BK BH 1992/368
BK BH 1992/368
1992.06.01.
A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre felfüggesztése az időközben tartalékállományba helyezett elkövetővel szemben [Btk. 89. § (1) és (3) bek., 348. § (2) bek.].
A katonai bíróság a honvéd vádlottat szolgálatban kötelességszegés büntette miatt 6 hónapi, katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetésre ítélte. A tényállás szerint a vádlott a vádbeli napon felállított őrként látott el őrszolgálatot. Feladata az alakulat helikoptereinek őrzése volt. 18 óra körül az őrtorony padlójára lefeküdt, majd elaludt. Ezt 18 óra 30 perc körül az ellenőrzés fedte fel. A vádlott által őrzött terület kerítéssel nincs körülvéve, és a szomszédos őrhelyeken felállított örök által teljes egészében nem látható be. A vádlott magatartása folytán a nagy értékű harci eszközök mintegy harminc percen keresztül őrizetlenül maradtak, ezért a cselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével járt.
Az elsőfokú bíróság által ekként rögzített tényállást a Legfelsőbb Bíróság kiegészítette azzal, hogy a vádlottat az elsőfokú ítélet meghozatala után tartalékállományba helyezték. Leszerelése óta segédmunkásként dolgozik, havi jövedelme kb. 10-12 000 forint.
A büntetés enyhítését célzó fellebbezéseket a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta.
A katonai bíróság a vádlott terhére jelentkező súlyosító és a javára értékelhető enyhítő körülményeket helyesen állapította meg. A Btk. 37. §-ában foglalt büntetési cél elérése érdekében - a Btk. 83. §-ában meghatározott büntetési elveknek megfelelően - törvényesen alkalmazott szabadságvesztés-büntetést. Annak mértéke nem eltúlzott, sőt inkább némileg enyhének tekinthető, a szabadságvesztésnél enyhébb büntetés nem alkalmazására pedig csak a Btk. 87. §-a (2) bekezdésének e) pontjában foglalt kivételes enyhítési lehetőség alkalmazásával kerülhetett volna sor, ennek feltételei azonban az adott esetben nem állnak fenn.
A vádlott a helikopterezred légi járműveinek őrzése során őrszolgálati kötelezettségét oly módon szegte meg, hogy az a szolgálatra jelentős hátrány veszélyét hordozta magában. A cselekmény társadalomra veszélyessége tehát jelentősebb. Erre is tekintettel mind az egyéni, mind pedig az általános visszatartás céljait szem előtt tartva, helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, amikor az elsőfokú eljárásban megállapítható bűnösségi körülményekre figyelemmel, katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztéssel látta biztosíthatónak a büntetési cél elérését. A Legfelsőbb Bíróság sem látott lehetőséget pénzbüntetés alkalmazására, illetve a szabadságvesztés tartamának az enyhítésére.
Időközben azonban a katonai bűncselekményt megvalósító vádlottat tartalékállományba helyezték. Ezt követően a polgári életbe beilleszkedett, és a leszerelésével megszűnt annak a lehetősége is, hogy újabb katonai bűncselekményt kövessen el. Ilyen körülmények között - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság VII. számú Büntető Elvi Döntésben adott iránymutatásra - a szabadságvesztés végrehajtását a büntetési cél elérése már nem teszi szükségessé, minthogy a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztése s egyben pénzmellékbüntetés alkalmazása összhatásában kellően biztosíthatja mind a vádlott, mind mások újabb bűncselekmények elkövetésétől történő visszatartását.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság - a fellebbezéseket ennyiben alaposnak találva - a fogházbüntetés végrehajtását a Btk. 89. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján 1 évi próbaidőre felfüggesztette, ugyanakkor az annak katonai fogdában történő végrehajtására vonatkozó rendelkezést mellőzte.
Mivel a vádlott megfelelő keresettel rendelkezik, az újabb bűncselekmények elkövetésétől történő hathatósabb visszatartás érdekében pénzmellékbüntetés alkalmazását is indokoltnak találta, és a vádlottat a Btk. 64. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján 10 000 forint pénzmellékbüntetésre is ítélte. (Legf. Bír. Katf. II. 65/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás