GK BH 1992/343
GK BH 1992/343
1992.05.01.
Ha a felek haszonbérleti szerződés elemeit is magában foglaló szerződést kötöttek, és a szerződés egyes részei egymástól nem különíthetők el, a haszonbérleti szerződés felmondása tárgyában részítélet nem hozható [Pp. 213. § (2) bek.].
A felperes keresetlevelében előadta, hogy az alperessel 1990. március 21-én vállalkozási szerződést kötött, melynek keretében az alperesnek haszonbérletbe adta a tulajdonát képező 1116 ha földterületet 1990. január 1-jétől 1999. december 31-ig. Előadta azt is, hogy ez a földterület biztosítja C. város megtisztított szennyvizének elhelyezését, ezen a területen vannak kiépítve az öntözőrendszerek is. Az alperesnek a bérleti díjat ha-anként 1782 tonna I. osztályú étkezési búzában kellett megfizetnie, a felperes vállalta a mezőgazdasági munkák elvégzését. A szerződés megkötésekor az alperes vállalta, hogy megfizeti a bérelt területen elvégzett munkák mezei leltárértékét, a haszonbérleti díjat, a felperes által elvégzett mezőgazdasági munkák értékét és a földadót. Az alperes azonban csak a mezei leltár értékét fizette meg, ezenfelül zavarta, akadályozta a felperest a mezőgazdasági munka végzésében. A felperes ezért a szerződést 1990. október 19-én azonnali hatállyal felmondta, és kérte, hogy a bíróság a szerződést a Ptk. 457. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai alapján bontsa fel.
Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte. Megítélése szerint a felperes tévesen értelmezi a szerződést, mert a szerződésben akként állapodtak meg, hogy bérleti díjat akkor fizet, ha a betakarítás és az értékesítés megtörtént. Hivatkozott arra, hogy a szerződés szerint az alperes által bérelt területen a felperes mezőgazdasági munkát akkor végezhet, ha azt az alperes igényli. A felperes 1990. évben nem megfelelő mennyiségben és minőségben végezte a mezőgazdasági munkát, ezért közölték a felperessel, hogy 1991. évben nem tartanak igényt a mezőgazdasági munkájára. E bejelentés alapján élt a felperes minden jogalap nélkül felmondással.
A felperes előadta, hogy az alperes a haszonbérbe vett területet alhaszonbérbe adta, amit a Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése tilt, ezért a haszonbérleti szerződés felbontása vonatkozásában részítéletet kért. Kérelmével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperessel 1990. március 21-én megkötött szerződés három részre bontható, egyrészt haszonbérletre, másrészt szolgáltatásra, valamint a kezelői jog átadására. Ennek alapján kérte a haszonbérleti szerződés felbontása vonatkozásában a részítélet meghozatalát.
Az elsőfokú bíróság részítéletet hozott, megállapította, hogy a felperes 1990. október 19-i felmondása érvényes, és ez a felmondás a felek által 1990. március 21. napján kötött vállalkozási szerződés haszonbérletre vonatkozó részét megszüntette. Az elsőfokú bíróság a részítélet indokolásában kifejtette, hogy az alperes 1990. április hó 17-én a K. K. N. Kft.-vel bérleti szerződést kötött, amely tartalma szerint alhaszonbérleti szerződésnek minősül. A Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése szerint a mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis. Az alperes a szerződés felmondása után 1990. november 2-án a C. T. vállalattal vállalkozási szerződésnek nevezett szerződést kötött, tartalmában azonban ez is alhaszonbérleti szerződés, amely semmis. A felperes jogosult volt az 1987. évi I. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 68. §-ának a) pontja alapján a szerződést azonnali hatállyal felmondani, miután a haszonbérlő alperes a termőföld használatát másnak átengedte. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján részítéletet hozott.
A részítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, kérte a részítélet megváltoztatását és a felperes keresetének az elutasítását. Az alperes a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy 1990. március 21-én a felperessel egy komplex vállalkozási szerződést kötöttek. Ennek alapján a föld haszonbérlete az egész vállalkozástól nem különíthető el, mert különben nem lenne megoldva C. város szennyvizének elhelyezési problémája, amelynek megoldására a szerződés irányult.
A fellebbezési tárgyaláson a felperes az elsőfokú bíróság által hozott részítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A felek által 1990. március 21-én megkötött „vállalkozási” szerződésnek minősített szerződés tartalmát megvizsgálva azt kellett megállapítani, hogy a felek többfajta szerződés elemeit tartalmazó, „atipikus” szerződést kötöttek. Ez a szerződés komplex szerződés, amelynek részei egymástól nem különíthetők el. Mindezek alapján a földhasználatra vonatkozó megállapodást nem lehet elkülöníteni az egész szerződéstől. A felperes kereseti követelése az egész szerződés azonnali hatályú felmondása érvényességének a megállapítására irányult, ezért a földhasználat felmondására vonatkozó részében a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján nem is lehetett volna részítéletet hozni. Erre nem adott alapot az sem, hogy az alperes az általa bérelt földet alhaszonbérletbe adta, amely alhaszonbérleti szerződés a Ptk. 452. §-ának (3) bekezdése alapján semmis, és a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT rendelet 68. §-ának a) pontja alapján azonnali hatállyal fel lehet mondani a szerződést, ha a haszonbérlő a termőföld használatát másnak átengedte.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 255/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás