BK BH 1992/383
BK BH 1992/383
1992.06.01.
Ha a bíróság a magánvádas ügyben indított eljárást kegyelem folytán megszünteti, a magánvádló megrendelésére készített szakértői véleményért kifizetett költség a magánvádlót terheli [Be. 218. § (1) és (2) bek., 328. § (1) bek., 1990. évi XXXIX. tv. 6. § (1) bek. a) pont].
A városi bíróság végzésével a rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást közkegyelem folytán megszüntette, és megállapította, hogy az eljárás során felmerült 3363 forint bűnügyi költség a magánvádlót terheli.
A városi bíróság végzése ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést, a bűnügyi költség viselésére kötelezés miatt. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a vádlottat kötelezte, hogy 1700 forint bűnügyi költséget fizessen meg a magánvádló részére. A másodfokú határozat indokolása szerint egyértelműnek látszik, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette, ezért a Be. 328. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással, a Be. 218. §-ának (2) bekezdése alapján a bűnügyi költséget fele-fele arányban megosztotta a vádlott és a magánvádló között.
A másodfokú végzés ellen a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A büntetőeljárás alapjául szolgáló feljelentés szerint a magánvádlóval azonos munkahelyen dolgozó vádlott azt híresztelte, hogy a magánvádló felvette a neki járó jutalmat, és a bérjegyzékre a nevét ráhamisította. A feljelentéshez egy írásszakértői véleményt csatolt, aminek megállapítása szerint a jegyzéken az aláírás a vádlottól származik. Az írásszakértő a magánvádló megrendelésére készített szakértői véleményért 3363 forintot számított fel.
Az elsőfokú bíróság az ügyet az 1990. évi XXXIX. törvény 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tanácsülésén bírálta el, még személyes meghallgatásra sem került sor. Az eljárás résztvevőinek, az esetleges tanúknak meghallgatása nem történt meg. Bizonyítás felvétele nélkül, csupán a feljelentő magánmegbízására adott szakértői vélemény alapján megalapozatlan az a megállapítás, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette. Nem tehetett ilyen megállapítást a bíróság már csak azért sem, mert a büntetőeljárást közkegyelem alkalmazásával szüntette meg. Az 1990. évi XXXIX. törvény 6. §-ának (1) bekezdése értelmében az ott meghatározott feltételek fennállása esetén büntetőeljárás nem folytatható. Ugyanakkor az eljárás folytatására lenne szükség annak megállapításához, hogy a vádlott bűncselekményt követett el. Ennek ténybeli megalapozása tehát eljárásjogi akadályokba is ütközne.
A kifejtettekből következően, az adott ügyben a Be. 218. §-a (2) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség. A Be. 328. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a főszabály érvényesül, amely szerint a Be. 218. §-ának (1) bekezdésében szabályozott esetekben - a magánvádas ügyben - a bűnügyi költséget a magánvádló viseli.
A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást alaposnak találta, és megállapította, hogy a megtámadott határozat törvénysértő, ezért azt hatályon kívül helyezte azzal, hogy az eljárás során felmerült 3363 forint bűnügyi költség a magánvádlót terheli. (B. törv. I. 106/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás