GK BH 1992/339
GK BH 92/05/339
1992.05.01.
Ha szövetkezeti tagok nem új szövetkezet alapítása céljából, hanem egy másik szövetkezetbe való beolvadás érdekében válnak ki régi környezetükből, a tagok és a korábbi szövetkezet között vagyonmegosztás kérdésében támadt per nem munkaügyi, de nem is gazdasági per, hanem arra az általános hatásköri és illetékességi szabályok az irányadók [Pp. 22. § (1) bek., 29. § (1) bek., 45. § (1)-(2) bek., 349. § (2) bek., 365. § (1) bek.;1 1967. évi III. tv. 46. § (2)-(3) bek., 47. § (4) bek.].
P. I. és társai (K. B., A. I-né, S-né U. R., K. R., R. J., Á. S.) - a S. Kisszövetkezet tagjai - 1990. július 1. napjával kiváltak az alperesi kisszövetkezetből. A kiváláshoz a kisszövetkezet 1990. június 22. napján tartott közgyűlésén hozzájárult, döntött a vagyonmegosztás kérdésében is. A kiváló tagokat az É. Kisszövetkezet fogadta be, a befogadó nyilatkozatot elküldte.
P. I. és társai - köztük az É. Kisszövetkezet - felperesek a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál keresetet terjesztettek elő az alperes ellen a többször módosított 1967. évi III. tv. (a továbbiakban: Szvt.) 47. §-ának (4) bekezdése és a 46. §-ának (3) bekezdése alapján a szövetkezetből való kiválással kapcsolatos vagyonmegosztás helyesbítése iránt. Vagyoni igényüket 100 000 Ft-ban jelölték meg.
Az alperes az ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 1990. augusztus 30. napján kelt végzésével a pert megszüntette, és a keresetlevelet áttette a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához, tekintettel arra, hogy a felek között jogvita nem szövetkezeti tagsági vita, hanem - a Legfelsőbb Bíróság Mpk. II. 10 152/1989. számú eseti döntése analógiájára - gazdasági per.
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma 1991. június 27. napján kelt végzésével szintén hatáskörének hiányát állapította meg. Álláspontja szerint a per tárgya a szövetkezetből kilépő tagok és a volt szövetkezet közötti jogvita, így erre az esetre nem alkalmazható a hivatkozott eseti döntés.
Az iratokat a két jogerős határozat folytán felmerült hatásköri összeütközés következtében az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztették a Legfelsőbb Bíróságra.
A Legfelsőbb Bíróság Mpk. II. 10 152/1989. számú határozata értelmében nem szövetkezeti tagsági vita és ezért nem tartozik a munkaügyi bíróság elé az a vita, amelyben a szövetkezetből kilépő és másik szövetkezetet alapító tagok azt vitatják, hogy a vagyonmegosztás során az új szövetkezetet nagyobb vagyonrész illeti meg. Az ilyen vita eldöntése a megyei bíróság elé tartozik, amely a gazdasági perek szabályai - a Pp. 365. §-a (1) bekezdésének b) pontja - szerint bírálja el az alperesi kisszövetkezet és az új kisszövetkezet - mint gazdálkodó szervezetek - közötti vagyonmegosztási tárgyú vitát.
Az Szvt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint a szövetkezet tagságának meghatározott része - új szövetkezet alapítása vagy más szövetkezetbe való beolvadás céljából - a szövetkezetből kiválhat. Az Szvt. 47. §-ának (4) bekezdése értelmében a kiválásra a szétválás, illetve a beolvadás szabályait kell alkalmazni. A 46. § (2) bekezdése kimondja, hogy a szétválást kimondó közgyűlési határozatban rendelkezni kell a vagyonnak a jogutód szövetkezetek közötti megosztásáról. A (3) bekezdés szerint a közgyűlés határozatának a vagyonmegosztás felől rendelkező része ellen azok a tagok, akiknek jogos érdekeit a határozat sérti, a határozat meghozatalától számított 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság és a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma is helyesen állapította meg a hatáskörének hiányát. A jelen esetben a tagok nem új szövetkezet alapítása céljából váltak ki - mint az a hivatkozott eseti döntésben is történt -, hanem a kiválás egy másik szövetkezetbe való beolvadás céljából történt. Tehát nem az újonnan alapítandó szövetkezet támadja keresettel a régi szövetkezet által hozott közgyűlési határozatot, hanem a tagok és a befogadó szövetkezet fordult (és fordulhatott) a vagyonmegosztás kérdésében bírósághoz. Miután nem két gazdálkodó szervezet jogvitájáról van szó, ezért a Pp. 365. §-ának (1) bekezdése értelmében a gazdasági perekre vonatkozó külön szabályok nem alkalmazhatók. A PKT-GKT 3/1974. sz. állásfoglalás szerint gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben félként nem gazdálkodó szervezet és állampolgár - a Pp. 51. §-ának a) pontja alá eső egységes pertársaság kivételével - nem is vehet részt.
A Pp. XXIII. fejezete tartalmazza a munkaviszonyból és szövetkezeti tagsági viszonyból származó perekre vonatkozó külön szabályokat. A Pp. 349. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az eseteket, amelyekben a munkaügyi bíróságok hatáskörrel rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy jelen per tárgya nem szövetkezeti tagsági vita, hanem vagyonmegosztás iránt indított per, az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak kell az ügyben eljárnia.
A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján, a Pp. 22. §-ának (1) bekezdésére is tekintettel - a Pp. 29. §-ának (1) bekezdése figyelembevételével - eljáró bíróságként a Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki. (Legf. Bír. Gpkf. II. 32 132/1991. sz.)
1
A Pp. ötödik részét – így a 365. §-át az 1992: LXVIII. törvény hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás