PK BH 1992/36
PK BH 92/01/36
1992.01.01.
Az egyik örökös időközben bekövetkezett halála miatt indult újabb hagyatéki eljárás folytán a két hagyatéki ügy rendezésénél irányadó szempontok [Ptk. 615. §; 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He) 28. §, 39. §, 53. §, 92. §].
Sz. L.-né V. J. örökhagyó 1987. január 9-én végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse két testvére: V. L.-né V. I. és V. J. Ez utóbbi azonban az örökhagyót követően 1987. február 13-án ugyancsak elhunyt.
A budapesti közjegyző az örökhagyó készpénzkövetelése tekintetében tárgyalás nélkül meghozott végzésével rendelkezett a hagyaték átadásáról.
Utóbb megállapítást nyert, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozott még 5885 m2 területű kertingatlan is. A budapesti közjegyző előtt indult póthagyatéki ügyben V. J.-né F. R. bejelentette, hogy elhunyt férje után a hagyatéki eljárás a p.-i közjegyző előtt folyamatban van; törvényes öröklésre jogosult férje két gyermeke: V. J. és kk. V. L. Előadta továbbá, hogy férje testvérével, V. L.-né V. I.-vel megállapodott abban, hogy a szülők és V. J. síremlékét elkészítteti, és ennek fejében a nevezett a jelen hagyatéki ügy örökhagyója után járó örökrészéről V. J. gyermekei, illetőleg az ő javára „lemond”. Minthogy a síremlék-állítási kötelezettségének már eleget tett, kérte lehetővé tenni, hogy a póthagyatéki eljárás keretében megállapodásukat egyezségbe foglalják.
A közjegyző a 13. sorszámú póthagyaték-átadó végzéssel az ingatlan 1/2 részét törvényes öröklés jogcímén az örökhagyó testvérének: V. L.-né V. I.-nek átadta; megállapította továbbá, hogy annak másik 1/2 részét az örökhagyó másik testvére, V. J. megörökölte. Egyben felhívta a p.-i közjegyzőt V. J.-nek folyamatban lévő hagyatéki ügyében e hagyatékra vonatkozóan is a hagyatéki eljárás lefolytatására. A végzés indoklása szerint a közjegyző „V. L.-né elismerése ellenére... az egyezséget jóváhagyni nem tudta, mert a hitelezői igény nincs kapcsolatban Sz. L.-né póthagyatékával, azaz érdekeltek közötti más jogviszonyból fakad. Ezért a közjegyző felhívja V. J.-nét, hogy elismert hitelezői igényét más eljárásban érvényesítheti. Az örökhagyót követően elhunyt V. J. hagyatéki ügye folyamatban van a p.-i közjegyző előtt, így az őáltala megörökölt rész vonatkozásában a hagyatéki eljárás lefolytatására a p.-i közjegyző illetékes.”
A Fővárosi Bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indoklása szerint helyesen járt el a közjegyző, amikor az utóbb elhalt V. J. örökrésze tekintetében a jogutódlást megállapította, és a hagyaték átadása érdekében az illetékes közjegyzőt megkereste. Nem volt lehetőség arra sem, hogy a póthagyatéki eljárás keretében V. J.-né F. R. hagyatéki hitelezői igényt érvényesítsen: a nevezett igénye ugyanis nem az örökhagyó hagyatékával kapcsolatos. „Mivel az örökhagyó néhai testvére helyén annak leszármazói örökölnek, özvegye nem tekinthető közvetlenül érdekelt örökösnek.” Ezért az örökrész átruházását tartalmazó egyezség jóváhagyásának a feltételei nem álltak fenn.
A jogerős póthagyaték-átadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 28. §-a szabályozza a közjegyző illetékességét hagyatéki ügyben. Az (1) bekezdés szerint az általános illetékességi ok az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye. A (4) bekezdés azonban kimondja, hogy ha a hagyatéki eljárás során olyan vagyontárgy átadásáról is kell dönteni, amely korábban meghalt örökhagyó hagyatékához tartozott, de hagyatéki eljárásnak tárgya nem volt, a hagyatéki eljárást az a közjegyző folytatja le, aki a korábban meghalt örökhagyó hagyatékára az előző bekezdések szerint illetékes. Ha mindkét eljárás megindult, az utóbb meghalt örökhagyó hagyatéki ügyét az előző rendelkezés szerint illetékes közjegyzőhöz kell áttenni. A He. 92. §-a értelmében ezek a rendelkezések irányadók a póthagyatéki eljárás lefolytatására is.
Az adott esetben Sz. L.-né V. J. halálát követően elhunyt egyik törvényes örököse: V. J. is. Ilyen esetben a hagyatéki eljárás lefolytatására a korábban meghalt örökhagyó lakóhelye szerint illetékes közjegyző: a budapesti közjegyző lesz illetékes. V. J. hagyatékával kapcsolatban a p.-i közjegyző előtt indult hagyatéki ügyet tehát a budapesti közjegyzőhöz kellett volna áttenni, és a két örökhagyó egyesített hagyatéki ügyében a budapesti közjegyzőnek kellett volna a hagyaték átadásáról rendelkeznie. Minthogy azonban a nyilvános ülésen felmutatott közjegyzői okiratok szerint a p.-i közjegyző előtt a hagyatéki eljárás már jogerősen befejeződött, nincs akadálya annak, hogy a budapesti közjegyző az utóbb leltározott ingatlanvagyon tekintetében egyesített póthagyatéki eljárásban döntsön mindkét örökhagyó ügyében.
A póthagyatéki eljárás keretében valamennyi örökös bevonásával mód van arra is, hogy a kertingatlan sorsát egyezséggel rendezzék. V. J. után ugyanis - ha a halála időpontjában a házastársak között a házassági életközösség fennállt - V. J.-né F. R. a leszármazók melletti özvegyi haszonélvezeti jogra jogosult. Minthogy pedig az özvegyi haszonélvezeti jog a Ptk. 615. §-a értelmében törvényes öröklési jog, a túlélő házastárs mind a He. 53. §-a (4) bekezdésének, mind a He. 58. §-ának alkalmazása szempontjából közvetlenül érdekelt örökösnek minősül. A Fővárosi Bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát téves. A megkötni kívánt egyezség tartalmához képest azonban - a kiskorú törvényes örökös érdekeinek biztosítása céljából - a He. (módosított) 39. §-ának (1) bekezdése értelmében ügygondnok kirendelése is indokolt lehet. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős hagyatékátadó végzést a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és a budapesti közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20. 472/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás