BK BH 1992/370
BK BH 1992/370
1992.06.01.
A rablás bűntettének kísérlete nem minősül fegyveresen elkövetettként, ha a terhelt az elkövetéskor olyan riasztó-forgópisztolyt használ, amely az igazgatási jogszabályok értelmében nem tekinthető lőfegyvernek vagy robbanóanyagnak [Btk. 137. § 3. pont, 321. § (1) bek., (3) bek. a) pont, 2/1975. (IV. 16.) BM r. 2. § a) pont].
A városi bíróság, illetőleg a megyei bíróság jogerős ítéletével a terheltet fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete és ittas járművezetés vétsége miatt halmazati büntetésül 5 évi fegyházbüntetésre, a közügyektől 4 évi eltiltásra, valamint a közúti járművezetéstől 1 évi eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A büntetlen előéletű, szakmunkás foglalkozású terhelt a vádbeli napon este a szülei személygépkocsiját - enyhe fokú alkoholos befolyásoltság hatása alatt állva - vezette, mert elhatározta, hogy az ottani benzinkút bevételét megszerzi. Ebből a célból magával vitte a riasztó forgópisztolyát is. Sálját az arca elé tekerve ment a benzinkúthoz, amelynek két kezelője éppen az irodahelyiségben tartózkodott. A terhelt kopogtatott, majd a riasztópisztollyal a kezében felszólította a két fős személyzetet, hogy az aznapi bevételt - amely mintegy 120 000 forint volt - adják át a részére. Az egyik kútkezelő azonban a mellényét a terhelt fejére dobta, és így sikerült a kezéből kicsavarni a pisztolyt. A megriadt terhelt ekkor menekülni kezdett, de elfogták, és átadták a rendőrjárőrnek.
Az első- és másodfokú bíróság határozata ellen a rablási cselekmény téves jogi minősítése és büntetés eltúlzottan szigorú volta miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 137. §-ának 3. pontja értelmében fegyveresen az követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál. Az ügyben rendelkezésre álló - és a ténymegállapítás alapjául elfogadott - igazságügyi fegyverszakértői véleményből kitűnően a terhelt által az elkövetéshez használt riasztó forgópisztoly nem lőfegyver, és nem is lőfegyveralkatrész. Ugyanígy nem tekinthető robbanóanyagnak a riasztó lőszer sem.
A Btk. 321. §-a (3) a) pontja szerinti fegyveres elkövetéssel járó súlyosabb minősítés felróhatósága pedig kizárólag az objektív előfeltételek megvalósításától függ, nevezetesen attól, hogy valóban a 2/1975. (IV. 16.) BM rendelet 2. §-ának a) pontjában foglalt jellemzőnek megfelelő lőfegyverről, illetőleg robbanóanyagról, vagyis azonnali pusztító hatású, távolra is ható eszközről van-e szó.
E minősítő körülménnyel összefüggésben tévesen hivatkozott tehát a városi bíróság arra, hogy a kérdéses riasztópisztoly teljes mértékben alkalmas volt arra, hogy az ilyen irányú ismeretekkel nem rendelkező kútkezelőkben éles lőfegyver képzetét keltse. Ez a tényező ugyanis - mivel a szubjektív benyomás az objektív kritériumok hiányát semmiképpen sem pótolhatja - a kísérleti szakban maradt rablás bűncselekménynek nem a minősített, hanem az alapesete szempontjából bír jelentőséggel olyként, hogy amennyiben a sértett előtt a tárgy valódi fegyverként ható használata élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetésként jelenik meg: az alkalmatlan eszközzel véghezvitt kísérlethez fűződő enyhébb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
A terhelt cselekménye ekként helyesen a Btk. 321. §-ának (1) bekezdése szerint rablás büntette kísérletének minősül, amelyet természetesen a törvény a minősített esetre előírtnál lényegesen enyhébb büntetési tétellel fenyeget. Erre figyelemmel viszont a büntetlen előéletű terhelttel szemben - halmazati büntetésül - kiszabott főbüntetés tartama a törvény elvi sérelmét eredményező módon eltúlzottan szigorú, és mindemellett téves a fegyház végrehajtási fokozat meghatározása is.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az eljárt bíróságokat határozatai a vagyon elleni cselekmény minősítő és a főbüntetést kiszabó részében törvénysértők. Ezért a határozatok említett rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és a terhelt jelzett cselekményét rablás büntette kísérletének minősítette, a főbüntetést pedig - a terhelt terhére róva továbbmenően a bűnhalmazatot, valamint a hasonló jellegű bűncselekmények elszaporodottságát is - 3 évi szabadságvesztésben határozta meg azzal, hogy az a Btk. 43. §-ának a) pontja értelmében börtönben kell végrehajtani. (B. törv. II. 836/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás