegyző és a megyei bíróság - akkor járt volna el helyesen, ha az örökösöket tájékoztatja az osztályos egyezség feltételeiről, egyben a hagyatéki vagyontárgyak körére és az abban való részesedésre megnyilatkoztatja őket. Tájékoztatni kellett volna az örökösöket továbbá arról is, hogy a hagyatéki eljárás során tett nyilatkozat csak addig vonható vissza, amíg arról az érdekelt másik fél tudomást nem szerzett; a későbbi visszavonás hatályosságához már a nyilatkozattal jogot szerzett másik érdekelt fél beleegyezése szükséges (PK 261. számú állásfoglalás).
A fentiek tisztázása nélkül a jognyilatkozatok valóságos tartalmának megállapítása és ehhez képest a hagyaték átadása kérdésében nem lehet megalapozottan dönteni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt a kifejtetteknek megfelelő eljárás lefolytatására utasította. (P. törv. II. 20 850/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás