• Tartalom

1992. évi XXXIII. törvény

1992. évi XXXIII. törvény

a közalkalmazottak jogállásáról1

2010.09.01.
I. RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1)2 E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2)3 A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(3)4 A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a közszolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(4)5 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közhasznú munkavégzés, közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény6 alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

(5)7 A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A–53/B. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is.

(6)8 E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.9

(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.

(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.

3. §10 A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.

II. RÉSZ

A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK

Az országos, ágazati és területi érdekegyeztetés

4. §11 (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg szervezetét, működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4)12 Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

5. §13 (1) A Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (a továbbiakban: KOMT) a közalkalmazotti jogviszonyt érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.

(2)14 A KOMT-ban a Kormány

a) a reprezentatív, valamint az alapszabályában meghatározott országos szakszervezeti konföderációk, továbbá

b) az alapszabályában meghatározott országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) A KOMT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint az egyes oldalakat megillető jogosítványokat.

(4)15 A KOMT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

(5)16 E törvény II. részének alkalmazásában országos szakszervezeti konföderáción ágazati szakszervezeteket, illetve ágazati szakszervezeti szövetségeket tömörítő, legalább három különböző ágazatot képviselő munkavállalói érdekképviseleti szervezetet kell érteni.

6. §17 (1) A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő

a)18 ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati miniszter (a továbbiakban: miniszter) az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érintett ágazatban, alágazatban, szakágazatban (a továbbiakban együtt: ágazat) reprezentatív szakszervezetekkel, az ágazati sajátosságoknak megfelelően ágazati érdekegyeztető fórumban,

b)19 területi és települési jelentőségű, ezen belül egyes ágazatokba tartozó közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az önkormányzat az érintett, helyi-területi szinten reprezentatív szakszervezetekkel önkormányzati érdekegyeztető fórumban

egyeztet.

(2) A miniszter az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek bevonásával az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti

a) az ágazatba (alágazatba) tartozó közalkalmazottak foglalkoztatását érintő döntések tervezetét,

b) az ágazatra (alágazatra) vonatkozó munkajogi szabályozással, illetve a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli szabályokkal kapcsolatos javaslatokat.

(3)20 Az önkormányzat döntése előtt az érintett, megfelelő szintű szakszervezetekkel véleményezteti

a) a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetés, valamint

b) a közalkalmazottak nagyobb, illetve egyes ágazatokba tartozó csoportját érintő intézkedés

tervezetét.

(4) A (3) bekezdésben foglalt tervezeteket az azokról történő döntés előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a véleményezésre jogosult szakszervezeteknek.

(5) Az (1) bekezdés szerinti érdekegyeztető fórumok létrehozása, működtetése, továbbá személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása a miniszter, illetve az önkormányzat kötelessége. Az érdekegyeztető fórumok a működésükre vonatkozó szabályokat – megállapodás útján – maguk alakítják ki. Az érdekegyeztető fórumok létrehozására és működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az önkormányzati érdekszövetségekkel, az érintett költségvetési intézményekkel, illetve az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel kötött megállapodás alapján az ágazaton belül a tárcaszintű társadalmi párbeszéd egyéb fórumait alakítják ki.

6/A. §21 (1) A 6. §-ban meghatározott jogosítványokat az a szakszervezet gyakorolja, amely az adott körben reprezentatív.

(2)22

(3)23 Amennyiben a reprezentativitás kérdésében vita merül fel, erről az érdekelt fél kérelmére soron kívül, nemperes eljárásban bíróság dönt.

7. § (1)24 A Munka Törvénykönyve Munkaügyi kapcsolatokról szóló Második részének bevezető rendelkezései közül a 15/B. § (2) bekezdése a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a következő eltéréssel alkalmazandó: „a 65. § (3) bekezdésének a) és f) pontjaiban” szövegrészen e törvény 16. § (2) bekezdésének c) pontját kell érteni.

(2)25 A Munka Törvénykönyvének az országos érdekegyeztetésről szóló rendelkezései (Második rész I. fejezet) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében nem alkalmazhatók.

A szakszervezetek, a kollektív szerződés26

8. § A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.

9. §27 (1) A munkáltatónál azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,

a) amelynek a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai létszáma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy

b) amely munkahelyi szervének az azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó közalkalmazottaknak legalább kétharmada tagja, de legalább a munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 5%-a.

(2) Területi-helyi szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni,

a) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatók által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy

b) amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az önkormányzat által fenntartott munkáltatóknál az adott ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át, vagy

c) amely az adott önkormányzat által fenntartott munkáltatók legalább 20%-ában reprezentatív, legalább egy ágazatban.

(3) Ágazati szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amely közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át.

(4) Országos szinten azt az országos szakszervezeti konföderációt kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek legalább három reprezentatív ágazati szakszervezet a tagja, és tagszervezetei a közalkalmazottak legalább 5%-át képviselik.

10. § A közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazott elleni fegyelmi eljárás megindításáról.

11. §28 (1)29 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a szakszervezetekről szóló rendelkezései (Második rész, II. fejezet) közül a 29. § (2)–(3) bekezdése nem alkalmazható.

(2)30 A Munka Törvénykönyve 25. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat, az érintett munkáltatók és a szakszervezet megállapodása alapján, a több munkáltató szakszervezeti tagságának képviseletében az önkormányzati szintű érdekegyeztetésen eljárni jogosult szakszervezeti tisztségviselő részére a munkaidő-kedvezmény vagy annak egy része az egyes munkáltatóknál meglévő szakszervezeti taglétszám alapján összevonható. Az összevont munkaidő-kedvezmény mértéke nem haladhatja meg a tisztségviselő havi munkaidejének ötven százalékát.

12. §31 (1) A kollektív szerződés hatálya kiterjed arra a munkáltatóra, amely

a) a kollektív szerződést kötötte, vagy

b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg

c)32 később a munkáltatói érdekképviseleti szervhez csatlakozott.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.

(4)33 A kollektív szerződés hatálya a díjazásra vonatkozó rendelkezések tekintetében nem terjed ki a munkáltató vezetőjére. E rendelkezés alkalmazása során díjazásnak minősül minden, a közalkalmazott részére a közalkalmazotti jogviszonya alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni (szociális) juttatás.

12/A. §34 (1) A munkáltatónál működő egyetlen szakszervezet jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.

(2) Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.

(3) Ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (2) bekezdés alapján nem lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek együttesen köthetik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha a szakszervezetek közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 25%-át.

(4) Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (3) bekezdés alapján nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amely közalkalmazotti jogviszonyú tagjainak száma eléri a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 50%-át.

(5) Ha az (1) bekezdésben foglalt esetben a szakszervezet, illetve a (2)–(4) bekezdés esetén a szakszervezetek kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a közalkalmazottak jóváhagyása. A közalkalmazottaknak erről szavazniuk kell. A szavazás akkor érvényes, ha azon a közalkalmazottak legalább 50%-a részt vesz.

(6) Ágazati kollektív szerződés megkötése esetén az (1)–(5) bekezdést megfelelően, az ágazat közalkalmazottai létszámát alapul véve, kell alkalmazni.

13. §35 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a kollektív szerződésről szóló rendelkezései közül (Második rész, III. fejezet) a 33. § (2)–(7) bekezdése, a 34–35. §, a 36. § (1)–(3) bekezdése, a 37. § (3) bekezdése, valamint a 41. § nem alkalmazható.

(2) Az Mt. 39. §-ának (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a „33. § (5) bekezdése” szövegrészen e törvény 12/A. § (4) bekezdését kell érteni.

A közalkalmazottak részvételi jogai

14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.

(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.

(3) A közalkalmazotti képviselőre a közalkalmazotti tanácsra, illetve a közalkalmazotti tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

15. §36 A Kormány a KOMT-ban történt egyeztetést követően rendeletben meghatározza a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét.37

16. § (1)38 A közalkalmazotti tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú

a) pénzeszközök felhasználása, illetve

b) intézmények és ingatlanok hasznosítása

tekintetében.

(2) A munkáltató döntése előtt a közalkalmazotti tanáccsal véleményezteti:

a) a munkáltató gazdálkodásából származó bevétel felhasználásának tervezetét,

b) a munkáltató belső szabályzatának tervezetét,

c) a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés tervezetét,

d)39 a korengedményes nyugdíjazásra és az egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű közalkalmazottak rehabilitációjára vonatkozó elképzeléseket,

e) a közalkalmazottak képzésével összefüggő terveket, valamint

f) a munkáltató munkarendjének kialakítását és az éves szabadságolási tervet.

(3)40 A munkáltató legalább félévente köteles tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot a részmunkaidős és a határozott időre szóló foglalkoztatás helyzetének alakulásáról.

(4)41

17. § (1) A közalkalmazotti tanács e törvényben meghatározott jogai körében a munkáltatóval együttesen megalkotja a közalkalmazotti szabályzatot.

(2) A közalkalmazotti tanács és a munkáltató kapcsolatrendszerét érintő egyes kérdések a közalkalmazotti szabályzatban állapíthatók meg.

(3)42 A közalkalmazotti szabályzat kollektív szerződésre tartozó kérdéseket nem szabályozhat.

(4) A közalkalmazotti szabályzatra a Munka Törvénykönyve 38. § (1)—(3) bekezdését, 39. § (1)—(2) bekezdését, valamint a 40. § (1) bekezdésének első mondatát megfelelően alkalmazni kell.

18. §43

19. §44 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók részvételi jogáról szóló rendelkezései közül (Második rész, IV. fejezet) a 42. §-a, a 43. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint (6) bekezdése, az 50. §-ának (1) bekezdése, az 53. §-ának (3) bekezdése, az 57. §-ának (2) bekezdése, a 64/A. §-a és a 65. §-a, valamint a Második rész V. fejezete nem alkalmazható.

III. RÉSZ

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

I. Fejezet

A közalkalmazotti jogviszony létesítése és módosítása

20. § (1) A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a közalkalmazott.

(2)45 Közalkalmazotti jogviszony

a) büntetlen előéletű,

b) tizennyolcadik életévét betöltött, továbbá

c) magyar állampolgárságú, vagy külön jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt vagy letelepedett

személlyel létesíthető.46

(3)47 Végrehajtási jogszabály a jogviszony létesítéséhez

a) a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt feltétel alól mentesítést adhat,

b) magyar állampolgárságot, magyar nyelvtudást, illetőleg cselekvőképességet írhat elő.

(4)48 A közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(5)49 A munkáltató felhívására a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé.

(6)50 Indokolt esetben a munkáltató írásban felszólíthatja a közalkalmazottat, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a munkakörének megfelelő vagy a munkakörének részét képező foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(7)51 Ha a közalkalmazott igazolja, hogy büntetlen előéletű, illetve nem áll a (6) bekezdésben meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a közalkalmazott részére megtéríti.

(8)52 A munkáltató a 20. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint az (5)–(6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) a közalkalmazotti jogviszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) a közalkalmazott

azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a kizáró ok igazolása céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(9)53 A (4)–(7) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén – a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig (megszüntetéséig) kezeli.

20/A. §54 (1)55 Közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki. Ha a pályázat kiírása nem kötelező, a munkáltató dönthet arról, hogy a munkakör, illetve a beosztás betöltése pályázat alapján történik.

(2)56 A 25. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pályázat kiírása kötelező. Ezen túlmenően, a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető

a)57 olyan munkakör esetén, amely tekintetében – kilencven napon belül – már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására,

b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók,

c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg,

d)58 helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés esetén, vagy

e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

(3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni:

a)59 a munkáltató és a betöltendő munkakör, vezetői beosztás megnevezését,

b)60 a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői beosztással járó lényeges feladatokat,

c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét,

d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolásokat, továbbá

e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.

(4)61 A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK) internetes oldalán kell közzétenni.62 Emellett a pályázati felhívást, valamint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony keretében pályázat nélkül betölthető munkakört és a kinevezés feltételeit (a továbbiakban: álláshirdetés)

a) ha a fenntartó önkormányzat, a székhelyén,

b) ha a fenntartó önkormányzati társulás, a társulásban részt vevő önkormányzatok székhelyén is, továbbá

c) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti településen

a helyben szokásos módon köteles közzétenni. Végrehajtási jogszabály hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételt is előírhat. Ebben az esetben, továbbá az a)–c) pontban foglalt esetekben meg kell jelölni a pályázati felhívás KSZK honlapján való közzétételének időpontját. A pályázat benyújtásának a határideje a pályázati felhívásnak a KSZK honlapján való elsődleges közzétételétől számított tizenöt napnál – a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén harminc napnál – rövidebb nem lehet. Álláshirdetés esetén e határidőket az a) pont alapján történő közzétételtől kell számítani.

(5)63 A pályázó – a (3) bekezdés d) pontja alapján meghatározottakon túlmenően – a pályázathoz csatolja

a) a munkáltató vezetésére kiírt pályázat esetén a munkáltató vezetésére, fejlesztésére vonatkozó programját,

b) arról szóló nyilatkozatát, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul,

c) a külön jogszabályban vagy a pályázatban előírt további követelmények igazolására vonatkozó okiratokat.

(6)64 Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában magasabb vezetői munkakörre vagy beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja – a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével – a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő

a) hatvan napon belül, vagy

b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja,

dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról. Egyebekben a pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató határozza meg.

(7)65 A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel. Sikertelen pályázat esetén a pályázó részére a pályázati anyagot vissza kell juttatni. Amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozót a pályázat elbírálási határidejétől számított kilencven napon belül nem veszi át, azokat meg kell semmisíteni és személyes adatait törölni kell.

(8)66 A munkáltató vezetésére szóló kinevezésre kiírt pályázatra a (2) bekezdés nem alkalmazható.

(9)67 A magasabb vezető és a vezető munkakör – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) a (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben, továbbá

b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó kinevezésmódosítást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.

20/B. §68 (1) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot kell kiírni. A pályázatot a megbízási jogkör gyakorlója írja ki.

(2) A pályázatban meg kell jelölni, hogy a magasabb vezető, illetve a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető.

(3) Ha e törvény alapján a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásához pályázatot kell kiírni, a pályázatban meg kell jelölni a közalkalmazott által betöltendő munkakört is.

(4) Ha a magasabb vezető, illetve a vezető beosztással történő megbízáshoz közalkalmazotti jogviszony létesítése is szükséges – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör a megbízási jogkör gyakorlóját illeti meg.

(5) A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető

a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)–b) pontja szerinti esetben, továbbá

b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval.

21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2)69 Közalkalmazotti jogviszony – ha törvény eltérően nem rendelkezik –

a)70 helyettesítés céljából, vagy

b)71 meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására,

c)72

létesíthető határozott időre történő kinevezéssel. Ezen túlmenően a határozatlan időre szóló közalkalmazotti jogviszony határozott idejűvé módosítandó, ha a közalkalmazott a prémiumévek programban történő részvételéhez hozzájárul.

(3)73 A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot (kinevezett vezető esetén munkaköre osztályba sorolásának megjelölését), az illetményét és a munkavégzés helyét. A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi illetmény és a havi rendszeres illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható.

(4)74 Ha a kinevezés módosítása következtében

a) a kinevezett vezető alacsonyabb osztályba sorolt vezetői munkakört tölt be, illetményét a 66/A. § szerint, vagy

b) a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján

kell megállapítani. Ha a kinevezésmódosítást megelőző illetmény összege az e törvény szerinti garantált mértéket meghaladta, a kinevezés módosításakor – a 30/C. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével – az illetmény összegét a megelőző illetmény és a garantált illetmény közötti eltérés százalékban meghatározott arányának megfelelően kell megállapítani.

(5)75 A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

21/A. §76 (1) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – a (4)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező.

(2) A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő köthető ki, melynek tartama legfeljebb négy hónapig terjedhet.

(3) A próbaidő meghosszabbítása tilos. A próbaidő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal indokolás nélkül megszüntetheti.

(4)77 Nem kell próbaidőt megállapítani – kivéve, ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése szerint szűnt meg, és az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a gyakornoki idő kikötése kötelező –

a) áthelyezés,

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve

c) azonos felek közötti újabb kinevezés

esetén.

(5)78 Végrehajtási rendelet megállapíthatja munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén az (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani.

22. §79 (1)80 Az E–H fizetési osztályba sorolt, a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe történő határozatlan időre szóló kinevezés esetén – ideértve az ilyen tartalmú áthelyezést is – a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik a munkaköréhez szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget, szakképesítést igénylő, a három évet meghaladó időtartamú szakmai gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni – jogszabály kizáró rendelkezése hiányában – a 79/C. § (2) bekezdésében szereplő tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottra is.

(2) A gyakornoki idő folyamatosságát nem érinti a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés. Ha a közalkalmazotti jogviszony a gyakornoki idő alatt megszűnt, annak tartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor abban az esetben kell figyelembe venni, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnését követően a korábbival azonos vagy – a (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása alapján – azzal egyenlő értékű munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt létesít. Ettől eltérően, nem lehet a szakmai gyakorlat megállapításakor beszámítani a közalkalmazotti jogviszony időtartamát, ha az a gyakornoki idő alatt

a)81 a (16) bekezdésben foglaltak szerint megszűnik, vagy

b) rendkívüli felmentéssel, illetve a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására való – az egészségügyi alkalmatlanság kivételével – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt felmentéssel megszüntetésre került.

(3) A szakmai gyakorlat

b)82 munkavégzésre irányuló további jogviszonyban, így különösen vállalkozási és megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban, személyes közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági viszonyban, egyéni cég személyesen közreműködő tagjaként, továbbá ügyvédi és egyéni vállalkozói tevékenység

során szerezhető meg. Az a)–b) pont szerinti, több jogviszonyban megszerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 nap felel meg.

(4)83 Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban végrehajtási rendelet állapítja meg a munkáltató alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakört. Végrehajtási rendelet meghatározhatja munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani. A szakmai gyakorlat meglétét a közalkalmazott köteles igazolni.

(5)84 A gyakornoki idő az E fizetési osztályba tartozó munkakörben két, az F–H fizetési osztályba tartozó, illetve az (1) bekezdésben meghatározott tudományos kutatói munkakörben három év. Ha a közalkalmazott

a) az E fizetési osztályba tartozó munkakörben egy évet,

b) az F–H fizetési osztályba tartozó, illetve a tudományos kutatói munkakörben két évet

meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, a gyakornoki idő tartama egy év. Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol – az egyenértékű követelményrendszer, vizsga, illetőleg továbbképzések miatt – nem kell gyakornoki időt kikötni.

(6)85 A gyakornoki idő tartamát a kinevezéskor kell előírni. A gyakornoki idő megszűnik,

a) a közalkalmazotti jogviszony határozott idejűre történő módosításakor, vagy

b) ha a közalkalmazott munkaköre úgy változik, hogy az (1)–(3) bekezdés alapján nem lenne kötelező a gyakornoki idő kikötése.

(7) Ha a kinevezés módosításakor vagy az áthelyezés időpontjában a közalkalmazott megváltozott munkaköre tekintetében nem rendelkezik az (1)–(4) bekezdés szerinti feltételekkel, a gyakornoki idő kikötését mellőzni kell, amennyiben a 87/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartama a tíz évet meghaladja. Ekkor a közalkalmazott és a munkáltató köteles a (6) bekezdés második mondatában, valamint a (8)–(11) bekezdésben foglaltakat teljesíteni azzal, hogy a „nem megfelelt” minősítés a közalkalmazotti jogviszony fennállását nem érinti.

(8) A gyakornoki idő tartamába nem számít be:

a) a harminc napot meghaladó keresőképtelenséggel járó betegség,

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint

c) a szabadságvesztés, a szigorított javító-nevelő munka, a javító-nevelő munka, valamint a közérdekű munka

tartama.

(9)86 A gyakornoki idő kikötésekor a munkáltató köteles tájékoztatni a közalkalmazottat a gyakornoki idő alatti szakmai segítő személyéről. Másik szakmai segítőt kell kijelölni, ha a kinevezésben a munkavégzés helyének vagy a munkakörnek a módosítása ezt indokolttá teszi.

(10)87 A gyakornokkal szembeni szakmai követelmények biztosítják a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek elsajátítását. A végrehajtási rendelet a gyakornoki idő szakmai követelményeit részletesen megállapíthatja.

(11)88 A szakmai segítő

a) figyelemmel kíséri a gyakornok tevékenységét,

b) segíti a gyakornoki követelmények teljesítését,

c) félévente, illetve a szakmai segítő személyének a (9) bekezdés szerinti változása előtt írásban értékeli a gyakornok munkavégzését.

(12)89 Az értékeléshez a gyakornok írásban észrevételt tehet.

(13)90 A szakmai követelményekre figyelemmel a munkáltató gyakornoki szabályzatában állapítja meg a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségeket, különösen:

a) a szakmai követelmények részletes tartalmát,

b) a gyakornok és a szakmai segítő egyes kötelezettségeit,

c) a gyakornoki idő alatti számonkérés feltételeit,

d) az értékelés részletes szabályait.

(14)91 A gyakornoknak és szakmai segítőjének munkavégzési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy ennek teljesítése mellett rendes munkaidőben a gyakornoki idővel kapcsolatos kötelezettségének is eleget tehessen.

(15)92 A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint

b)93 a minősítés eredményeként

ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és

bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt”

eredmény adható.

(16)94 A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg.

22/A. §95 A közalkalmazottra a gyakornoki idő tartama alatt a 30/A–30/D. §-ban, valamint a 45–53/A. és az 54/A. §-ban foglalt szabályok nem alkalmazhatók.

22/B. §96 Végrehajtási rendelet meghatározhatja azokat a – munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű – magasabb vezetői munkaköröket, amelyek betöltésére – a 23. §-ban foglaltaktól eltérően – a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni. E munkakörök meghatározása során figyelemmel kell lenni

a) a munkáltató által foglalkoztatott közalkalmazotti létszámra,

b) a munkáltató szervezeti összetettségére, továbbá

c) a munkakörbe tartozó vezetői hatáskör terjedelmére.

23. §97 (1)98 A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása önálló munkakörre szóló kinevezéssel (a továbbiakban: kinevezett vezető), illetőleg magasabb vezető, illetve vezető beosztásra szóló megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik. A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni. Nem lehet kinevezett vagy megbízott vezető a közalkalmazott a gyakornoki idő tartama alatt.

(2)99 A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A magasabb vezető, valamint a vezető munkaköröket, illetve megbízásokat, továbbá a kinevezés, illetve a megbízás feltételeit a végrehajtási rendelet határozza meg.100

(3)101 A magasabb vezető, valamint a vezető megbízás határozatlan időre szól. Jogszabály legfeljebb tíz évig terjedő határozott időre szóló megbízást is előírhat.

(4)102 A megbízás visszavonását – a közalkalmazott kérelmére – indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A közalkalmazott az indokolást a visszavonás kézbesítésétől számított három munkanapon belül, írásban kérheti. Ha a közalkalmazott a kérelmet menthető okból e határidőn belül nem tudja benyújtani, az akadály elhárultától számított három munkanapon belül ezt pótolhatja azzal, hogy a megbízás visszavonásától számított hat hónapon túl az indokolás kérésének nincs helye. A munkáltató az indokolást a kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül köteles a közalkalmazott részére írásban megadni.

(5)103 A megbízott vezető a beosztásáról lemondhat. A lemondási idő két hónap, melynek leteltét követően a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(6) A megbízás visszavonását és a lemondást írásba kell foglalni.

(7)104 A megbízás visszavonása, valamint a határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő letelte után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(8) Ha a bíróság megállapítja, hogy a megbízás visszavonása jogellenes, a közalkalmazottat – kérelmére – az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni. Ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni.

(9) A bíróság mellőzi a közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztásba történő visszahelyezését, ha a jogvita elbírálásáig a határozott időre szóló megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna. A közalkalmazottat ebben az esetben a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(10) A közalkalmazottat, ha a határozott időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a vezetői pótléknak a határozott idő leteltéig számított összege illeti meg.

(11) A közalkalmazott, ha a határozatlan időre szóló megbízás jogellenes visszavonása esetén nem kéri a magasabb vezető, illetve vezető beosztásba való visszahelyezését, a részére korábban megállapított vezetői pótlék egyévi összegére jogosult.

(12) A vezetői pótlék (8)–(11) bekezdés szerinti megtérítésén túlmenően a munkáltató a közalkalmazott felmerült kárát is köteles megtéríteni.

23/A. §105 (1) A munkáltató évente, illetve – ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják – szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy – különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására – mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató az Mt. 84/A. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közalkalmazottakat azokról a munkakörökről, amelyeknél – közalkalmazotti kezdeményezés esetén – a kinevezés módosításával részmunkaidő köthető ki.

23/B. §106 (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben

a) heti húsz óra,

b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú

részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor a Munka Törvénykönyve 138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

(2) A munkáltató a közalkalmazottnak a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.

(3) A részmunkaidő kikötése

a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyve 134. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól

hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót

a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében a kérelmet a fizetés nélküli szabadság tartama alatt, a tanév szorgalmi időszakának befejezését, illetve az első félév befejezését megelőző hatvan nappal korábban kell a munkáltatóval közölni.

(6) A (3) bekezdés szerinti időponttól a közalkalmazotti jogviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a munkaidő mértékével összefügg.

(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a közalkalmazottat

a) a kérelem szerinti időpontig, de

b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig

köteles foglalkoztatni. Ezt követően a közalkalmazott munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint, illetményét az időarányosság elvének megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(8) Az (1)–(7) bekezdés nem alkalmazható a kinevezett és a megbízott magasabb vezető és a vezető tekintetében.

24. §107 (1) Ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.

(2)108 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének

a)109 a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítéséről és a munkaszerződés módosításáról szóló rendelkezései (Harmadik rész, I–III. fejezet) közül a 71. §-a, a 76. §-ának (1)–(2) és (5) bekezdése, a 79. §-ának (1) és (4)–(5) bekezdése, (7) bekezdésének első fordulata, valamint 80–81. §-a, a 85/A. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint a vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló fejezete (Harmadik rész, X. fejezet) nem alkalmazható, továbbá

b)110 85/A. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő az „e törvény hatálya alá tartozó szervezet vagy személy” kifejezés alatt a jelen törvény hatálya alá tartozó szervezetet kell érteni,

c) 72. § (1), (4), valamint (7) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha végrehajtási rendelet a közalkalmazotti jogviszony létesítési feltételeként a tizennyolcadik életév betöltése alól mentesítést adott.

II. Fejezet

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

25. § (1)111 A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

b) a közalkalmazott halálával,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, valamint

d)112 a 22. § (16) bekezdésében és a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

e)113 a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény114 szabályai szerint.

e)115

(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b)116 áthelyezéssel

1. az e törvény, valamint

2. e törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, illetőleg

3.117

4.118 és a hivatásos, továbbá a szerződéses szolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok119

hatálya alá tartozó munkáltatók között.

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f)120 azonnali hatállyal

fa) a próbaidő alatt, vagy

fb) a 27. § (2) bekezdése szerint, valamint

g)121 elbocsátással, továbbá

h)122 rendkívüli felmentéssel a gyakornoki idő alatt.

(3)123 A munkáltató köteles a közalkalmazotti jogviszonyt a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdése alapján azonnali hatállyal felszámolni, és az érvénytelenség jogkövetkezményeit alkalmazni, ha

a) a közalkalmazott a 20. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül nem tesz eleget, és nem igazolja, hogy a kötelezettség elmulasztása menthető ok következménye,

b) a 20. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a (6) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, vagy az egyéb módon a tudomására jut.

(4)124 A közalkalmazotti jogviszony (3) bekezdésben meghatározott azonnali hatályú felszámolását indokolással, írásba foglaltan kell közölni a közalkalmazottal.

25/A. §125 (1) Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.

(2) Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás

a) időpontjáról,

b) okáról,

c) a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,

továbbá köteles a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) konzultációt kezdeményezni a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatot a 25/B. § rendelkezéseire figyelemmel kell megtenni. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azokat a kötelezettségeket is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott időpontban az átvevő munkáltató megalapítására még nem került sor, az átvevő munkáltató számára a (2)–(3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.

(5) A közalkalmazott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához.

(6) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdés szerinti megszűnéséről, valamint köteles a közalkalmazott számára a 37. § (2) és (4)–(6) bekezdés alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a 27. § (2) bekezdésében meghatározott átlagkeresetet – megfizetni.

(7) Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogálláról szóló törvény rendelkezései alapján nem létesíthet közszolgálati jogviszonyt az átadással érintett közalkalmazottal, a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tekintetében a (6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebben az esetben – a (3) bekezdés rendelkezésétől eltérően – e körülményről kell az átadó és az átvevő munkáltatónak tájékoztatnia a közalkalmazottat.

25/B. §126 (1) Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Ha az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára munkaköre alapján kinevezést adni, vagy munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevő munkáltatót köti a 25/A. § (3)–(4) bekezdése alapján adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony 25/A. § (1) bekezdés szerinti megszűnéséről.

(2) Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.

(3)127 Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott az átadást közvetlenül megelőző illetményének összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt oly módon kell megnövelni, hogy a köztisztviselői alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összege elérje közalkalmazotti illetmény összegét. E rendelkezés alkalmazása során a köztisztviselői alapilletmény eltérítése nem haladhatja meg a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályban erre vonatkozóan előírt legmagasabb mértéket.

(4) Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. Az átvevő munkáltatónál létesítendő jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(5) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

(6) Ha a munkaszerződés megkötésével (a kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmondási (felmentési) idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és e törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a közalkalmazottra nézve kedvezőbb.

(7) Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig működött közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselő), az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A–56/B. §-ában előírt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő munkáltatónál az érintettek vonatkozásában üzemi tanács nem hozható létre.

25/C. §128 (1) A 25/A–25/B. §-t nem kell alkalmazni, ha a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpont előtt

a) tett munkáltatói vagy közalkalmazotti egyoldalú jognyilatkozat, illetve

b) megkötött megállapodás – ideértve az áthelyezést is –

alapján a közalkalmazotti jogviszony a 25/A. § (2) bekezdése szerinti időpontot követően megszűnik. Az a)–b) pont szerinti, a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpont előtti jognyilatkozattal vagy megállapodással kapcsolatban a közalkalmazott által kezdeményezett munkaügyi jogvita esetén a 25/A. § (1) bekezdésében foglalt időpontot követően az átadó helyébe az átvevő munkáltató lép, illetőleg ezen időpont után a keresetlevelet az átvevő munkáltató ellen kell előterjeszteni.

(2)129 Az (1) bekezdés szerinti esetben az átadás 25/A. § (1) bekezdésben meghatározott időpontját követően a közalkalmazottat az átvevő munkáltatónál munkavégzési kötelezettség nem terheli. Ekkor a korábbi megszüntető nyilatkozat vagy megállapodás alapján az átadás és a jogviszony megszűnésének időpontja közötti időtartam alatt esedékes díjazást, illetőleg juttatást az átadó munkáltatónak – a jogviszony megszűnésével összefüggő juttatások kifizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – legkésőbb az átadás időpontjában ki kell fizetnie. Ezek összegét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti díj alapulvételével kell meghatározni.

(3)130 A munkáltató fegyelmi határozatával összefüggő munkaügyi pert – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – meg kell szüntetni.

(4) Ha a munkaügyi per fegyelmi elbocsátás tekintetében folyik, a munkavállalói kereset elbírálásánál

a) a rendkívüli felmondás szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a Munka Törvénykönyve,

b) a hivatalvesztés fegyelmi büntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkáltató egészének vagy a közalkalmazottat foglalkoztató részének a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény

hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadására kerül sor.

(5)131

(6) A 34. § alkalmazásakor – amennyiben a közalkalmazottat eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni – az átvevő munkáltató köteles az ítélet jogerőre emelkedésekor a 25/A–25/B. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az állásfelajánlási és foglalkoztatási kötelezettséget teljesíteni. Az átvevő munkáltató a 25/A. § (2)–(3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül köteles teljesíteni.

26. § (1) Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.

(2) Az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában.

(3) Az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmzotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el.

(4)132 A munkáltató fenntartója – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az általa fenntartott, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatók között kezdeményezheti a közalkalmazott határozatlan időre szóló áthelyezését. Erre rendkívül indokolt esetben, így különösen akkor kerülhet sor, ha annak a munkáltatónak, ahová az áthelyezés irányul, a feladatai – különösen a munka- és pihenőidő, illetőleg a rendes szabadság kiadása szabályaira tekintettel – munkaszervezési eszközök alkalmazásával sem teljesíthetők.

27. § (1) A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony lemondással nem szüntethető meg.

(2)133 A határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt a 30. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában foglalt okok alapján a munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti; a közalkalmazott részére azonban egyévi, ha a határozott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre jutó átlagkeresetét köteles előre megfizetni. Ettől eltérően, ha a megszüntetésre a 30. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a közalkalmazott nem megfelelő munkavégzése vagy – nem egészségügyi okkal összefüggő – alkalmatlansága miatt került sor, a közalkalmazottat egyhavi átlagkereset illeti meg. Ha ekkor a határozott időből még hátralévő idő egy hónapnál rövidebb, a munkáltató a hátralévő időre járó átlagkeresetet köteles megfizetni.

28. § (1) A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti.

(2) Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egy részére, vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól.

29. § (1)134 Rendkívüli lemondással a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az indokolásból a rendkívüli lemondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli lemondás indokának valóságát és okszerűségét a közalkalmazottnak kell bizonyítania.

(2)135 A rendkívüli lemondás jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

(3) Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna, továbbá a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontját a közalkalmazottra irányadó felmentési idő figyelembevételével kell meghatározni. A közalkalmazott követelheti felmerült kárának megtérítését is.

(4) Rendkívüli lemondás esetén — e törvényben előírt kivételektől eltekintve — a lemondás szabályai nem alkalmazhatók.

30. §136 (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;

b)137 az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c)138 a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;

d)139 a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (37/B. §); illetve

e)140 az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételeivel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi.

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(3) Ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, a felmentés előtt lehetőséget kell adni számára a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

30/A. §141 (1)142 A 30. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben, valamint, ha a 30. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alkalmatlanság egészségügyi ok következménye – feltéve, hogy a közalkalmazott e törvény alkalmazása szempontjából nem minősül nyugdíjasnak –, a munkáltató a közalkalmazottat írásban tájékoztatja

a) a munkáltatón belül,

b) a munkáltató irányítása alatt álló másik munkáltatóhoz, illetve

c) a munkáltató fenntartója által fenntartott más, e törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz

az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör felajánlásának lehetőségéről. A közalkalmazott a tájékoztatás közlésétől számított két munkanapon belül írásban nyilatkozik a munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételéről. Ha a közalkalmazott a határidő leteltéig a nyilatkozattételt elmulasztja, azt úgy kell tekinteni, mintha a munkakör-felajánlási lehetőséget nem igényelte volna. A munkakör-felajánlási lehetőség igénybevételekor a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha az a)–c) pontban foglalt munkáltatónál a közalkalmazott az iskolai végzettségének és szakképzettségének, szakképesítésének, továbbá – egészségügyi alkalmatlanság esetén – egészségi állapotának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha a közalkalmazott az ilyen munkakörbe történő áthelyezéshez, illetve kinevezése módosításához nem járul hozzá.

(2) Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerint kéri betöltetlen munkakör felajánlását, a munkáltató a fenntartóját, illetőleg az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatót köteles haladéktalanul megkeresni. A megkeresés kizárólag az érintett közalkalmazottnak az e törvény 5. számú melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás II–VII. pontjaiban foglalt adatait és az általa betöltött munkakör megnevezését tartalmazza.

(3)143 A munkáltató fenntartója a 30/E. § szerinti nyilvántartás felhasználásával a megkereséstől számított öt napon belül közvetlenül tájékoztatja a közalkalmazott munkáltatóját azokról a betöltetlen munkakörökről, amelyek az (1) bekezdés alapján a közalkalmazott részére felajánlhatók.

(4)144 Az (1)–(3) bekezdést, továbbá a 30/C. § (1) bekezdés a) pontját, (2) bekezdés a) pontját és (3)–(4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor is azzal, hogy

a) felmentésen a munkáltató jogutód nélküli megszűnését kell érteni, és

b) a 30/A. § és 30/C. § szerinti eljárást legalább a munkáltató jogutód nélküli megszűnése előtt tíz nappal be kell fejezni.

30/B. §145 (1)146 A 30. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti létszámcsökkentést elrendelő döntés esetén nem szüntethető meg felmentéssel azoknak az azonos munkakört betöltő, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak nem minősülő közalkalmazottaknak a jogviszonya, akik együttesen írásban, egy nyilatkozatba foglaltan olyan tartalommal kérik kinevezésükben a munkaidő mértékének módosítását, hogy az a munkáltató által közölt, a közalkalmazottak között kérelmük szerint elosztható napi vagy heti munkaidő együttes mértékét nem haladja meg. A kérelmet az abban részes valamennyi közalkalmazottnak alá kell írnia, megjelölve a kinevezésében kikötendő munkaidő mértékét, amely napi négy óránál rövidebb nem lehet, kivéve, ha a 30/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató erre lehetőséget ad. Több, a feltételeknek megfelelő kérelem esetén a munkáltató – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – mérlegelési jogkörében dönt arról, hogy mely kérelem alapján módosítja az azt benyújtó közalkalmazottak kinevezését.

(2) A munkáltató köteles a kérelemben foglaltak szerint a kinevezést módosítani. Az illetmény összegét – a felek közalkalmazottra kedvezőbb megállapodásának hiányában – a kinevezés módosítását közvetlenül megelőző illetmény alapulvételével, a rész- és a teljes munkaidő arányában kell megállapítani.

30/C. §147 (1) A munkáltató a 30/A. §-ban foglalt állásfelajánlás során a felmentés közlésének tervezett időpontja előtt legalább tíz nappal köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat

a)148 a 30/A. § (3) bekezdése szerinti felajánlható munkakörről (munkakörökről), továbbá

b)149 a 30/B. § szerinti lehetőségről és a tervezett felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkakörük megnevezéséről, továbbá a kinevezésmódosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról, illetve – döntése esetén – a napi négy óránál rövidebb munkaidő kikötésének lehetőségéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő öt napon belül

a) a közalkalmazott írásban nyilatkozik a felajánlott munkakör elfogadásáról, illetve

b) a 30/B. § (1) bekezdés szerinti kérelmet a munkáltatóval közölni kell.

(3) A munkakör elfogadása esetén a munkáltató gondoskodik a kinevezés megfelelő módosításáról, illetve kezdeményezi a közalkalmazott áthelyezését. Ha felajánlható munkakör nincs vagy a közalkalmazott a felajánlott munkakört elutasította, ezt a felmentést tartalmazó iratban a munkáltatónak fel kell tüntetnie. A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat elmaradását a munkakör elutasításának kell tekinteni.

(4) A 30/A. §-ban foglaltak teljesítésével felajánlott munkakör elfogadását a kinevezés módosításához vagy az áthelyezéshez történő közalkalmazotti hozzájárulásnak kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat elmaradását a felajánlott munkakör elutasításának kell tekinteni.

30/D. §150 (1) Két vagy több helyi önkormányzat írásban megállapodást köthet a 30/A. §-ban foglaltak szerinti tájékoztatás teljesítésére a megállapodásban részes helyi önkormányzat által fenntartott munkáltatónál a 30. § (1) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, valamint az egészségügyi alkalmatlanság miatti felmentés megelőzése érdekében.

(2) A megállapodás hatálya kiterjed az azt kötő önkormányzatok fenntartásában lévő, e törvény hatálya alatt működő valamennyi munkáltatóra, melyeknél a helyben szokásos módon kell a megállapodásról a közalkalmazottakat tájékoztatni. A megállapodásban továbbá rendelkezni kell annak időbeli hatályáról.

(3) A megállapodás alapján a 30/A. és 30/C. §-ban foglaltakat az önkormányzat, illetve a munkáltató azzal az eltéréssel köteles teljesíteni, hogy a tájékoztatás teljesítése érdekében a munkáltató fenntartója mellett a megállapodásban részes többi önkormányzatot is köteles megkeresni, amelyek a munkáltatót közvetlenül értesítik az álláshelyekről, illetve azok hiányáról.

30/E. §151 (1)152 Az e törvény hatálya alá tartozó munkáltató fenntartója elektronikus adatnyilvántartást vezet

a) a munkáltató, továbbá

b) a saját munkáltatói szervezete e törvény hatálya alá tartozó

betöltetlen munkaköreiről, az ahhoz szükséges képesítési előírásokról és egészségügyi feltételeiről.

(2) A munkáltató legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor köteles tájékoztatni a fenntartót a megszűnés következtében betöltetlenné váló munkakör

a) megnevezéséről, továbbá

b) a betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről, szakképzettségről és szakképesítésről, illetve egészségügyi alkalmassági feltételekről.

30/F. §153 A 30/A–30/E. § rendelkezéseit a közoktatási ágazatban a külön törvény alapján megállapított, a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó szabályokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

31. § (1)154 A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató felmentéssel nem szüntetheti meg az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

a) a külföldön nemzetközi szervezetnél, vagy államközi egyezmény végrehajtásaként idegen állami, illetőleg egyéb intézménynél munkára kötött megállapodás alapján külföldön végzett munka;

b) a tartósan külföldi szolgálatot teljesítő személy külföldre utazására tekintettel fizetés nélküli szabadságban részesült házastársánál a fizetés nélküli szabadság;

c) az ösztöndíjjal külföldi tanulmányútra kiküldött a tanulmányút és az esetleges előzetes tanfolyam, valamint

d) a munkáltató által vagy hozzájárulásával más szervek által iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésre küldés miatt a munkavégzés alóli felmentés

ideje.

(2)155 A felmentési idő, ha az (1) bekezdésben meghatározott felmentési védelem időtartama

a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,

b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap

elteltével kezdődhet el.

31/A. §156 A felmentési védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Ettől eltérően

a) a 30/A. § (1) bekezdésében foglalt munkakör-felajánlási lehetőség, illetve

b) a 30/B. § (1) bekezdése szerinti kinevezésmódosítási lehetőség esetén

az erről szóló tájékoztatás közlésének időpontja irányadó a felmentési védelem fennállása tekintetében.

32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel

a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;

b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint

c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít.

(2)157 Ha a 30/A. § (1) bekezdése szerinti munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására az (1) bekezdésben említett közalkalmazott alkalmas, a közalkalmazotti jogviszonyt mindaddig nem lehet felmentéssel megszüntetni, amíg a közalkalmazott ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt elvállalja. Nem terheli ez a kötelezettség a munkáltatót, ha a felmentés indoka – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c)–d) pontján alapul. A munkáltató munkakör-felajánlásával kapcsolatban a 30/A. § és a 30/C. § szerint köteles eljárni.

33. § (1)158 Felmentés esetén a felmentési idő legalább hatvan nap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. Ettől eltérően, ha a felmentés – az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve – a 30. § (1) bekezdésének c) pontján alapul, a felmentési idő harminc nap.

(2)159 Ha hosszabb felmentési időben a felek nem állapodnak meg és a kollektív szerződés sem ír elő ilyet, a hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal;

b) tíz év után két hónappal;

c) tizenöt év után három hónappal;

d) húsz év után négy hónappal;

e) huszonöt év után öt hónappal;

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

Kollektív szerződés 8 hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg.

(3)160 A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a közalkalmazottat — a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.

(4)161

33/A. §162 (1) A munkáltató a gyakornoki idő tartama alatt a közalkalmazotti jogviszonyt rendkívüli felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott

a) a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

(2)163 A munkáltató köteles a rendkívüli felmentést a 30. § (2) bekezdése szerint megindokolni. Az indokolásból a rendkívüli felmentés okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a rendkívüli felmentés indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A rendkívüli felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a tervezett intézkedés indokainak megismerésére és a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.

(3) A rendkívüli felmentés jogát az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet gyakorolni.

(4) Rendkívüli felmentés esetén – e törvényben előírt kivételektől eltekintve – a felmentés szabályai nem alkalmazhatók.

34. §164 (1) Ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, a közalkalmazott abban az esetben kérheti az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását, ha

a)165 a megszüntetés a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe (Munka Törvénykönyve 4. §), az egyenlő bánásmód követelményébe (Munka Törvénykönyve 5. §), illetve felmentési védelembe [31. §, valamint Munka Törvénykönyve 90. §-ának (1) bekezdése] ütközik, vagy a munkáltató megszegi a felmentési korlátozásokra vonatkozó rendelkezéseket [30/A–30/D. §; 32. § (2) bekezdése], vagy

b)166 a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselő, a közalkalmazotti tanács tagjának (elnökének, a közalkalmazotti megbízottnak), illetve a munkavédelmi képviselőnek (munkavédelmi bizottság tagjainak) közalkalmazotti jogviszonyát a 45–53. és az 54/A. §-okba, a Munka Törvénykönyve 28. §-ába, 62/A. §-ába, vagy a munkavédelemről szóló törvény 76. §-ának (3) bekezdésébe ütköző módon szüntette meg,

c)167 a fegyelmi felelősség nem áll fenn, vagy annak megállapítása esetén az elbocsátás fegyelmi büntetés nem áll arányban az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben meg kell téríteni a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyéb járandóságait), továbbá a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárát is.

(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony (1) bekezdésben foglalt módon történő jogellenes megszüntetése esetén a közalkalmazott az eredeti munkakörébe való visszahelyezést nem kéri, a közalkalmazotti jogviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ekkor – a (2) bekezdésben foglaltakon felül a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a közalkalmazott legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(4)168 Ha a közalkalmazotti jogviszonyt nem az (1) bekezdésben foglalt módon szüntették meg jogellenesen, a közalkalmazotti jogviszony a megszüntetésről szóló jognyilatkozat szerinti időpontban megszűnik, de a közalkalmazott részére – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelése alapján – legalább két, legfeljebb harminchat havi átlagkeresetnek megfelelő átalány-kártérítést kell fizetni.

(5)169 A (2) bekezdésben foglalt esetben nem kell megtéríteni az illetménynek (egyéb járandóságnak), illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült vagy kellő gondosság mellett megtérülhetett volna. A kellő gondosság elmulasztásának különösen azt kell tekinteni, ha a közalkalmazott az állami foglalkoztatási szervvel nem működik együtt a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése érdekében, nem köt álláskeresési megállapodást, illetve az e szerv által felajánlott – a foglalkoztatás elősegítéséről szóló jogszabályban foglalt feltételekre tekintettel – megfelelő munkahelyet elutasítja, továbbá maga nem keres aktívan munkahelyet. A bíróság a kellő gondosság elmulasztásának az elmaradt illetmény, egyéb járandóságok, illetve a közalkalmazotti kár megtérítésével kapcsolatos következményét az eset összes körülményének mérlegelése alapján állapítja meg.

(6) A közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya nem felmentéssel szűnt meg – a (2)–(5) bekezdésben foglaltakon kívül – megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresete és a felmentés esetén járó végkielégítés is.

(7)170 Ha a közalkalmazotti jogviszony a 22. § (16) bekezdése alapján e törvény erejénél fogva megszűnt, és a bíróság megállapította a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítésének jogellenességét,

a)171 ha a munkáltató eljárása a rendeltetésszerű joggyakorlás vagy az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, az (1)–(3), illetve az (5) és (6) bekezdésben foglaltakat,

b)172 az a) pontba nem tartozó esetben a (4)–(6) bekezdésben foglaltakat

kell megfelelően alkalmazni.

35. §173 (1) Amennyiben a közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott valamely közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály rendelkezéseinek megszegésével szünteti meg, azt úgy kell elbírálni, mintha közalkalmazotti jogviszonya elbocsátás folytán szűnt volna meg. A közalkalmazott ekkor köteles a munkáltató részére a lemondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a közalkalmazott lemondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.

(2) Ha a közalkalmazott a határozott időtartamú jogviszonyát szünteti meg jogellenesen, az (1) bekezdésben meghatározottakat megfelelően kell alkalmazni. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint az (1) bekezdés szerinti időtartam, a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.

(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.

(4) A munkáltató (1)–(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a Munka Törvénykönyve munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályai (Mt. 173. §) az irányadók.

36. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor a közalkalmazott részére közalkalmazotti igazolást ad.

(2)174 A közalkalmazotti igazolásnak – a Munka Törvénykönyve 98. § (2) bekezdésének a)–e) pontjában és (3)–(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően – tartalmaznia kell

a) a közalkalmazott munkakörét,

b) a 22. § (8) bekezdés a)–c) pontjában meghatározottakat, a sor- és tartalékos katonai, valamint a polgári szolgálat és a szülési szabadság időtartamát,

c) minden olyan, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének évében munkában nem töltött időt, amely alatt a közalkalmazott átlagkereset fizetésben részesült,

d)175

e) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját,

f) a közalkalmazott 37. § (7) bekezdésében meghatározott, emelt összegű végkielégítésben való részesülését, továbbá

g) a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének módját, és ha e törvény indokolási kötelezettséget ír elő, a megszüntetés okát. Ez utóbbiakat a közalkalmazott kérésére a közalkalmazotti igazolásból mellőzni kell.

37. § (1)176 Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya

a) felmentés,

b) rendkívüli lemondás,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében vagy

d) a (3) bekezdés szerint szűnik meg.

(2)177 Nem jogosult végkielégítésre a közalkalmazott, ha felmentésére – az egészségügyi okot kivéve – tartós alkalmatlansága vagy nem megfelelő munkavégzése miatt került sor. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. §].

(3)178 Ha a közalkalmazottal ugyanazon munkáltató legalább két alkalommal határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el, a közalkalmazott végkielégítésre jogosult, feltéve, hogy közalkalmazotti jogviszonya a 27. § (2) bekezdés szerinti eljárásban, a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok alapján kerül megszüntetésre, vagy a 25. § (1) bekezdés a) pontja szerint szűnik meg. Kettőnél több határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a hat hónapnál hosszabb megszakítás előtt fennállt jogviszonyok időtartamát nem lehet figyelembe venni. A végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a (6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy az e bekezdés szerinti jogcímen megszűnt vagy megszüntetett határozott idejű jogviszonyok időtartamát kell összeszámítani. Ha az első mondatban szereplő okokra alapított megszüntetés vagy megszűnés alapján a közalkalmazott végkielégítésre vált jogosulttá, az azonos felek közötti újabb határozott idejű kinevezés esetén a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni azon közalkalmazotti jogviszonyok időtartamát, amelyekre tekintettel a korábbi végkielégítés kifizetése megtörtént.

(4)179 A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a közalkalmazott a (6) bekezdésben meghatározott180 időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezzen. A közalkalmazott végkielégítésre való jogosultságának megállapításánál — az áthelyezést kivéve — nem lehet beszámítani a korábbi közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (8) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

(5)181 A végkielégítésre való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni

a) jogutódlás esetén a jogelődnél,

b) a munkáltató egészének vagy egy részének átadása esetén az átadó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is [Mt. 86/C. § (5) bekezdés, 25/B. § (6) bekezdés].

(6)182 A közalkalmazott végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: két havi,

c) nyolc év: három havi,

d) tíz év: négy havi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi

átlagkeresetének megfelelő összeg.

(7)183 A végkielégítés a (6) bekezdésben meghatározott mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra [37/B. § (1) bekezdés a) pont] vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.

(8)184 A végkielégítés mértéke a (6)—(7)185 bekezdésben foglaltak kétszeresének megfelelő összeg, ha a közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás folytán szűnt meg.

(9)186 A végkielégítés összegének a felére jogosult a közalkalmazott, ha felmentésére vagy közalkalmazotti jogviszonyának a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti megszűnésére azért került sor, mert a munkáltató által felajánlott, a 30/A. § szerinti munkakörbe helyezéséhez szükséges kinevezés módosításához, illetőleg áthelyezéséhez nem járult hozzá vagy a felajánlott megfelelő munkakör elfogadásáról nem nyilatkozott, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg, így különösen, ha

a) a felajánlott illetmény összege kevesebb a korábbi illetménye 80%-ánál,

b) teljes munkaidőre szóló kinevezés esetén hat óránál rövidebb részmunkaidőben történő foglalkoztatást, illetve hat óránál rövidebb részmunkaidő esetén teljes munkaidőben történő foglalkoztatást ajánlanak fel, és utóbbi esetben a munkaidő mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,

c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagy

d) az új munkahely és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő közalkalmazott esetében a másfél órát meghaladja, kivéve, ha az utazási idő mértéke közalkalmazotti jogviszonyában az említett időtartamot elérte.

Az a) pont alkalmazásakor a felajánlott illetmény a közalkalmazott fizetési osztálya és fokozata szerinti garantált illetménye mértékénél nem lehet alacsonyabb összegű.

(10)187 Amennyiben a közalkalmazotti jogviszony felmentés következtében szűnik meg, a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni.

(11)188 A végkielégítést a munkáltató költségére a közalkalmazott tartózkodási helyére kell megküldeni.

(12)189 Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

37/A. § (1)190 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a közalkalmazott részére az utolsó munkában töltött napon – a 37. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével – ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban191 előírt igazolásokat. Ha az utolsó munkában töltött napon esedékes igazolások tartalma a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig módosításra, illetve kiegészítésre szorul, a munkáltató köteles a módosított igazolást a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított 3 munkanapon belül kiadni.

(2)192 A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult.

37/B. §193 (1)194 E törvény alkalmazása szempontjából a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha

a)195 a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény196 szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve

b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy

c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy

d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy

e) szolgálati nyugdíjban, vagy

f) korengedményes nyugdíjban, vagy

g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg

h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül.

(2) A közalkalmazott akkor részesül az (1) bekezdés b)h) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.

(3)197 Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdése e) pontja alapján kerül sor.

(4)198 A közalkalmazott köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.

38. §199 (1)200 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaviszony megszűnéséről és megszüntetéséről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, IV. fejezet) a 77/A. §, a 86–86/E. §-a, a 87. §-ának (1) bekezdése, a 87/A. §-a, a 88. §-a, a 89. §-ának (1)–(6) bekezdése, a 90. § (4) bekezdése, a 92. §-a, a 93. §-ának (1) és (2) bekezdése, a 95. és 96. §-a, a 98. §-ának (1) bekezdése, a 99–101. §-a nem alkalmazható.

(2)201

(3)202 Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzetbiztonsági szolgálatoknál fennálló közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének 94/A–94/F. §-a rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4)203 A létszámcsökkentést eredményező döntést megelőzően a miniszter az ágazati (alágazati) érdekegyeztető fórumban, az önkormányzat az önkormányzati érdekegyeztető fórumban – az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel – tárgyalást kezdeményez.

38/A. §204 (1) A Munka Törvénykönyve 94/A. § (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a működésével összefüggő ok miatt a döntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint

a) húsz fő vagy annál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább öt fő,

b) húsznál több és száznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,

c) száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább a közalkalmazottak tíz százaléka,

d) háromszáz vagy annál több közalkalmazott foglalkoztatása esetén legalább harminc közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyát kívánja harmincnapos időszakon (Munka Törvénykönyve 94/C. §) belül megszüntetni.

(2)205 A Munka Törvénykönyve csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a)206 rendes felmondáson felmentést, illetve a Munka Törvénykönyve 88. §-ának (2) bekezdése szerinti munkáltatói intézkedésen az e törvény 27. §-ának (2) bekezdése által szabályozott azonnali hatályú megszüntetést kell érteni, ha ezek közlésére a 30. § (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján kerül sor,

b) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatással egyidejűleg a munkáltató intézkedik a 30/A. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettsége teljesítése érdekében,

c) a Munka Törvénykönyve 94/E. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást megelőzően a munkáltató intézkedik a 30/C. § (1) bekezdése b) pontja szerinti kötelezettsége teljesítésének érdekében.

(3) A miniszter és az önkormányzat a létszámcsökkentést eredményező döntésének meghozatala előtt az ágazati (alágazati) érdekegyeztető tanácsban, illetve az önkormányzati érdekegyeztető tanácsban – az érdekegyeztetésben részt vevő felekkel – egyeztetést kezdeményez.

III. Fejezet

A munkavégzés

39. § (1) A munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő képzésben, illetve továbbképzésben való részvételét.

(2)207 A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el.

(3)208 A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény esetén

a) a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, illetve főmunkatársi,

b) az „E”, „F”, „G”, „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi

címet adományozhat.

(4)209 Végrehajtási rendelet a (3) bekezdésben foglaltakon kívül egyéb címeket is alapíthat és megállapíthatja az adományozás feltételeit.

40. §210 (1) A közalkalmazottat

a) kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal,

b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező,

c) a 66. § (1)–(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt,

d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve

e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén,

f) címadományozást megelőzően, illetve

g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben

minősíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.

(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

(4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése.

(5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. Végrehajtási rendelet munkakörönként meghatározza a mellékletben foglaltakhoz képest az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további, illetve a minősítésből kizárt szempontokat.

(6) A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat. A minősített alkalmasságának megítélését a minősítő írásban indokolni köteles.

(7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni:

a) kiemelkedő minősítés három pont,

b) megfelelő minősítés kettő pont,

c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont,

d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani:

a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas,

b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas,

c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan

minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően, a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.

(9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is.

(10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza.

(11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.

41. §211 (1) A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

(2) A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen

a) ha közeli hozzátartozójával [Mt. 139. § (2) bekezdés] irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b)212 a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(3)213 A (2) bekezdés b) pontja az egészségügyi szolgáltatónál, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó egészségügyi közszolgáltatások ellátására létesített, továbbá az egészségügyi miniszter ágazati irányítási jogkörébe tartozó, egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó költségvetési szervnél létesített közalkalmazotti jogviszonyra nem alkalmazható.

(4)214 A felsőoktatási intézményben – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 121. §-ának (8) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett – a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.

(5)215 A (2) bekezdés b) pontjától eltérően a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhely által foglalkoztatott közalkalmazott a hasznosító vállalkozásnak – a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával – tagja vagy vezető tisztségviselője lehet, illetve azzal munkavégzésre irányuló további jogviszonyt létesíthet.

41/A. §216

42. § A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.

43. § (1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban — részben vagy egészben — azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető.

(2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.

43/A. §217 (1)218 A 41–43. §-ban foglaltakon túlmenően, a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes – jogszabály szerinti – költségvetési szerveknél nem bízható meg magasabb vezető, illetőleg vezető beosztás ellátásával az, aki – illetőleg, akinek közeli hozzátartozója – a szerv fő tevékenységével azonos vállalkozói tevékenységet végez, az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társasággal, illetőleg munkáltatóval tagsági viszonyban, munkaviszonyban, további munkaviszonyban, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatónál kinevezett, illetve megbízott magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

43/B. §219 A 41–43. §-ban foglaltakon túlmenően, a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor.

43/C. §220 A 41–43. §-ban foglaltakon túlmenően a nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha

a) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt tevékenysége eredményességét veszélyezteti;

b) a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor;

c) a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését.

43/D. §221 (1) A 41–43. §-ban foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában üzleti titok a munkáltató gazdasági (kutatási) tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan téma, információ, megoldás, eljárási módszer, adat, amely a munkáltató számára vagyoni értéket képvisel.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt munkáltatónál foglalkoztatott magasabb vezető, vezető beosztású, illetve témacsoport-vezető közalkalmazott nem lehet tagja, illetve vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amelynek az őt foglalkoztató munkáltató az alapítója, tagja vagy a munkáltatóval – ide nem értve a közműszolgáltató tevékenységet ellátó gazdasági társaságokat – gazdasági kapcsolatban áll.

44. § (1)222 A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – köteles a munkáltatónak előzetesen írásban bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését írásban megtiltja.

(2) A munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

(3)223 Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(4)224 Ha a közalkalmazott az (1) bekezdés szerinti megtiltás, illetve a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(5)225 A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az összeférhetetlenség a magasabb vezető, illetve vezető beosztással összefüggésben áll fenn, és az összeférhetetlenséget a munkáltató tudomásszerzését követő felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül a közalkalmazott nem szünteti meg, a munkáltató köteles a magasabb vezető, illetve vezető megbízást a Munka Törvénykönyve 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával visszavonni.

(6)226 Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a további jogviszony létesítésének megtiltására, illetve a már fennálló összeférhetetlenség jogkövetkezményeire vonatkozóan akkor is, ha az összeférhetetlenség e törvény 41. §-a, valamint 43/A–43/D. §-a alapján áll fenn.

44/A. §227 A Munka Törvénykönyve 106. §-a (1) bekezdésének alkalmazásakor tulajdonosnak tekintendő a munkáltató fenntartója is, amely kezdeményezheti a közalkalmazott kirendelését, illetve a Munka Törvénykönyve 150. §-ának (1) bekezdése szerinti intézkedés megtételét az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál történő átmeneti foglalkoztatás érdekében.

A fegyelmi felelősség

45. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;

c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;

d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint

e) elbocsátás.

(3) A (2) bekezdés b)d) pontjában foglalt büntetések közül egymás mellett több is kiszabható.

(4) A (2) bekezdés b)c) pontjában foglalt büntetés végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre fel lehet függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a közalkalmazott nem követett el olyan fegyelmi vétséget, melyért jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, úgy kell tekinteni, mintha a fegyelmi büntetésben nem részesült volna. Ha viszont ez idő alatt elkövetett cselekmény miatt újabb jogerős büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(5) Az elbocsátás büntetés jogerőre emelkedésétől számított egy évig a közalkalmazott az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál nem alkalmazható magasabb vezető, illetve vezető beosztásban.

46. §228 (1) A fegyelmi eljárás megindítását – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.

(2) Kötelező a fegyelmi eljárás megindítása:

a) jelentős súlyú fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén, továbbá

b) ha az eljárás lefolytatását a közalkalmazott maga ellen kéri.

(3) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha

a) a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzéstől egy hónap, vagy

b) a fegyelmi vétség elkövetésétől egy év

eltelt.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott határidőt a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomásszerzésétől kell számítani.

(5) Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), az egy hónapos határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az egyéves határidő az eljárás jogerős befejezésétől számít. Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a munkáltató a kézhezvételtől számított öt napon belül a jogerős határozatot köteles a fegyelmi eljárás megindítására jogosult részére megküldeni.

(6) Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén a határidőket a közalkalmazott belföldre történő visszatérésétől kell számítani.

(7) Az egyéves határidő

a)229 magasabb vezető beosztású, illetve kinevezett magasabb vezető közalkalmazott esetében három évre,

b)230 vezető beosztású, illetve kinevezett vezető közalkalmazott esetében két évre

emelkedik.

(8) Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása – a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve –, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az ügy érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki.

47. § (1)231 A fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani. Ennek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója az eljárás megindításától számított öt napon belül, írásban vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltató közalkalmazottai közül. Vizsgálóbiztosnak – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltő, ennek hiányában az eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos besorolású közalkalmazottat kell kijelölni. A magasabb vezető, illetve vezető munkakört vagy beosztást betöltővel szemben indított fegyelmi eljárás esetén vizsgálóbiztos az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azonos szintű vezetői munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott lehet.

(2)232 Nem lehet vizsgálóbiztos az a közalkalmazott, akivel szemben a 49. § (3) bekezdés b)d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3)233 A vizsgálóbiztos a kijelölésétől számított tizenöt napon belül köteles a vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a fegyelmi vétség elkövetésével alaposan gyanúsított közalkalmazottat meghallgatni. A vizsgálat időtartama indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható.

(4)234 A vizsgálat során a közalkalmazottal közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. Módot kell részére adni, hogy azokra észrevételt tehessen és további bizonyítást javasolhasson. Lehetővé kell számára tenni, hogy az ügy iratait megtekinthesse. A közalkalmazott védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5)235 A közalkalmazott a vizsgálat folyamán jogi képviselőt vehet igénybe, aki rendelkezik mindazon jogosultságokkal, amelyek az eljárás alá vont személyt a (3) bekezdés alapján megilletik. A közalkalmazott meghallgatását úgy kell kitűzni, hogy azon jogi képviselője jelen lehessen.

(6)236 Ha a közalkalmazott szóbeli meghallgatására tartós akadályoztatása miatt a vizsgálat időtartama alatt nem kerülhet sor, a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait vele írásban kell közölni és nyolcnapos határidő kitűzésével fel kell szólítani, hogy védekezését terjessze elő.

(7)237 A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárást felfüggeszti

a) legfeljebb az akadály elhárultáig, ha a közalkalmazott védekezését a (6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve

b) ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, legfeljebb annak jogerős befejezéséig, feltéve, hogy enélkül a tényállás nem tisztázható.

(8)238 A vizsgálóbiztos a vizsgálat lezártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni az ügy összes iratait saját véleményével ellátva a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

48. § (1)239 A vizsgálóbiztos javaslatára a fegyelmi eljárás megindítója a fegyelmi eljárás alá vont közalkalmazottat a fegyelmi eljárás befejezéséig állásából felfüggesztheti, ha

a) jelenléte a tényállás tisztázását gátolná, vagy

b) a kötelezettségszegés súlya és jellege a munkahelytől való távoltartást indokolja, továbbá

c) a fegyelmi eljárást a 47. § (7) bekezdésének b) pontja alapján függesztették fel.

(2)240

(3)241 Azonnal meg kell szüntetni a felfüggesztést, ha annak indoka már nem áll fenn.

(4)242 A felfüggesztés idejére távolléti díj jár, ennek azonban legfeljebb ötven százalékát a felfüggesztés megszüntetéséig vissza lehet tartani.

(5)243 A visszatartott összeget a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után ki kell fizetni. Ha pedig a közalkalmazott a 45. § (2) bekezdésének c), d) pontja alapján illetménypótlékra való jogosultságát elvesztette, a visszatartott összeget ezen pótlékok levonásával kell kifizetni.

49. § (1)244 Az ügy érdemében háromtagú fegyelmi tanács határoz.

(2)245 A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vont

a) magasabb vezetői, illetve vezetői munkakört vagy beosztást betöltő közalkalmazott esetén magasabb vagy azzal azonos szintű vezetői munkakört vagy beosztást,

b) az a) pontba nem tartozó közalkalmazott esetén magasabb vezető vagy vezető munkakört, illetve beosztást,

betöltő közalkalmazottra ruházhatja át. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közalkalmazottai közül jelöli ki.

(3) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként nem vehet részt:

a) az ügy vizsgálóbiztosa;

b)246 az eljárás alá vont közalkalmazott közeli hozzátartozója [Munka Törvénykönyve 139. § (2) bekezdése],

c) akit a vizsgálat során mint tanút vagy szakértőt meghallgattak, valamint

d) akitől egyébként az ügy elfogulatlan elbírálása nem várható el.

(4)247 Ha a fegyelmi eljárás megindítására a munkáltatón kívüli szerv vagy személy jogosult, a (2) bekezdés első mondata nem alkalmazható.

50. § (1)248 A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított tizenöt napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják.

(2)249 A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban a minősített adat megőrzése érdekében, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni.

(3) Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet érdemben elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni.

(4) A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat.

(5) Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani.

51. § (1)250 A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. Felmentő határozatot kell hozni, ha az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelmi vétséget nem követte el. Az eljárást megszüntető határozatot kell hozni az 51/A. §-ban foglaltak esetén, továbbá, ha nem bizonyítható, hogy az eljárás alá vont a fegyelmi vétséget elkövette.

(2)251 Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan.

(3)252 A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat.

(4)253 A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor.

51/A. §254 (1) Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást, ha

a) annak tartama alatt a közalkalmazotti jogviszony megszűnik;

b) a fegyelmi eljárás megindítására a 46. § (3)–(7) bekezdésében meghatározott határidő után kerül sor.

(2) A 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálat tartama alatt a fegyelmi eljárás megszüntetéséről a fegyelmi eljárás megindítója, egyébként a fegyelmi tanács határoz.

52. § (1)255 A fegyelmi határozatot az ellene benyújtott kereset jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Ha azonban a közalkalmazott a kereset benyújtására nyitva álló határidő eltelte vagy a kereset jogerős elbírálása előtt a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, a határozat végrehajthatóvá válik. Ettől eltérően, az elbocsátás fegyelmi büntetésről és a magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonásáról szóló határozat végrehajtására az ellene benyújtott keresetnek nincs halasztó hatálya.

(2)256

(3) Ha a közalkalmazotti jogviszony a 45. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása előtt, vagy annak végrehajtása közben megszűnik, a büntetést vagy annak hátralevő időtartamát e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végre kell hajtani, feltéve, ha a büntetés végrehajthatóságától számított egy éven belül a közalkalmazott e munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyt létesít.

53. §257 (1)258 Ha a fegyelmi eljáráshoz a 47. § (1) bekezdésében és a 49. § (2) és (3) bekezdésében előírt személyi feltételek a munkáltatónál nem biztosíthatók, a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost, valamint a fegyelmi tanács tagjait a munkáltató fenntartója jelöli ki az ügyben elfogulatlan,

a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású közalkalmazottai,

b) ha a fenntartó nem e törvény hatálya alá tartozik, saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai

közül.

(2)259 Ha a Magyar Honvédségnél, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében a 47. § (1) bekezdésében, valamint a 49. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feltétel a munkáltató közalkalmazottai közül nem biztosítható, vizsgálóbiztosként, valamint a fegyelmi tanács tagjaként a fegyveres, illetve a rendvédelmi szervnek a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettséggel rendelkező hivatásos állományú tagja is kijelölhető.

(3) A (2) bekezdésben előírt feltételek hiányában a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott fegyelmi ügyében is az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) által, valamint a munkáltató vezetője ellen indított fegyelmi eljárásra vonatkozó egyes eltérő szabályok260

53/A. §261 (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), vagy a fővárosi önkormányzat bizottsága, a főpolgármester által megbízott magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott fegyelmi ügyében a fegyelmi tanács feladatainak ellátása és a fegyelmi büntetés kiszabása a képviselő-testület (közgyűlés) hatáskörébe tartozik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 46. § (3) bekezdésének a) pontjában megállapított határidőt a polgármester (főpolgármester), illetve a megyei közgyűlés elnöke tudomásszerzésétől kell számítani.

53/B. §262 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltató vezetője – ide nem értve az 53/A. §-ban említett vezetőket – elleni fegyelmi eljárást a kinevezési jogkör gyakorlója, illetve a magasabb vezetői vagy vezetői megbízást adományozó személy vagy szervezet, illetve testület vezetője (a továbbiakban: kinevező) köteles megindítani és lefolytatni azzal, hogy a vizsgálóbiztost, a fegyelmi tanács tagjait és elnökét az ügyben elfogulatlan, a kinevezőnek

a) a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele azonos vezetői beosztású, illetve besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb vagy vele legalább azonos besorolású közalkalmazottai,

b) az a) pontban foglaltak hiányában saját tagjai, illetve a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai

közül kell kijelölnie.

54. §263 (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavégzésről és a tanulmányi szerződésről szóló szabályai közül (Harmadik rész, V. fejezet) a 106/A–106/B. §-nak, valamint a 108–109. §-nak a rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A Munka Törvénykönyve 106. §-ának az (1) bekezdése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a közalkalmazott kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a kirendelés alapján a közalkalmazott az e törvény, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál végez munkát.

(3)264 A Munka Törvénykönyve Harmadik részének XI. fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kölcsönzés keretében munkavállaló közvetlenül a munkáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható. Végrehajtási rendelet meghatározhatja, hogy a kölcsönzés szempontjából a munkáltató mely tevékenysége minősül alaptevékenységnek.

(4)265

54/A. §266

IV. Fejezet

A munkaidő és pihenőidő

55. §267 A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait.

55/A. §268 (1) A kinevezett magasabb vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét – a kinevezésben foglaltak szerint – maga állapítja meg.

(2)269

56. §270 A közalkalmazottat

a) az „A”, „B”, „C” és „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap,

b)271 az ,,E'', ,,F'', ,,G'', ,,H'', ,,I'', ,,J'' fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap

alapszabadság illeti meg.

57. § (1) A közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság jár. Az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg.

(2)272

(3)273 A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, az óvodákban, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktató, nevelő munkát végző közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő munkára igénybe vehet. Az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét végrehajtási rendelet állapítja meg.

(4)274

(5)275 A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a közalkalmazott ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, évenként tíz munkanap pótszabadságra jogosult.

(6)276 A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

57/A. §277 (1) Az 56. §-tól eltérően a magasabb vezető munkakörre kinevezett közalkalmazottat naptári évenként harmincöt, a vezetői munkakörre kinevezett közalkalmazottat harminc munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A kinevezett vezető az 57. § (1)–(4) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.

57/B. §278 (1)279 A magasabb vezető beosztású és a vezető beosztású közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, kivéve a bölcsődében, csecsemőotthonban, óvodában, továbbá az alsó-, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban oktató, nevelő munkát végző megbízott vezetőket, akik az 56. §-ban meghatározott alapszabadságra és az 57. § (3) bekezdése szerinti pótszabadságra jogosultak.

(2)280 A megbízott vezető az 57. § (1) bekezdése szerinti pótszabadságra nem jogosult.

58. § (1)281 A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – egyszerre többféle jogcímen is megilleti.

(2)282 A fizetési fokozathoz kapcsolódó [57. § (1) bekezdés] és a munkakör [57. § (3) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.

(3)283

58/A. §284 A közalkalmazottnak – kérelmére – a külszolgálat időtartamára fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott házastársa külszolgálatot teljesít.

59. §285 (1)286 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkaidőről és a pihenőidőről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VI. fejezet) a 117/A. § (1) bekezdése, a 117/B. § (2) bekezdése, a (3) bekezdésének b) pontja és a (4) bekezdése, a 131. §-a, valamint a 132. § (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

(2)287

(3)288 A Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdésétől eltérően a munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot az 57. § (3) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében.

(4)–(5)289

V. Fejezet

A közalkalmazottak
előmeneteli és illetményrendszere

60. § E törvény biztosítja a közalkalmazott számára a közalkalmazotti pályán való előmenetel lehetőségét.

61. §290 (1) A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak:291

a) az „A” fizetési osztályba

aa) a legfeljebb alapfokú iskolai végzettséghez kötött munkakör,

ab) az alapfokú iskolai végzettséget nem igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

b) a „B” fizetési osztályba

ba)292

bb) az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

c) a „C” fizetési osztályba

ca) a „B” fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

cb)293

cc) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör,

cd) a középiskolai végzettséghez kötött munkakör;

d) a „D” fizetési osztályba

da) a „C” fizetési osztály cb)–cc) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör,

db) a középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör;

e) az „E” fizetési osztályba

ea) az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör,

eb) a középiskolai végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör;

f) az „F” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör;

g) a „G” fizetési osztályba

a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör;

h) a „H” fizetési osztályba

ha) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör,

hb) a főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és ehhez az oklevélhez kapcsolódó tudományos fokozat;

i) az „I” fizetési osztályba

ia) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör,

ib) az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmény alapján szerzett egyetemi doktori cím, vagy egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.);

j) a „J” fizetési osztályba

ja)294 az egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez kötött munkakör és a felsőoktatásról szóló törvény295 szerinti tudományos fokozat,

jb) a Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes és levelező tagsága, az akadémiai doktori cím.

(2) Az (1) bekezdésben említett iskolai végzettséget, illetve szakképesítést, szakképzettséget a közoktatási, a szakképzési és felsőoktatási törvényekben használt fogalmakkal azonosan kell értelmezni.

(3)296 Az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést az (1) bekezdés, valamint a 66. § (2) bekezdésének alkalmazásakor felsőfokú szakképesítésnek, a középszintű szakképesítést középfokú szakképesítésnek kell tekinteni.

(4)297 Végrehajtási rendelet rendelkezhet298 az (1) és (3) bekezdésben foglaltak alól indokolt esetben lehetséges felmentésről. A felmentéssel egyidejűleg elő kell írni a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. Nem számítható be az ötéves határidőbe mindazon időtartam, amelyet a gyakornoki időnél figyelmen kívül kell hagyni.

(5)299 Végrehajtási jogszabály rendelkezhet az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség megszerzése alóli végleges mentesítés szabályairól.300

62. §301 A fizetési osztályok fizetési fokozatokra tagozódnak. Az egyes fizetési osztályok tizennégy fizetési fokozatot tartalmaznak.

63. §302 (1) A közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) – a 61. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik.

(2)303 A művészeti területen foglalkoztatottak esetében az „F” fizetési osztály helyett a „G” fizetési osztályba, a „H” fizetési osztály helyett az „I” fizetési osztályba kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló 1990. évi XII. törvény vagy a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény, a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal vagy a kultúráért felelős miniszter által jogszabály alapján adományozható művészeti díjjal rendelkezik. E rendelkezést kell alkalmazni a korábban hatályos jogszabályok alapján Kossuth-díjban vagy állami díjban, illetve a jelenleg hatályos jogszabályokban szereplőkkel azonos elnevezésű művészeti díjban vagy kitüntető címben részesült, művészeti területen foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásánál is.

(3) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, illetve szakképesítésen, szakképzettségen, doktori címen, tudományos fokozaton, valamint akadémiai tagságon túl egyéb más képesítés is szükséges.

64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

(2)304 A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)—(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

65. § (1)305 A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

(2)306 A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata alapján a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

(3)307 A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült.

(4) A várakozási idő csökkentésének mértéke fizetési fokozatonként nem haladhatja meg az egy évet.

(5)308 A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép.

66. §309 (1)310 A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg.311

(2)312 Amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, az (1) bekezdés szerint járó garantált illetménye

a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.

Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetménynövekedés mértéke a „H”, „I” vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazott által megszerzett

a) egy további szakképesítés esetén legalább 7%,

b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 10%.

(4)313 Azokban az esetekben, ahol a további szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg, az illetménynövekedés feltételeit végrehajtási rendelet állapítja meg. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a közoktatási ágazatban a további szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét meghatározza.

(5) További szakképesítésként a közalkalmazott besorolásánál alapul vettel azonos képzettségi szinten szerzett szakképesítést, szakképzettséget lehet figyelembe venni.

(6) A (5) bekezdés alkalmazása során a képzettségi szintek a következők:

a) alsó képzettségi szint az „A” fizetési osztályban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

b) közép képzettségi szint a „B”, „C” és „D” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés;

c) felső képzettségi szint a „E”, „F”, „G”, „H”, „I” és „J” fizetési osztályokban meghatározott iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség.

(7)314 Az (1)–(5) bekezdésben, a 66A. § (1) bekezdésben, illetve a 79/E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott.

(8)315 A (7) bekezdéstől eltérően, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható, azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét – e törvény erejénél fogva a besorolása szerinti – garantált mértékre kell csökkenteni.

(9)316

(10)317 A garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(11)318 A (2)–(4) bekezdésben említett illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. Ez az időszak azonban egy hónapnál rövidebb nem lehet.

66/A. §319 (1) A kinevezett vezető garantált illetménye a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll.

(2) A vezetői illetményalapot évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.320

(3) A kinevezett vezetői munkakört:

a) a középfokú képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés d) és e) pontjába tartozó,

b) a felsőfokú 1. képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés f) és g) pontjába tartozó,

c) a felsőfokú 2. képzettségi osztályba kell sorolni, ha betöltéséhez a 61. § (1) bekezdés h)–j) pontjába tartozó

iskolai végzettség, szakképzettség szükséges.

(4) A képzettségi osztályokhoz tartozó, a kinevezett magasabb vezetőre, illetve a vezetőre vonatkozó szorzószámokat a 3. számú melléklet tartalmazza.

67. § (1) A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet.

(2)321 A kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.

(3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

68. §322

69. §323 Az e törvényben megállapított feltételek mellett a közalkalmazott a 70–75. § szerinti illetménypótlékra jogosult. A 70–75. § szerinti illetménypótlék számításának alapját (a továbbiakban: pótlékalap) a mindenkori éves költségvetési törvény állapítja meg.324

70. §325 (1) A megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg.

(2) A pótlék mértéke

a) magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–ötszáz százaléka,

b) vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszázötven százaléka.

(3) A pótlék mértékét a (2) bekezdésben foglalt keretek között végrehajtási rendelet állapítja meg.326

71. § (1) A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.

(2)327 A pótlék mértéke

a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,

b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,

c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,

d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.

(3)328 Végrehajtási rendelet által alapított cím esetén a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap száz százalékát.

(4) Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra is jogosult, részére a vezetői pótlék jár.

72. §329 (1) A közalkalmazott illetménypótlékra jogosult, ha

a) foglalkoztatására munkaideje legalább felében jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között kerül sor, vagy

b) a védelem csak egyéni védőeszköz olyan állandó vagy tartós használatával valósítható meg, amely a közalkalmazott számára fokozott megterhelést jelent.

(2)330 A pótlékra jogosító munkaköröket a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

73. §331

74. § (1) Idegennnyelv-tudási pótlékra jogosult a közalkalmazott, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.

(2)332 A munkáltatónál az idegennyelv-tudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a közalkalmazott állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.

(4)333 Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék a nyelvtanári, tolmácsi, valamint a fordítói (revizor-fordítói) munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.

(5)334 A pótlék mértéke

a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,

b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.

75. § (1)335 Végrehajtási rendelet a 69–74. § rendelkezéseiben foglaltakon túl ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel további illetménypótlékot állapíthat meg, ha ezt a munkakörbe tartozó, valamely, az általánostól eltérő munkafeltétel indokolja.336

(2)337 A kollektív szerződés a jogszabályban megállapított mértéknél magasabb pótlékot is megállapíthat.

(3)338 A (2) bekezdéstől eltérően, ha jogszabály az illetménypótlék mértékének alsó és felső határát egyaránt meghatározza, e felső határnál magasabb mértékű illetménypótlékot a kollektív szerződés sem állapíthat meg.

76. §339 Nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás

a) a munkáltató vezetőjének és helyettesének, ha e feladatát önálló munkakörben látja el, továbbá

b) az olyan munkakört betöltő közalkalmazottnak, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

77. §340 (1) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok – ide nem értve az átirányítást – teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti.341

(2) A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző közalkalmazottat a munkáltató jutalomban részesítheti. Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.

77/A. §342 (1)343 A kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója évente, március 31-ig, illetve a prémiumfeladat későbbi felmerülése esetén, ezt követően 30 napon belül írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki. Prémiumfeladatként a kinevezett vezető munkakörével – a 77/B. § alkalmazása esetén a magasabb vezetői, illetve a vezetői beosztással – kapcsolatos, előre meghatározott feladat teljesítése, illetőleg teljesítmény elérése határozható meg. Prémiumfeladat kitűzése esetén rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél.

(2) A prémiumfeladat kitűzésekor meg kell határozni, hogy részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell.

(3)344 A prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a kinevezett magasabb vezető, illetve vezető – tizenharmadik havi illetmény nélkül számított – kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének negyven százalékát.

(4) A prémiumot a teljesítés értékelését követően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi illetménnyel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető. Ha a vezető közalkalmazotti jogviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor kell kifizetni.

(5) A kinevezett vezető keresetkiegészítésben és jutalomban nem részesíthető.

77/B. §345 (1) A megbízott vezető részére a vezetői tevékenység ellátásával összefüggésben prémiumfeladat tűzhető ki. A prémiumfeladat kitűzésével, a prémiumra való jogosultság megállapításával és a prémium kifizetésével kapcsolatban megfelelően alkalmazni kell a 77/A. § (1)–(4) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy a prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg

a) a magasabb vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének tíz százalékát,

b) a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott esetén az egy naptári évre számított illetményének öt százalékát.

(2)346 A magasabb vezetői és a vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott – nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért – jutalomban részesíthető. A jutalom és prémium együttes összege naptári évenként nem haladhatja meg a megbízott magasabb vezetői, illetve vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott – tizenharmadik havi illetmény nélkül számított – kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát. Az egy naptári évre számított illetmény összegének meghatározásakor a 70. § szerinti illetménypótlékot is figyelembe kell venni.

(3) A vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért a megbízott vezető jutalomban és keresetkiegészítésben nem részesíthető.

77/C. §347 (1) A kinevezett vezetőre a 70. és 71. §, 74. és 75. §, 77. §, valamint a 79/B–79/E. § nem alkalmazható.

(2) A megbízott vezetőre a vezetői feladatokkal összefüggő munkateljesítmény, illetve az átmeneti többletfeladatok elismerésére vonatkozóan a 77. § nem alkalmazható.

(3) Azoknál a munkáltatóknál, amelyek tekintetében a költségvetési törvény meghatározott feltételek teljesülése esetére jutalom fizetését teszi lehetővé, a 77/A. és 77/B. § szerinti jutalom, illetve prémium fizetésére nem kerülhet sor.

(4) A 77. § (3) bekezdésének, a 77/A. § (3) bekezdésének, valamint a 77/B. § (1) és (2) bekezdésének alkalmazásakor a prémium, illetve jutalom kifizetésének esedékességének időpontjában irányadó illetmény összegét kell alapul venni.

78. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom:

a) huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg.

(3)348 Ha a közalkalmazott jogviszonya a 30. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján szűnik meg, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni.

(4)349 Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével – megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.

(5)350 A (4) bekezdésben szereplő rendelkezést a közalkalmazott örököse tekintetében megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a közalkalmazott jogviszonya elhalálozása miatt szűnik meg.

78/A. §351 (1)352 Az állam készfizető kezességet vállal a közalkalmazott által a lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összegének a hitel fedezetéül szolgáló, hitelcél szerinti lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének 60%-át meghaladó részére, legfeljebb e hitelbiztosítéki érték 100%-áig.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl annál a közalkalmazottnál vállalhat, aki:

a) határozatlan időre létesített közalkalmazotti jogviszonyt;

b) legalább hároméves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik;

c) felmentési vagy lemondási idejét nem tölti;

d) ellene nem folyik fegyelmi eljárás, vagy

e)353 nem áll – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás hatálya alatt, és

f) az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas vagy élettárs – az igénylés időpontjában – állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett;

g) a kölcsönt nyújtó hitelintézet belső szabályai szerint – saját, illetve adóstársa jövedelmi helyzetét is figyelembe véve – a kölcsön teljes összegére vonatkozóan hitelképesnek bizonyul.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjaiban foglalt feltételek teljesülését, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló közalkalmazotti jogviszony fennállását a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

(4)354 A (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesülését a közalkalmazott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a közalkalmazott a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A közalkalmazott a munkáltatói jogkör gyakorlójának köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a közalkalmazott haladéktalanul köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját.

(6)355 Amennyiben a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a 25. § (2) bekezdésének a), c) vagy g) pontja, illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a közalkalmazott által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8) A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a közalkalmazottal a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a közalkalmazott a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)356 Ha a közalkalmazott a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a közalkalmazott adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)357 A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a közalkalmazottnak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, valamint e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)358 Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a közalkalmazott helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a közalkalmazott elmulasztotta, akkor a közalkalmazott ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)359

79. § (1)360 Végrehajtási rendelet előírhatja a munka jellegére tekintettel biztosítandó formaruha-juttatást.

(2)361 A munka- és formaruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

(3) A juttatási idő eltelte után a munka-, illetve formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. Ha a közalkalmazotti jogviszony a juttatási idő letelte előtt megszűnik, a kollektív szerződés rendelkezései irányadóak a visszaszolgáltatás vagy a közalkalmazott részéről történő megváltás tekintetében.

79/A. §362 (1)363 A közalkalmazottat az e törvény 60—79. §-a alapján megillető illetmény kifizetése a közalkalmazott által meghatározott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik.

(2)364 Az illetmény fizetési számlára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve az illetménykifizetés a közalkalmazott részére költségtöbbletet nem okozhat.

79/B. §365 A felsőoktatási intézményben – e törvény 2. számú mellékletében meghatározott – oktatói, valamint a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerére e törvény 61., 63., 66., 71., 74. és 75. §-ában foglaltak nem alkalmazhatók. A 62., 64. és 65. §-ban foglaltak csak e törvény 57. § (1) bekezdése tekintetében alkalmazhatók.

79/C. §366 (1) A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatás egyes kérdéseit (határozott időre történő foglalkoztatás, a pályázati eljárás kérdései, várakozási idő csökkentése, további szakképesítés figyelembevétele, illletménykiegészítés, vezetői pótlékok, illetménypótlékok) a Kormány határozza meg.367

(2) Tudományos kutatói munkakörként – a felsőoktatási intézmények kivételével – kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó, tudományos főmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos segédmunkatárs munkakör létesíthető. Az e bekezdésben meghatározott tudományos munkakörbe történő besorolás feltételeit a Kormány határozza meg.

79/D. §368 (1) A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanári, az egyetemi docensi, a főiskolai tanári és a főiskolai docensi, egyetemi adjunktusi, továbbá a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) a kutatóprofesszori, a tudományos tanácsadói és a tudományos főmunkatársi munkakörök három fizetési fokozatra tagozódnak. A felsőoktatási intézményben az egyetemi tanársegédi és a főiskolai adjunktusi munkakörök két fizetési fokozatra tagozódnak.

(2) A közalkalmazott fizetési fokozatát a bármely felsőoktatási intézménynél, illetve a központi költségvetési szervnél (ideértve a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményt is) az adott munkakörben – a megbízási jogviszony kivételével – munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. Ha azonos időtartam alatt egyidejűleg több, az adott munkakörben munkavégzésre irányuló jogviszony vehető figyelembe, közülük csak egy számítható be.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt munkakört betöltő közalkalmazott, ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, magasabb fizetési fokozatba lép

a) egyetemi tanár, főiskolai tanár, kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött öt évet követően,

b) egyetemi docens, főiskolai docens, tudományos főmunkatárs, továbbá egyetemi adjunktus, főiskolai adjunktus az adott munkakörben az előző fizetési fokozatban eltöltött tíz évet követően,

c) egyetemi tanársegéd (gyakornok) az előírt feltételek teljesítését követően. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni.

(4) A második és a harmadik fizetési fokozatba sorolás feltétele, hogy a közalkalmazott megfeleljen az adott fizetési fokozathoz a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott oktatói, kutatói követelménynek.

(5)369 A (3) bekezdés szerinti fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számíthatók be a 22. § (8) bekezdésében említett időtartamok, valamint a sor- és tartalékos katonai, illetve a polgári szolgálat időtartama.

(6) Munkakör változása esetén a közalkalmazottat az új munkakörének első fizetési fokozatába kell besorolni. Ettől eltérően a korábbi fizetési fokozattal azonos fizetési fokozatba kell a közalkalmazottat besorolni akkor, ha olyan munkakörbe kerül, amelyre a 2. számú melléklet az előző besorolásához tartozó arányszámmal azonos arányszámot állapít meg.

79/E. §370 A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét e törvény 2. számú melléklete szerint kell meghatározni az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozata garantált illetményének költségvetési törvényben rögzített összege371 százalékos arányában.

80. §372 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munka díjazására vonatkozó szabályai (Harmadik rész, VII. fejezet) közül a 142. §-a, a 143–143/A. §-a, a 144. §-ának (6) bekezdése, a 147. §-ának (6)–(7) bekezdése, a 154. §-a (1) bekezdésének utolsó két mondata, a 154. §-ának (2) bekezdése, a 155. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.

VI. Fejezet

A közalkalmazott és a munkáltató kártérítési felelőssége

81. §373 Gondatlan károkozás esetén a közalkalmazott hathavi illetménye erejéig felel, amennyiben

a) a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy

c) a kár olyan — jogszabályba ütköző — utasítása teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmét felhívta.

81/A. §374 (1) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel.

(2) A magasabb vezető által a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kár megtérítésével kapcsolatban az általános kárfelelősségi szabályok (Munka Törvénykönyve Harmadik rész, VIII. fejezet) az irányadóak azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető hathavi átlagkeresetéig terjedhet.

(3) Ha a magasabb vezető a közalkalmazotti jogviszonyát jogellenesen szünteti meg – a 35. § (1) bekezdésétől eltérően – hathavi átlagkeresetével felel.

82. §375 Amennyiben a kollektív szerződés lehetővé teszi, hogy a munkáltató a közalkalmazottat közvetlenül kártérítésre kötelezze, és a felelősségről történő döntésig a közalkalmazotti jogviszony fennáll, a felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megindítására az elévülésre vonatkozó rendelkezések376 az irányadók.

83. § A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének a munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelősségéről szóló rendelkezései közül (Harmadik rész, VIII—IX. fejezet) a 167. § (2)—(3) bekezdése, a 173. § (2) bekezdésének második mondata és a 175. § nem alkalmazható.

VII. Fejezet

Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állókra vonatkozó eltérő szabályok

83/A. §377 (1)378 Az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezés és felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása és az állásból való felfüggesztés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(2) A fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 46. § (3) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében megállapított határidőket a polgármester tudomásszerzésétől kell számítani, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület saját tagjai közül jelöli ki.

(3)379 Ha a fegyelmi eljáráshoz szükséges személyi feltételek – a képviselő-testület létszáma vagy összeférhetetlenség folytán – a képviselő-testület tagjai közül nem biztosíthatók, a fegyelmi tanács tagjait és a vizsgálóbiztost a képviselő-testület a polgármesteri hivatalnak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb besorolású, ennek hiányában a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű alkalmazottai közül jelöli ki.

(4)380 Ha a vizsgálóbiztos kijelölése a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával sem lehetséges, a képviselő-testület a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására a fegyelmi eljárás alá vonttal legalább azonos szintű iskolai végzettségű független személyt kérhet fel.

(5)381 Az (1) bekezdés szerinti esetben a 14–19. §, a 22/B. §, a 23. §, az 53/A. §, valamint az 54/A. § nem alkalmazható.

VIII. Fejezet382

A közalkalmazott nyilvántartás

83/B. § (1)383 A munkáltató a közalkalmazottról az e törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (a továbbiakban: közalkalmazotti alapnyilvántartás). Az 5. számú mellékletben nem szereplő körben – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

83/C. § (1) A munkáltató közalkalmazotti alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(2) A közalkalmazotti alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

83/D. § A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba – az érintetten kívül – a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

a) a közalkalmazott felettese,

b) a minősítést végző vezető,

c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv,

d) a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy,

e) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

f) a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,

g) a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

h)384 az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv

IV. RÉSZ

VEGYES ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

84. § (1)385 E törvény 1992. július elsején lép hatályba.

(2)386

85. §387 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a KOMT-ban történt egyeztetést követően a reprezentativitás feltételei igazolásának rendjét,

b) a közalkalmazotti pályázatnak, illetve álláshirdetésnek a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,388

c) az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül részt vevő közalkalmazottak kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többletterhükhöz kapcsolódó anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.389

(2)390 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi, a közoktatási, a a d) és e) pont kivételével a felsőoktatási intézmények, a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervek, a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi, az a) pont utolsó fordulata kivételével a testnevelési és sportintézmények, továbbá az a) pont utolsó fordulata, a d) pont utolsó fordulata, az e) és g) pont kivételével a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó költségvetési intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak vonatkozásában rendeletben391 határozza meg

a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,

b)392 azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,

d) a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,

e)393 a határozott idejű magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás körét és időtartamát,

f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.394

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – rendeletben határozza meg

a) az egészségügyi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében395

aa)396 a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének, valamint a magyar állampolgársággal, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezésnek, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést, illetve a magyar állampolgárság feltételét,

ab) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

ac) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ad) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

ae) azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,

af) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

ag) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ah) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ai) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

aj)397 a pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,

ak) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

al)398 az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait;

b) a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében399

ba) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

bb)400 az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait,

bc) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

bd) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

be)401 pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,

bf) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg;

c) a közoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében402

ca) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

cb) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

cc) munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,

cd) a gyakornoki követelmények elveit, a szakmai segítő részletes kötelezettségeit, a gyakornoki szabályzat kiadásával kapcsolatos eljárási szabályokat, valamint a gyakornok kötelező órájával kapcsolatos rendelkezéseket,

ce) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,

cf)403 pótszabadságra jogosult oktató, nevelő munkát végzők körét,

cg) a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának a kötelező óraszámra eső mértékét,

ch) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ci) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

cj)404 a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a magyar állampolgárság, a szabad mozgás és tartózkodás jogával való rendelkezés, illetve bevándorolt vagy letelepedett státusz feltétele alóli mentesítést,

ck)405 a 66. § (2)–(3) bekezdése szerinti illetménynövekedésre való jogosultság tekintetében a további szakképesítéssel egyenértékűnek elismert képesítéseket;

d) a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében406

da) a magyar állampolgárság feltételét a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,

db) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

dc)407

dd) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

de) a külön törvényben szabályozott teljesítményértékelés minősítési eredménnyel való egyenértékűsége feltételeit,

df) az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

dg) a tudományos kutatói munkakörbe történő besorolás feltételeit;

e)408 a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési intézményeknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében409

ea)410 azt a magasabb vezető beosztást, illetve munkakört, amelynek a betöltéséhez a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható,

eb) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

ec) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

ed) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

ee) a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

ef)411

f) a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében412

fa) a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,

fb) a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,

fc) a vezető állású munkavállalóval betöltendő vezetői munkaköröket,

fd) a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,

fe) a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,

ff) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

fg) munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,

fh) az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,

fi)413

fj)414 az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,

fk)415 azt a magasabb vezető és vezető beosztást, illetve munkakört, amelynek a betöltéséhez a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás előírható;

g)416 a testnevelési és sportintézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében munkakörönként a napi munkaidőből a kötelezően a munkahelyen töltendő időt.417

(4)418 Felhatalmazást kap az elektronikus hírközlésért, a honvédelemért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért, az oktatásért, a kultúráért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, a nemzetpolitikáért és a kisebbségpolitikáért, a c) pont kivételével az agrár-vidékfejlesztésért, az e) pont kivételével a katasztrófák elleni védekezésért, az a) pont utolsó fordulata és a c) pont kivételével a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a b) és g) pont kivételével a közlekedésért, az energiapolitikáért, a bányászati ügyekért és a postaügyért (a továbbiakban: a közlekedésért), az a) pont utolsó fordulata és az e) pont kivételével a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért felelős miniszter, továbbá valamennyi pont tekintetében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az általa irányított, a (2)–(3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben419 állapítsa meg

a) az ágazatban betölthető közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, a munkakör betöltéséhez a 61. § (1) bekezdésében foglaltakat meghaladóan szükséges képesítési és más többletkövetelményeket, továbbá a 61. § (1) bekezdés g) és i) pontjával összefüggésben a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgával egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevelek körét,420

b)421 azt a munkakört, amelyben nem kötelező pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez,422

c) a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatosan a munkáltató alaptevékenységébe tartozó munkaköröket,423

d) a foglalkoztatáspolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a magasabb vezető, valamint a vezető kinevezés, illetve megbízás körét, továbbá ezek e törvényben meghatározottakon túlmenő feltételeit,424

e) a határozott idejű vezetői megbízás körét és időtartamát,425

f) a magasabb vezető, illetve vezető megbízással rendelkező közalkalmazott vezetői pótlékának mértékét,426

g) az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel fizetendő illetménypótlékokat és azok mértékét.427

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően felhatalmazást kap

a)428 a honvédelemért, valamint a közlekedésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésénél a tizennyolcadik életév betöltésének feltétele alóli mentesítést,429

b)430 a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért, valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként magyar állampolgárság feltételét,431

c)432 a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételeként a munkakör ellátásához szükséges magyar nyelvtudás feltételét,433

d)434 a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, az államháztartásért, valamint a honvédelemért felelős miniszter, hogy a pályázat hivatalos lapban vagy egyéb módon való közzétételét, továbbá a pályázati eljárásban részt vevők körét, a pályázatok elbírálására vonatkozó többletkövetelményeket és az eljárás részletes szabályait,435

e)436

f)437 a honvédelemért, valamint a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként azt a szakmai gyakorlatot, amelynek megléte esetén a 21/A. § (1) bekezdés szerinti próbaidőt nem lehet megállapítani,438

g)439 a honvédelemért, katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, a rendészetért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy a gyakornoki idő kikötése alól mentes munkaköröket,440

h) a honvédelemért felelős miniszter, hogy a gyakornoki követelmények ágazati szakmai tartalmát,441

i)442 a honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, a katasztrófák elleni védekezésért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy azokat a munkaköröket, illetve munkakörönként – a kinevezéshez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel egyenértékű – azon iskolai végzettséget, szakképesítést, illetve szakképzettséget, amellyel a közalkalmazott által korábban ellátott, a 22. § (3) bekezdés szerinti jogviszony tartamát a szakmai gyakorlat idejébe be kell számítani,443

j)444 a honvédelemért, az elektronikus hírközlésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy az 1. számú mellékletben szereplő minősítési szempontokhoz az ágazatba tartozó munkakörhöz kapcsolódó további vagy eltérő szempontokat, illetve az egyes munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott minősítésénél kizárt szempontokat,445

k)446 a honvédelemért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és a szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, hogy munkakörönként a napi munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő időt, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait,447

l)448

m)449 a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért felelős miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy munkakörönként, illetve vezetői megbízásonként az illetménynövekedés feltételeit azokban az esetekben, amikor a további szakképzettség, illetve szakképesítés hasznosításának mértéke előre nem határozható meg,450

n)451 a honvédelemért, a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a foglalkoztatáspolitikáért, a felnőttképzésért és szakképzésért, a szociál- és családpolitikáért, valamint az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,452

o)453 a honvédelemért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,454

p)455 az elektronikus hírközlésért, valamint a környezetvédelemért, a vízügyért, a természetvédelemért felelős miniszter, hogy a formaruha-juttatást,456

q)457 a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,458

r)459 honvédelemért, a rendészetért, a büntetés-végrehajtásért, valamint a katonai, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, hogy a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat,460

s)461 a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak lakhatási támogatásának részletes szabályait,

t)462 a közlekedésért, a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, az igazságügyért, valamint a rendészetért felelős miniszter, hogy az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, illetve szakképzettség megszerzése alóli felmentés és végleges mentesítés szabályait,

u)463 a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért, az adópolitikáért és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – a munkaköri alkalmassági vizsgálatra és az alkalmasság véleményezésére vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,

v)464 a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy a közalkalmazottak jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat

az általa irányított, a (2) és (3) bekezdés alá nem tartozó költségvetési intézmények (munkáltatók), illetve közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg.

(6) Amennyiben a munkáltató több, a (2)–(5) bekezdés hatálya alá tartozó intézmény alaptevékenységébe tartozó tevékenységet is ellát, az egyes tevékenységek körébe tartozó munkakört ellátó közalkalmazottra a tevékenységre vonatkozó végrehajtási rendelet szabályait kell alkalmazni.

(7)465 Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

a) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, közoktatási, kutatási, valamint közművelődési és közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

aa) a közalkalmazottak illetményének folyósítására, illetve jutalmazására vonatkozó részletes szabályokat,466

ab) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,467

ac) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat;

b) az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó közművelődési, közgyűjteményi intézmények, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg a formaruha-juttatást.

(8)468 Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért és a rendészetért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egészségügyi, felsőoktatási, oktatási, illetve a más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg

a) az ágazatban adományozható címeket, az adományozás feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó címpótlékot,

b) a közalkalmazottak és közeli hozzátartozóik tekintetében a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, valamint az üdültetés rendjét, a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokra vonatkozó részletes szabályokat, a közalkalmazottak étkezési, illetve lakhatási támogatásának részletes szabályait,469

c) a külföldön tanulmányokat folytató, illetve külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeli járandóságaira vonatkozó részletes szabályokat.

(9)470 Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az ágazati irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek tekintetében rendeletben határozza meg a külföldi kiküldetést teljesítő közalkalmazottak pénzbeni járandóságaira és a kiküldetésre vonatkozó részletes szabályokat.471

85/A. §472 Eltérő rendelkezés hiányában, ahol jogszabály

a) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt;

b) munkaviszonyt említ, azon közalkalmazotti jogviszonyt;

c) munkavállalót említ, azon közalkalmazottat;

d) munkaszerződést említ, azon kinevezést;

e) rendes felmondást említ, azon felmentést;

f) munkavégzés alóli felmentést említ, azon munkavégzés alóli mentesítést;

g) üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat említ, azon közalkalmazotti tanácsot, illetve közalkalmazotti képviselőt;

h) munkabért említ, azon illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, egyhavi különjuttatást, keresetkiegészítést és jutalmat;

i) személyi alapbért említ, azon illetményt;

j) bérpótlékot említ, azon illetménypótlékot

is érteni kell.

86. §473 A közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének Vegyes és Átmeneti rendelkezései közül (Ötödik rész) a 206. § (1)–(2) bekezdése, a 210. §, valamint a 211. § (2) bekezdése nem alkalmazható.

87. § (1) E törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.

(2)474

(3)–(5)475

87/A. §476 (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban,

f)477 az e törvény, illetőleg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

g)478 az állami vezetői szolgálati jogviszonyban

töltött időt.

(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.

(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)–(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

c)479 a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban, valamint

d)480 az (1) bekezdés f) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban

eltöltött időt.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.

(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.

88. § (1) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárást e törvény szabályai szerint kell lefolytatni, a fegyelmi határozattal összefüggő munkaügyi pert pedig meg kell szüntetni, és a munkáltató a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül indíthatja meg a fegyelmi eljárást.

(2) Amennyiben a fegyelmi határozatban nem elbocsátás büntetés került kiszabásra, az újabb fegyelmi eljárásban sem szabható ki ez a büntetés.

89. § (1) E törvénynek a közalkalmazottak illetmény-előmenetelére vonatkozó rendelkezését 1994. január 1-jétől kell alkalmazni. A közalkalmazott illetménye a megállapítást megelőző személyi alapbérénél nem lehet alacsonyabb mértékű.

(2)481

(3)482

90. §483 (1) Gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint szociális szolgáltatónál és szociális intézményben történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 23. §-ának (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az a közalkalmazott,

a) aki 2008. december 31-én magasabb vezetői megbízással rendelkezett, 2016. december 31-éig,

b) akit 2009. január 1-jét követően bíztak vagy bíznak meg magasabb vezetői feladatok ellátásával, 2013. december 31-éig

felsőfokú szakképesítéssel is elláthat magasabb vezetői feladatokat.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a vezetői megbízás mellett ellátandó munkakört külön jogszabály alapján csak felsőfokú végzettséggel lehet betölteni.

91. §484

92. §485 (1)486

(2) A nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozó közalkalmazottak tekintetében a 79/A. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(3)487

93. §488 (1)489

(2)—(3)490

(4)–(6)491

94. §492 E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatosan kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 1999/70/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

b) az UNICE, az ETUC és a CEEP által a részmunkaidőről kötött keretmegállapodásról szóló, a Tanács 97/81/EK irányelvével a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt;

c) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek, vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, a Tanács 2001/23/EK irányelvével, a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény irányadó rendelkezéseivel együtt.

1. számú melléklet 1992. évi XXXIII. törvényhez493



Minősítési lap

1. A közalkalmazott személyi adatai
Neve (születési neve):     
Anyja neve:     
Születési hely, idő:     

2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok
A közalkalmazotti jogviszony kezdete:     
A közalkalmazott besorolása:     
A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete:     
A minősítés indoka:     

3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai

3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek
Kiemelkedő (3 pont) – Megfelelő (2 pont) – Kevéssé megfelelő (1 pont) – Nem megfelelő (0 pont)
Szöveges indokolás:     

3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok:
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

4. Vezetői beosztásához/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok

4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

4.2. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkavégzésének szervezése
Kiemelkedő – Megfelelő – Kevéssé megfelelő – Nem megfelelő
Szöveges indokolás:     

5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések:


6. A közalkalmazott minősítése
kiválóan alkalmas (80–100%) – alkalmas (60–79%) – kevéssé alkalmas (30–59%) – alkalmatlan (30% alatt)

7. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ...................................................................................................

Dátum:

A minősítés megállapításait

A minősítés tartalmát ismerem,

a közalkalmazottal ismertettem.

észrevételeimet megtettem.

 

 

................................................................

...........................................................

a minősítést végző aláírása, beosztása

a minősített aláírása

2. számú melléklet a 1992. évi XXXIII. törvényhez494


A felsőoktatási intézményben oktatói munkakört, valamint a tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetményére vetülő arányszámok

Munkakör

Fizetési
fokozat

Arányszám
(%)

Egyetemi tanár

3.

106

Egyetemi tanár

2.

103

Egyetemi tanár

1.

100

Egyetemi docens

3.

76

Egyetemi docens

2.

73

Egyetemi docens

1.

70

Egyetemi adjunktus

3.

53

Egyetemi adjunktus

2.

50

Egyetemi adjunktus

1.

50

Egyetemi tanársegéd

2.

40

Egyetemi tanársegéd (gyakornok)

1.

37

Főiskolai tanár

3.

81

Főiskolai tanár

2.

78

Főiskolai tanár

1.

75

Főiskolai docens

3.

61

Főiskolai docens

2.

58

Főiskolai docens

1.

55

Főiskolai adjunktus

2.

48

Főiskolai adjunktus

1.

45

Főiskolai adjunktus

45

Főiskolai tanársegéd

40

Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó

3.

106

Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó

2.

103

Kutatóprofesszor, tudományos tanácsadó

1.

100

Tudományos főmunkatárs

3.

76

Tudományos főmunkatárs

2.

73

Tudományos főmunkatárs

1.

70

Tudományos munkatárs

50

Tudományos segédmunkatárs

40

3. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez495

Szorzók a vezetői illetményalap arányában:

 

 

Középfokú

Felsőfokú1

Felsőfokú2

Magasabb vezető

2,00

2,40

Vezető

1,00

1,70

2,00

4. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez496

5. számú melléklet az 1992. évi XXXIII. törvényhez497

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre

A közalkalmazott

I.
– neve (leánykori neve)
– születési helye, ideje
– anyja neve
– TAJ száma, adóazonosító jele
– lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma
– családi állapota
– gyermekeinek születési ideje
– egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.
– legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
– szakképzettsége(i)
– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai
– tudományos fokozata
– idegennyelv-ismerete

III.498
– a korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése,
– a munkahely megnevezése,
– a megszűnés módja, időpontja

IV.499
– a közalkalmazotti jogviszony kezdete
– állampolgársága
– a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte
– a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.
– a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele
– e szervnél a jogviszony kezdete
500 a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma
– címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai
– a minősítések időpontja és tartalma
– hatályos fegyelmi büntetése

VI.
– személyi juttatások

VII.
– a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama:

VIII.
– a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.
A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai [41. § (1)–(2) bek.]
1

A törvényt az Országgyűlés az 1992. május 5-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1992. június 2.

2

Az 1. § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta az 1995: XLVIII. törvény 113. §-a, szövege az 1997: LVI. törvény 1. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 1. § (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 113. §-a iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2003: XX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a 2003. július 1-jét követően bekövetkező átadás tekintetében kell alkalmazni. A (2) bekezdés a 2008: LXI. törvény 33. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

4

Az 1. § (3) bekezdését az 1997: LVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2003: XX. törvény 33. §-ával megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a 2003. július 1-jét követően bekövetkező átadás tekintetében kell alkalmazni. A (3) bekezdés a 2008: LXI. törvény 33. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

5

Az 1. § (4) bekezdését a 2003: XX. törvény 33. §-a iktatta be, szövege a 2009: CLII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

7

Az 1. § (5) bekezdését a 2007: C. törvény 1. §-a iktatta be, szövege a 2007: CLXXIX. törvény 1. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

8

Az 1. § (6) bekezdését a 2007: C. törvény 1. §-a iktatta be.

9

Lásd a 39/2000. (XII. 12.) BM, a 33/2000. (XII. 26.) OM, a 3/2002. (I. 25.) HM rendeletet, az 53/2006. (III. 14.) Korm. rendeletet.

10

A 3. § a 2001: XVI. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 4. § a 2003: XX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

12

A 4. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

13

Az 5. § a 2003: XX. törvény 34. §-ával megállapított szöveg.

14

Az 5. § (2) bekezdése a 2004: CXXIV. törvény 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

Az 5. § (4) bekezdése a 2006: CIX. törvény 168. § (1) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

16

Az 5. § (5) bekezdését a 2004: CXXIV. törvény 1. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 6. §-t az 1998: XIII. törvény 3. § (3) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2003: XX. törvény 34. §-a iktatta a szövegbe.

18

A 6. § (1) bekezdésének a) pontja a 2004: CXXIV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

19

A 6. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: C. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 6. § (3) bekezdése a 2007: C. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

21

A 6/A. §-t a 2003: XX. törvény 34. §-a iktatta a szövegbe.

22

A 6/A. § (2) bekezdését a 2004: CXXIV. törvény 8. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

23

A 6/A. § (3) bekezdése a 2005: CLIV. törvény 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 7. § (1) bekezdését a 2005: VIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (2) bekezdésre változtatva.

25

A 7. § eredeti szövegének jelölését a 2005: VIII. törvény 7. §-ának (2) bekezdése (2) bekezdésre változtatta.

26

Az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

27

A 9. § a 2004: CXXIV. törvény 3. §-ával megállapított szöveg; e módosító törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakban is reprezentatívnak minősül a szakszervezet, szakszervezeti szövetség, illetve országos szakszervezeti konföderáció, amennyiben a 9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.

28

A 11. § az 1996: XXVIII. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

29

A 11. § (1) bekezdése a 2004: CXXIV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

30

A 11. § (2) bekezdését az 1997: LVI. törvény 2. §-a iktatta a szövegbe. Egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre módosította.

31

A 12. § előtti címet az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 12. § a törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

32

A 12. § (1) bekezdésének c) pontja az 1997: LI. törvény 25. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 12. § (4) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 1. §-a iktatta be.

34

A 12/A. §-t a 2004: CXXIV. törvény 5. §-a iktatta be.

35

A 13. § a 2004: CXXIV. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

36

A 15. § a 2004: CXXIV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

38

A 16. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

39

A 16. § (2) bekezdésének d) pontja a 2007: LXXXIV. törvény 29. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 30. § (2) bekezdését.

40

A 16. § új (3) bekezdését a 2003: XX. törvény 36. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

41

A 16. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XX. törvény 36. §-a. A (4) bekezdést a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 17. § (3) bekezdése az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

43

A 18. §-t az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése hatályon kívül helyezte. A 18. § (2) bekezdését azonban a 18. § (1) bekezdése alapján a módosító törvény hatálybalépése előtt [1996. április 27.] megalkotott közalkalmazotti szabályzat tekintetében továbbra is alkalmazni kell.

45

A 20. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 41. § (1) bekezdése alapján az a) pont rendelkezése nem eredményezi a 2009. január 1-je előtt keletkezett közalkalmazotti jogviszony érvénytelenségét.

46

Lásd a 12/2002. (IV. 29.) BM, a 73/2002. (VIII. 15.) FVM, a 25/2002. (XII. 25.) NKÖM, a 4/2003. (I. 25.) GKM, a 13/2003. (III. 24.) HM, a 4/2004. (III. 31.) GYISM, a 34/2004. (XII. 28.) IHM rendeletet.

47

A 20. § (3) bekezdését újonnan a 2008: LXI. törvény 1. §-a iktatta be.

48

A 20. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

49

A 20. § (5) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

50

A 20. § (6) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

51

A 20. § (7) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

52

A 20. § (8) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

53

A 20. § (9) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be.

54

A 20/A. §-t a 2007: C. törvény 3. §-a iktatta be, e módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.

55

A 20/A. § (1) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

56

A 20/A. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

57

A 20/A. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

58

A 20/A. § (2) bekezdés d) pontja a 2009: CXXVI. törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

59

A 20/A. § (3) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 20/A. § (3) bekezdésének b) pontja a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének b) pontja, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 20/A. § (4) bekezdése a 2008: CX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. §-a alapján a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

63

A 20/A. § (5) bekezdése a 2008: CX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. §-a alapján a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

64

A 20/A. § (6) bekezdése a 2008: CX. törvény 12. § (2) bekezdésével megállapított, bevezető szövegrésze a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés a) pontja és 55. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

65

A 20/A. § (7) bekezdését a 2008: CX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be. E módosító törvény 13. §-a alapján a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

66

A 20/A. § (8) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

67

A 20/A. § (9) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be.

68

A 20/B. §-t a 2007: C. törvény 3. §-a iktatta be, szövege a 2009: CXXVI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.

69

A 21. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 41. § (2) bekezdése alapján a rendelkezés nem érinti a 2009. január 1-jét megelőzően határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyról történő megállapodást az annak módosítás nélküli lejárta időpontjáig.

70

A 21. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

71

A 21. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

72

A 21. § (2) bekezdés c) pontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

73

A 21. § (3) bekezdése a 2010: XC. törvény 86. §-ával megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 92. §-át.

74

A 21. § (4) bekezdését a 2008: LXI. törvény 3. § (2) bekezdése iktatta be.

75

A 21. § (5) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 4. §-a iktatta be.

76

A 21/A. §-t a 2007: C. törvény 4. §-a iktatta be, e módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.

77

A 21/A. § (4) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 3. §-ával megállapított, bevezető szövegrésze a 2008: CX. törvény 12. § (16) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

78

A 21/A. § (5) bekezdése a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

79

A 22. § a 2007: C. törvény 5. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (4) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követő közalkalmazotti jogviszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.

80

A 22. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

81

A 22. § (2) bekezdés a) pontja a 2008: LXI. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

82

A 22. § (3) bekezdésének b) pontja a 2009: CXV. törvény 46. §-ával megállapított szöveg.

83

A 22. § (4) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

84

A 22. § (5) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

85

A 22. § (6) bekezdése a 2008: LXI. törvény 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

86

A 22. § (9) bekezdése a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

87

A 22. § (10) bekezdése a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

88

A 22. § (11) bekezdése a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

89

A 22. § (12) bekezdése a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

90

A 22. § (13) bekezdését a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

91

A 22. § (14) bekezdését a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

92

A 22. § (15) bekezdését a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

93

A 22. § (15) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

94

A 22. § (16) bekezdését a 2008: LXI. törvény 4. § (2) bekezdése iktatta be.

95

A 22/A. §-t a 2007: C. törvény 6. §-a iktatta be, szövege a 2008: CX. törvény 12. § (16) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

96

A 22/B. §-t a 2007: CLXXIX. törvény 5. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

97

A 23. § az 1996: XXVIII. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

98

A 23. § (1) bekezdése a 2008: LXI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 55. § (12) bekezdése alapján a 23. § (1) bekezdésben az „– a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú” szövegrész helyébe a „csak felsőfokú” szöveg lép; a rendelkezés 2017. január 1-jén lép hatályba.

99

A 23. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

101

A 23. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 23. § (4) bekezdése a 2008: LXI. törvény 5. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

103

A 23. § (5) bekezdése a 2007: C. törvény 7. § (2) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.

104

A 23. § (7) bekezdése a 2007: C. törvény 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, alkalmazására lásd e módosító törvény 31. § (13) bekezdését. A (7) bekezdés e módosító törvény – 2007: CLXXIX. törvény 41. § (2) bekezdésével megállapított – 31. § (2) bekezdésének b) pontja alapján 2008. július 1-jén lépett hatályba.

105

A 23/A. §-t a 2005: CLXXX. törvény 7. §-a iktatta be, e módosító törvény 13. § (3) bekezdése alapján a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségének felülvizsgálatát a munkáltató első ízben legkésőbb 2006. május 31-ig köteles elvégezni.

106

A 23/B. §-t a 2009: CXXVI. törvény 6. §-a iktatta be.

107

A 24. § a 2001: XVI. törvény 27. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg.

108

A 24. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

109

A 24. § (2) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.

110

A 24. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

111

A 25. § (1) bekezdése a 2003: XX. törvény 38. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2003. július 1-jét követően bekövetkező átadás tekintetében kell alkalmazni.

112

A 25. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: C. törvény 9. § (1) bekezdésével megállapított, valamint a 2008: CX. törvény 12. § (16) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

113

A 25. § (1) bekezdésének e) pontját a 2004: CXXII. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

115

A 25. § (1) bekezdésének újabb e) pontját a 2004: CXXXV. törvény 87. § (1) bekezdése iktatta be, a 2005: XL. törvény 2. §-a hatályon kívül helyezte.

116

A 25. § (2) bekezdésének b) pontja az 1995: XLVIII. törvény 114. §-ával megállapított szöveg.

117

A 25. § (2) bekezdés b) pontjának 3. alpontját az 1997: LXXI. törvény 74. §-a (1) bekezdésének d) pontja 1997. október hó 1. napjával hatályon kívül helyezte.

118

A 25. § (2) bekezdése b) pontjának 4. alpontját az 1995: CXXI. törvény 81. §-a iktatta a szövegbe.

120

A 25. § (2) bekezdésének f) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

121

A 25. § (2) bekezdésének g) pontja a 2007: C. törvény 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 25. § (2) bekezdésének h) pontját a 2007: C. törvény 9. § (2) bekezdése iktatta be.

123

A 25. § (3) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

124

A 25. § (4) bekezdését a 2009: CXLIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

125

A 25/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 115. §-a iktatta be, szövegét újonnan a 2003: XX. törvény 39. §-a állapította meg. Ez utóbbi módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követően bekövetkező átadás tekintetében kell alkalmazni.

126

A 25/B. §-t a 2003: XX. törvény 39. §-a iktatta be, e módosító törvény 32. § (1) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2003. július 1-jét követően bekövetkező átadás tekintetében kell alkalmazni.

127

A 25/B. § (3) bekezdése a 2007: C. törvény 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1-jét követő, a Kjt. 25/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszony-megszűnéssel kapcsolatban kell alkalmazni.

128

A 25/C. §-t a 2007: C. törvény 10. § (2) bekezdése iktatta be, e módosító törvény 31. § (5) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követő, a Kjt. 25/A. § (1) bekezdése szerinti közalkalmazotti jogviszony-megszűnéssel kapcsolatban kell alkalmazni.

129

A 25/C. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

130

A 25/C. § (3) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

131

A 25/C. § (5) bekezdését a 2007: CLXXIX. törvény 8. §-a hatályon kívül helyezte.

132

A 26. § (4) bekezdését a 2007: C. törvény 11. §-a iktatta be.

133

A 27. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

134

A 29. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

135

A 29. § (2) bekezdése az 1999: LVI. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.

136

A 30. § a 2007: C. törvény 13. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

137

A 30. § (1) bekezdésének b) pontja a 2008: CV. törvény 50. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

138

A 30. § (1) bekezdésének c) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

139

A 30. § (1) bekezdésének d) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

140

A 30. § (1) bekezdésének e) pontját a 2007: CLXXIX. törvény 11. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXI. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

141

A 30/A. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

142

A 30/A. § (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2007: CLXXIX. törvény 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

143

A 30/A. § (3) bekezdésének második mondatát a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (4) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

144

A 30/A. § (4) bekezdését a 2007: CLXXIX. törvény 12. § (2) bekezdése iktatta be.

145

A 30/B. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

146

A 30/B. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.

147

A 30/C. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be.

148

A 30/C. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

149

A 30/C. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

150

A 30/D. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be.

151

A 30/E. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be.

152

A 30/E. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

153

A 30/F. §-t a 2007: C. törvény 13. §-a iktatta be.

154

A 31. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta és bevezető szövegrészét megállapította a 2007: CLXXIX. törvény 16. § (1) bekezdése.

155

A 31. § (2) bekezdését a 2007: CLXXIX. törvény 16. § (2) bekezdése iktatta be.

156

A 31/A. §-t a 2007: C. törvény 14. §-a iktatta be, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

157

A 32. § (2) bekezdése a 2007: C. törvény 15. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

158

A 33. § (1) bekezdése a 2007: C. törvény 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

159

A 33. § új (2) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 116. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdés a 2007: C. törvény 16. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg, e módosító törvény 31. § (6) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. január 1-jét követően közölt felmentés tekintetében kell alkalmazni.

160

A 33. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta az 1995: XLVIII. törvény 116. §-a.

161

A 33. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1995: XLVIII. törvény 116. §-a, hatályon kívül helyezte az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése.

162

A 33/A. §-t a 2007: C. törvény 17. §-a iktatta be.

163

A 33/A. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

164

A 34. § a 2007: C. törvény 18. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (7) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követően kezdeményezett munkaügyi jogvitában kell alkalmazni.

165

A 34. § (1) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően kezdeményezett jogvitában kell alkalmazni.

166

A 34. § (1) bekezdésének b) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.

167

A 34. § (1) bekezdés c) pontját a 2009: CXXVI. törvény 8. §-a iktatta be. E módosító törvény 52. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2010. január 1-jét követően indult perekben kell alkalmazni.

168

A 34. § (4) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően kezdeményezett jogvitában kell alkalmazni.

169

A 34. § (5) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

170

A 34. § (7) bekezdésének bevezető szövegrésze a 2008: CX. törvény 12. § (16) bekezdésének b) pontja szerint módosított szöveg.

171

A 34. § (7) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően kezdeményezett jogvitában kell alkalmazni.

172

A 34. § (7) bekezdésének b) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 18. § (4) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 42. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. július 1-jét követően kezdeményezett jogvitában kell alkalmazni.

173

A 35. § a 2007: C. törvény 19. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (8) bekezdése alapján rendelkezéseit a 2007. szeptember 1-jét követő közalkalmazotti jogviszony-megszüntetés esetén kell alkalmazni.

174

A 36. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

175

A 36. § (2) bekezdésének d) pontját a 2008: CX. törvény 11. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

176

A 37. § (1) bekezdése a 2008: CX. törvény 12. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. E módosító törvény 13. §-a alapján a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

177

A 37. § (2) bekezdése a 2000: XXXIII. törvény 12. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg, harmadik mondatát a 2003: XX. törvény 31. § (1) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

178

A 37. § új (3) bekezdését az 1996: XXVIII. törvény 12. §-ának (2) bekezdése iktatta a szövegbe, s egyidejűleg az korábbi (3)-(10) bekezdés számozását (4)–(11) bekezdésre változtatta. A (3) bekezdés a 2008: CX. törvény 12. § (4) bekezdésével megállapított szöveg. Ez utóbbi módosító törvény 13. §-a alapján a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény, munkabér, díj, külön juttatás, tiszteletdíj összegének megállapítására, kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

179

A 37. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 31. § (8) bekezdése és a 2003: CXVIII. törvény 9. §-a, valamint a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (6) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

180

A Magyar Közlöny 1996. évi 87. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

181

A 37. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege a 2003: XX. törvény 40. §-ával megállapított szöveg.

182

A 37. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege az 1998: XC. törvény 79. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. Rendelkezéseit a módosító törvény 120. §-a (3) bekezdése értelmében csak az 1999. április 1-jét követően közölt felmentésekre lehet alkalmazni.

183

A 37. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege a 2002: XIX. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, e módosító törvény 15. § (3) bekezdése alapján rendelkezését a 2002. szeptember 1-jét követően közölt munkáltatói intézkedés következtében történő jogviszony megszüntetés (megszűnés) esetén kell alkalmazni.

184

A 37. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege e módosító törvény 31. §-ának (8) bekezdése szerint módosított szöveg.

185

A Magyar Közlöny 1996. évi 87. számában megjelent helyesbítésnek megfelelő szöveg.

186

A 37. § (9) bekezdését újonnan a 2007: C. törvény 20. §-a iktatta be, bevezető szövegrésze a 2007: CLXXIX. törvény 20. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

187

A 37. § (9) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (10) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése, szövege a 2006: LXXII. törvény 7. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

188

A 37. § (10) bekezdését az 1995: XLVIII. törvény 117. § (2) bekezdése iktatta be, számozását (11) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 12. § (2) bekezdése.

189

A 37. § (12) bekezdését a 2006: LXXII. törvény 2. § (2) bekezdése iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény 7. § (3) bekezdését. A 37. § (12) bekezdésében a „gazdálkodó szervezettel” szövegrész helyébe a „vállalkozással” szövegrész lép a 2010: XXXIX. törvény 41. § (6) bekezdése alapján; a rendelkezés 2011. január 1. napján lép hatályba.

190

A 37/A. §-t az 1995: XLVIII. törvény 118. §-a iktatta be, a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatta a 2006: LXXII. törvény 2. § (3) bekezdése. Az (1) bekezdés a 2009: CXXVI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.

192

A 37/A. § (2) bekezdését a 2006: LXXII. törvény 2. § (3) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének jelölését (1) bekezdésre változtatva. Alkalmazására lásd e módosító törvény 7. § (3) bekezdését.

193

A 37/B. §-t az 1996: LIX. törvény 17. §-a iktatta be, s újonnan megállapította a 2000: XXXIII. törvény 13. §-a.

194

A 37/B. § (1) bekezdésének b)–c) és g) pontja szerinti közalkalmazott – a 2000: XXXIII. törvény 23. § (3) bekezdése alapján – jogviszonyának megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot 2000. május 25-e előtt közölték, a végkielégítésre való jogosultság tekintetében a jognyilatkozat közlésekor hatályos jogot kell alkalmazni.

195

A 37/B. § (1) bekezdés a) pontja a 2009: XL. tövény 10. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

197

A 37/B. § új (3) bekezdését a 2007: CLXXIX. törvény 21. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozását (4) bekezdésre változtatva.

198

A 37/B. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta a 2007: CLXXIX. törvény 21. §-a.

199

A 38. § a 2001: XVI. törvény 27. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

200

A 38. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 22. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés g) pontja, a 2009: CXLIX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

201

A 38. § új (2) bekezdését a 2003: XX. törvény 41. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

202

A 38. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta a 2003: XX. törvény 41. §-a.

203

A 38. § (3) bekezdése a 2001: XXXVI. törvény 96. § (5) bekezdésével megállapított szöveg, számozását (4) bekezdésre változtatta a 2003: XX. törvény 41. §-a.

204

A 38/A. §-t a 2001: XVI. törvény 27. §-ának (4) bekezdése iktatta a szövegbe.

205

A 38/A. § (2) bekezdése a 2007: C. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

206

A 38/A. § (2) bekezdésének a) pontja a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (6) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

207

A 39. § (2) bekezdése az 1996: XXVIII. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

208

A 39. § (3) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

209

A 39. § (4) bekezdése az 1999: LVI. törvény 27. §-ával megállapított, valamint a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

210

A 40. § a 2008: LXI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 41. § (3) bekezdése alapján az új rendelkezések szerinti minősítést akkor kell végrehajtani, ha az arra alapot adó ok 2008. december 31-ét követően keletkezett.

211

A 41. § a 2008: CX. törvény 12. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

212

A 41. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

213

A 41. § (3) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

214

A 41. § (4) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 10. §-a iktatta be.

215

A 41. § (5) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 10. §-a iktatta be.

216

A 41/A. §-t a 2001: CII. törvény 7. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2007: CLII. törvény 25. §-ának c) pontja.

217

A 43/A. §-t a 2008: LXI. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (4) bekezdése alapján a rendelkezések nem érintik a 2009. január 1-je előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést.

218

A 43/A. § (1) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

219

A 43/B. §-t a 2008: LXI. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (4) bekezdése alapján a rendelkezések nem érintik a 2009. január 1-je előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést.

220

A 43/C. §-t a 2008: LXI. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (4) bekezdése alapján a rendelkezések nem érintik a 2009. január 1-je előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést.

221

A 43/D. §-t a 2008: LXI. törvény 12. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (4) bekezdése alapján a rendelkezések nem érintik a 2009. január 1-je előtt hatályos jogszabály alapján az összeférhetetlenségi követelmény alól adott felmentést.

222

A 44. § (1) bekezdése a 2008: LXI. törvény 13. § (1) bekezdésével megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

223

A 44. § (3) bekezdését a 2008: LXI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

224

A 44. § (4) bekezdését a 2008: LXI. törvény 13. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXXVI. törvény 11. §-ával megállapított szöveg.

225

A 44. § (5) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be.

226

A 44. § (6) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 11. §-a iktatta be.

227

A 44/A. §-t a 2007: C. törvény 23. §-a iktatta be.

228

A 46. § az 1996: XXVIII. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

229

A 46. § (7) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

230

A 46. § (7) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

231

A 47. § (1) bekezdése a 2007: C. törvény 24. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1-jét követően indult fegyelmi eljárásban kell alkalmazni.

232

A 47. § új (2) bekezdését az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(7) bekezdés számozását (3)–(8) bekezdésre változtatva.

233

A 47. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése.

234

A 47. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése.

235

A 47. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése.

236

A 47. § eredeti (5) bekezdésének számozását (6) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése.

237

A 47. § eredeti (6) bekezdésének számozását (7) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése, szövege e módosító törvény 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

238

A 47. § eredeti (7) bekezdésének számozását (8) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 16. § (1) bekezdése.

239

A 48. § (1) bekezdése az 1996: XXVIII. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.

240

A 48. § új (2) bekezdését az 1996: XXVIII. törvény 17. §-a iktatta e, egyidejűleg az eredeti (2)–(4) bekezdés számozását (3)–(5) bekezdésre változtatva. A (2) bekezdést a 2007: C. törvény 31. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

241

A 48. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 17. §-a.

242

A 48. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 17. §-a, szövege az 1995: LV. törvény 52. § (3) bekezdésének b) pontja és a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (4) bekezdésének d) pontja szerint módosított szöveg.

243

A 48. § eredeti (4) bekezdésének számozását (5) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 17. §-a, eredeti második mondatát a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (4) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

244

A 49. § (1) bekezdése az 1996: XXVIII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

245

A 49. § (2) bekezdése a 2007: C. törvény 25. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1-jét követően indult fegyelmi eljárásban kell alkalmazni.

246

A 49. § (3) bekezdésének b) pontja az 1996: XXVIII. törvény 18. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg.

247

A 49. § (4) bekezdését az 1996: XXVIII. törvény 18. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

248

Az 50. § (1)–(2) bekezdése az 1996: XXVIII. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

249

Az 50. § (2) bekezdése a 2009: CLV. törvény 42. § (7) bekezdése szerint módosított szöveg.

250

A 51. § (1) bekezdése a 2007: C. törvény 26. §-ával megállapított szöveg, e módosító törvény 31. § (9) bekezdése alapján a rendelkezést a 2007. szeptember 1-jét követően indult fegyelmi eljárásban kell alkalmazni.

251

Az 51. § új (2) bekezdését az 1996: XXVIII. törvény 20. §-a iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2)–(3) bekezdés számozását (3)–(4) bekezdésre változtatva.

252

Az 51. § eredeti (2) bekezdésének számozását (3) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 20. §-a.

253

Az 51. § eredeti (3) bekezdésének számozását (4) bekezdésre változtatta az 1996: XXVIII. törvény 20. §-a.

254

Az 51/A. §-t az 1996: XXVIII. törvény 21. §-a iktatta a szövegbe.

255

Az 52. § (1) bekezdése a 2007: C. törvény 27. §-ával megállapított, a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

256

Az 52. § (2) bekezdését a 2007: CLXXIX. törvény 40. § (4) bekezdésének e) pontja hatályon kívül helyezte.

257

Az 53. § az 1996: XXVIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.

258

Az 53. § (1) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

259

Az 53. § (2) bekezdése a 2007: XC. törvény 25. § (1) bekezdésének x) pontja szerint módosított szöveg.

260

Az 53/A. §-t megelőző alcím a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.

261

Az 53/A. §-t, és a §-t megelőző címet az 1996: XXVIII. törvény 23. §-a iktatta a szövegbe.

262

Az 53/B. §-t a 2009: CXXVI. törvény 12. §-a iktatta be.

263

Az 54. § a 2001: XVI. törvény 27. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg.

264

Az 54. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

265

Az 54. § (4) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének d) pontja hatályon kívül helyezte.

266

Az 54/A. §-t újonnan a 2007: C. törvény 28. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés i) pontja.

267

Az 55. § a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

268

Az 55/A. §-t az 1995: LV. törvény 51. §-a iktatta be, szövege a 2008: LXI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

269

Az 55/A. § (2) bekezdését a 2009: XXXVIII. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

270

Az 56. § az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (2) bekezdésével megállapított szöveg és e törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lép hatályba.

271

Az 56. § b) pontja a 2000: CXXXIII. törvény 81. §-ának (1) bekezdésével megállapított szöveg.

272

Az 57. § (2) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

273

Az 57. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

274

Az 57. § (4) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

275

Az 57. § (5) bekezdése az 1997: LVI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

276

Az 57. § (6) bekezdése a 2008: LXI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.

277

Az 57/A. §-t a 2008: CX. törvény 12. § (6) bekezdése iktatta be.

278

Az 57/B. §-t a 2009: CXXVI. törvény 13. §-a iktatta be.

279

Az 57/B. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta a 2010: XXXIX. törvény 37. § (1) bekezdése.

280

Az 57/B. § (2) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be, egyidejűleg a § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta.

281

Az 58. § (1) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

282

Az 58. § (2) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg.

283

Az 58. § (3) bekezdését a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte.

284

Az 58/A. §-t a 2003: XX. törvény 42. §-a iktatta a szövegbe.

285

Az 59. § a 2001: XVI. törvény 27. § (7) bekezdésével megállapított szöveg. A 2001: évi XVI. törvény 26. §-ának (8) bekezdése alapján a 2001. július 1-jét követően elrendelt, illetve közölt munkarendre, munkaidőkeretre, munkaidő-beosztásra és munkavégzésre a 2001: XVI. törvény 27. §-ával megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a munkáltatónál a 2001. július 1-jét megelőzően elrendelt, illetve közölt munkarend, munkaidőkeret, munkaidő-beosztás nem felel meg ezen rendelkezéseknek, a munkáltató – a munkaszüneti napon történő munkavégzésre és díjazására vonatkozó szabályok kivételével – legkésőbb a hatálybalépéstől (2001. 07. 01.) számított ötödik hónap első napjától kezdődően köteles a 2001: XVI. törvény által megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, rendkívüli munkavégzésre és annak díjazására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni.

286

Az 59. § (1) bekezdése a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének e) pontja szerint módosított szöveg.

287

Az 59. § (2) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének f) pontja hatályon kívül helyezte.

288

Az 59. § (3) bekezdését a 2007: LXXIII. törvény 12. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXI. törvény 17. §-a iktatta be.

289

Az 59. § (4)–(5) bekezdését a 2007: LXXIII. törvény 12. § (4) bekezdésének b) pontja hatályon kívül helyezte.

290

A 61. § az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

292

A 61. § (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontját a 2007: C. törvény 31. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

293

A 61. § (1) bekezdés c) pontjának cb) alpontját a 2007: C. törvény 31. § (3) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

294

A 61. § (1) bekezdése j) pontjának ja) alpontja a 2005: CXXXIX. törvény 165. § (1) bekezdésével megállapított szöveg, 2006. március 1-jén lépett hatályba.

296

A 61. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

297

A 61. § (4) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 32. § (2) bekezdése alapján 2012. december 30. napjával. E módosító törvény – 2009: CXXVI. törvény 55. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított – 41. § (8) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezés nem érinti a 2012. december 31-ét megelőzően a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, illetőleg szakképesítés megszerzése alól adott felmentéseket és mentesítéseket. A 61. § (4) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés t) pontja szerint módosított szöveg.

299

A 61. § (5) bekezdése a 2008: LXI. törvény 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. Az (5) bekezdést e módosító törvény 32. § (3) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 32. § (2) bekezdése alapján 2012. december 30. napjával. E módosító törvény – 2009: CXXVI. törvény 55. § (7) bekezdés b) pontja szerint módosított – 41. § (8) bekezdése alapján a hatályon kívül helyezés nem érinti a 2012. december 31-ét megelőzően a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképzettség, illetőleg szakképesítés megszerzése alól adott felmentéseket és mentesítéseket.

301

A 62. § az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

302

A 63. § az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (5) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

303

A 63. § (2) bekezdése a 2008: LXI. törvény 19. §-ával megállapított szöveg.

304

A 64. § (2) bekezdése a 2003: CXVIII. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.

305

A 65. § (1) bekezdése az 1993: C. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

306

A 65. § (2) bekezdése az 1999: LVI. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

307

A 65. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

308

A 65. § (5) bekezdése a 2008: LXI. törvény 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

309

A 66. § az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (6) bekezdésével megállapított szöveg.

310

A 66. § (1) bekezdése a 2007: CXLVI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

312

A 66. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXXVI. törvény 55. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

313

A 66. § (4) bekezdésének második mondatát a 2007: C. törvény 29. §-a iktatta be, első mondata a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

314

A 66. § (7) bekezdését újonnan a 2008: LXI. törvény 21. §-a iktatta be.

315

A 66. § (8) bekezdését újonnan a 2008: LXI. törvény 21. §-a iktatta be, e módosító törvény 41. § (5) bekezdése alapján a rendelkezést a 2008. december 31-ét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyra kell alkalmazni.

316

A 66. § (9) bekezdését az 1998: XC. törvény 79. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XXIII. törvény 32. §-a.

317

A 66. § eredeti (7) bekezdésének számozását (10) bekezdésre változtatta az 1998: XC. törvény 79. § (2) bekezdése.

318

A 66. § eredeti (8) bekezdésének számozását (11) bekezdésre változtatta az 1998: XC. törvény 79. § (2) bekezdése.

319

A 66/A. §-t a 2008: LXI. törvény 22. §-a iktatta be, alkalmazására lásd e módosító törvény – 2008: CX. törvény 12. § (15) bekezdésével megállapított – 41. § (6)–(7) bekezdését. A 2009: CXXVI. törvény 52. § (2) bekezdése alapján, ha a kinevezett magasabb vezető jogszabály alapján mentesül, vagy felmentik a felsőfokú iskolai végzettségre, illetve képesítésre vonatkozó feltételek alól, az illetményének megállapítása során a Kjt. 3. számú melléklete szerint a középfokú vezetőre vonatkozó képzettségi osztályba kell besorolni. A kinevezett magasabb vezető illetményként legalább a 2009. december 31-én irányadó illetményére jogosult, ha ez magasabb, mint a Kjt. 66/A. §-a és 3. számú melléklete alapján meghatározott összeg.

320

A 2009: CXXX. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vezetői illetményalap a 2010. évben 120 000 forint.

321

A 67. § (2) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

322

A 68. §-t a 2008: CX. törvény 11. § (1) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte.

323

A 69. § a 2002: LXII. törvény 77. §-ával megállapított szöveg.

324

A 2009: CXXX. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontja alapján az illetménypótlék számítási alapja a 2010. évben 20 000 forint.

325

A 70. § a 2008: LXI. törvény 23. §-ával megállapított szöveg.

327

A 71. § (2)–(3) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (9) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

328

A 71. § (3) bekezdése a 2008: LXI. törvény2008: CX. törvény 12. § (14) bekezdésével megállapított – 33. § (2) bekezdésének c) pontja szerint módosított szöveg.

329

A 72. § az 1997: LVI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.

330

A 72. § (2) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

331

A 73. §-t az 1996: XXVIII. törvény 31. §-ának (8) bekezdése hatályon kívül helyezte.

332

A 74. § (2) bekezdése az 1999: LVI. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

333

A 74. § (4) bekezdése az 1997: LVI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

334

A 74. § (5) bekezdése az 1996: CXXIV. törvény 87. §-ának (11) bekezdésével megállapított szöveg. A módosító törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében 1997. február 1-jén lépett hatályba.

335

A 75. § eredeti szövegének megjelölését (1) bekezdésre változtatta az 1996: CXXIV. törvény 87. § (12) bekezdése. Az (1) bekezdés a 2008: LXI. törvény 24. §-ával megállapított szöveg.

337

A 75. § (2) bekezdését az 1996: CXXIV. törvény 87. § (12) bekezdése iktatta be.

338

A 75. § (3) bekezdését az 1996: CXXIV. törvény 87. § (12) bekezdése iktatta be.

339

A 76. § a 2008: LXI. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

340

A 77. § a 2009: CXXVI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.

342

A 77/A. §-t a 2008: LXI. törvény 27. §-a iktatta be.

343

A 77/A. § (1) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg.

344

A 77/A. § (3) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés v) pontja szerint módosított szöveg.

345

A 77/B. §-t a 2008: LXI. törvény 27. §-a iktatta be.

346

A 77/B. § (2) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (1) bekezdés w) pontja szerint módosított szöveg.

347

A 77/C. §-t a 2008: LXI. törvény 27. §-a iktatta be.

348

A 78. § (3) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

349

A 78. § (4) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.

350

A 78. § (5) bekezdését az 1999: LVI. törvény 31. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

351

A 78/A. §-t a 2004: CXXXV. törvény 87. § (4) bekezdése iktatta be.

352

A 78/A. § (1) bekezdése a 2009: CIX. törvény 52. § (26) bekezdése szerint módosított szöveg.

353

A 78/A. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CXLIX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

354

A 78/A. § (4) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

355

A 78/A. § (6) bekezdése a 2009: CXLIX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

356

A 78/A. § (9) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

357

A 78/A. § (10) bekezdésének első mondata a 2006: CIX. törvény 125. § (1) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

358

A 78/A. § (11) bekezdése a 2006: CIX. törvény 83. § (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

359

A 78/A. § (12) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdés h) pontja hatályon kívül helyezte.

360

A 79. § (1) bekezdése a 2008: LXI. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

361

A 79. § (2) bekezdése az 1999: LVI. törvény 32. §-ával megállapított szöveg.

362

A 79/A. §-t az 1996: LXXVIII. törvény 35. §-ának (1) bekezdése iktatta a szövegbe.

363

A 79/A. § (1) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg.

364

A 79/A. § (2) bekezdése a 2009: LXXXV. törvény 78. §-a szerint módosított szöveg.

365

A 79/B. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2002: XXIII. törvény 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

366

A 79/C. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2005: CXXXIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, 2006. március 1-jén lépett hatályba.

368

Az új 79/D. §-t a 2002: XXIII. törvény 17. § (3) bekezdése iktatta a szövegbe, egyidejűleg az eredeti 79/D. § számozását 79/E. §-ra változtatva. A 79/D. § a 2005: CXXXIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, 2006. március 1-jén lépett hatályba.

369

A 79/D. § (5) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.

370

A 79/D. §-t a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (3) bekezdése iktatta be, számozását 79/E. §-ra változtatta a 2002: XXIII. törvény 17. § (3) bekezdése. A 79/E. § a 2005: CXXXIX. törvény 165. § (2) bekezdésével megállapított szöveg, 2006. március 1-jén lépett hatályba.

371

A 2009: CXXX. törvény 15. § (3) bekezdése alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 437 300 forint.

373

A 81. § bevezető szövegrésze a 2008: LXI. törvény 33. § (2) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg, e módosító törvény 41. § (9) bekezdés b) pontja alapján a kártérítési felelősség módosult szabályait a 2008. december 31. után okozott károk esetében kell alkalmazni.

374

A 81/A. §-t a 2008: CX. törvény 12. § (7) bekezdése iktatta be.

375

A 82. § a 2007: CLXXIX. törvény 28. §-ával megállapított szöveg.

376

Lásd a 46. § (3)-(4) bekezdését és az 1992: XXII. törvény 11. §-át.

377

A 83/A. §-t és előtte lévő címet az 1997: LVI. törvény 8. §-a iktatta a szövegbe.

378

A 83/A. § (1) bekezdése a 2008: LXI. törvény 30. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

379

A 83/A. § (3) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

380

A 83/A. § (4) bekezdése a 2007: CLXXIX. törvény 29. §-ával megállapított szöveg.

381

A 83/A. § (5) bekezdése a 2008: LXI. törvény 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

382

A VIII. fejezetet és ezen belül a 83/B - 83/D. §-t az 1999: LXIII. törvény 30. §-ának (4) bekezdése iktatta a törvénybe.

383

A 83/B. § (1) bekezdése a 2000: CXXXIII. törvény 81. §-ának (4) bekezdésével megállapított szöveg.

384

A 83/D. § h) pontja a 2006: CIX. törvény 79. § (6) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

385

A 84. § (1) bekezdése a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 98. pontja szerint módosított szöveg.

386

A 84. § (2) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdés j) pontja hatályon kívül helyezte.

387

A 85. § a 2008: LXI. törvény 31. §-ával megállapított szöveg.

390

A 85. § (2) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

392

A 85. § (2) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

393

A 85. § (2) bekezdés e) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

396

A 85. § (3) bekezdés aa) alpontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

397

A 85. § (3) bekezdés aj) alpontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

398

A 85. § (3) bekezdés al) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be; e módosító törvény 54. § (4) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezi 2012. december 31. napjával.

400

A 85. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontját a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdés k) pontja hatályon kívül helyezte, e módosító törvény 32. § (2) bekezdése alapján 2012. december 30. napjával.

401

A 85. § (3) bekezdés be) alpontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

403

A 85. § (3) bekezdés cf) alpontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

404

A 85. § (3) bekezdés cj) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

405

A 85. § (3) bekezdés ck) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése iktatta be.

407

A 85. § (3) bekezdés dc) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

408

A 85. § (3) bekezdés e) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.

410

A 85. § (3) bekezdés ea) alpontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.

411

A 85. § (3) bekezdés ef) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés m) pontja hatályon kívül helyezte.

413

A 85. § (3) bekezdés fi) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (1) bekezdés n) pontja hatályon kívül helyezte.

414

A 85. § (3) bekezdés fj) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

415

A 85. § (3) bekezdés fk) alpontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (3) bekezdése iktatta be.

416

A 85. § (3) bekezdés g) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

418

A 85. § (4) bekezdés bevezető szövegrésze a 2009: CXXVI. törvény 15. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

421

A 85. § (4) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

428

A 85. § (5) bekezdés a) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.

430

A 85. § (5) bekezdés b) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés e) pontja és 55. § (3) bekezdés h)–i) pontja szerint módosított szöveg.

432

A 85. § (5) bekezdés c) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés i)–j) pontja szerint módosított szöveg.

434

A 85. § (5) bekezdés d) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.

436

A 85. § (5) bekezdés e) pontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

437

A 85. § (5) bekezdés f) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.

439

A 85. § (5) bekezdés g) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.

442

A 85. § (5) bekezdés i) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés e) pontja és 55. § (3) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.

444

A 85. § (5) bekezdés j) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés o) pontja szerint módosított szöveg.

446

A 85. § (5) bekezdés k) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés p) pontja szerint módosított szöveg.

448

A 85. § (5) bekezdés l) pontját a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

449

A 85. § (5) bekezdés m) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés q) pontja szerint módosított szöveg.

451

A 85. § (5) bekezdés n) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés r) pontja szerint módosított szöveg.

453

A 85. § (5) bekezdés o) pontja a 2009: CXXVI. törvény 15. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

455

A 85. § (5) bekezdés p) pontja a 2009: CXXVI. törvény 55. § (3) bekezdés s) pontja szerint módosított szöveg.

457

A 85. § (5) bekezdés q) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés e) pontja és 55. § (3) bekezdés t) pontja szerint módosított szöveg.

459

A 85. § (5) bekezdés r) pontja a 2009: CXXVI. törvény 54. § (2) bekezdés e) pontja és 55. § (3) bekezdés u) pontja szerint módosított szöveg.

461

A 85. § (5) bekezdés s) pontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be.

462

A 85. § (5) bekezdés t) pontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be; e módosító törvény 54. § (4) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezi 2012. december 31. napjával.

463

A 85. § (5) bekezdés u) pontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be.

464

A 85. § (5) bekezdés v) pontját a 2009: CXXVI. törvény 15. § (6) bekezdése iktatta be.

465

A 85. § (7) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 15. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

468

A 85. § (8) bekezdése a 2009: CXXVI. törvény 15. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

470

A 85. § új (9) bekezdését a 2010: XXXIX. törvény 37. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (9) bekezdés számozását 85/A. §-ra változtatta.

472

A 85. § eredeti (9) bekezdésének számozását 85/A. §-ra változtatta a 2010: XXXIX. törvény 37. § (2) bekezdése.

474

A 87. § (2) bekezdését a 2003: CXVIII. törvény 12. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.

475

A 87. § (3)–(5) bekezdését az 1993: C. törvény 6. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2003: CXVIII. törvény 12. § (3) bekezdése.

476

A 87/A. §-t a 2003: CXVIII. törvény 11. §-a iktatta be.

477

A 87/A. § (1) bekezdésének f) pontját a 2004: CXXIII. törvény 17. § (7) bekezdése iktatta be.

478

A 87/A. § (1) bekezdésének g) pontját a 2007: CLXXIX. törvény 30. §-a iktatta be.

479

A 87/A. § (3) bekezdésének c) pontja a 2004: CXXIII. törvény 17. § (8) bekezdésével megállapított szöveg.

480

A 87/A. § (3) bekezdésének d) pontját a 2004: CXXIII. törvény 17. § (8) bekezdése iktatta be.

481

A 89. § (2) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 98. pontja hatályon kívül helyezte.

482

A 89. § (3) bekezdését az 1998: XIII. törvény 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja 1998. március 21. napjával hatályon kívül helyezte.

483

A 90. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 98. pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2009: CXXVI. törvény 16. §-a iktatta be; ez utóbbi módosító törvény 51. § (9) bekezdése hatályon kívül helyezi 2017. január 1. napjával.

484

A 91. §-t a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 98. pontja hatályon kívül helyezte.

485

A 92. §-t az 1996: LXXVIII. törvény 35. §-ának (3) bekezdése iktatta a szövegbe.

486

A 92. § (1) bekezdését a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének l) pontja hatályon kívül helyezte.

487

A 92. § (3) bekezdését a 2007: CLII. törvény 18. § (10) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2008: LXI. törvény 32. § (3) bekezdésének l) pontja.

489

A 93. § (1) bekezdését a 2007: LXXXII. törvény 2. §-ának 98. pontja hatályon kívül helyezte.

490

A 93. § (2)-(3) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 110. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.

491

A 93. § (4)–(6) bekezdését a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (5) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XXIII. törvény 32. §-a.

492

A 94. §-t a 2003: XX. törvény 46. §-a iktatta a szövegbe.

493

Az 1. számú mellékletet a 2007: CXLVI. törvény 33. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 2009: CXXVI. törvény 55. § (4) bekezdése szerint módosított szöveg.

494

A 2. számú melléklet a 2005: CXXXIX. törvény 165. § (3) bekezdésével megállapított szöveg, 2006. március 1-jén lépett hatályba.

495

A 3. számú mellékletet a 2002: XXIII. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte, újonnan a 2008: LXI. törvény 33. § (1) bekezdése iktatta be.

496

A 4. számú mellékletet a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (4) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2002: XXIII. törvény 32. §-a.

497

A 4. számú mellékletet az 1999: LXIII. törvény 30. § (5) bekezdése iktatta be, számozását 5. számú mellékletre változtatta a 2000: CXXXIII. törvény 81. § (4) bekezdése.

498

Az 5. melléklet III. pontja a 2007: C. törvény 30. §-ával megállapított szöveg.

499

Az 5. számú melléklet IV. pontja a 2009: CXLIX. törvény 17. §-a szerint módosított szöveg.

500

Az 5. számú melléklet V. pontjának harmadik franciabekezdése a 2009: CXXVI. törvény 55. § (5) bekezdése szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére