PK BH 1992/389
PK BH 92/06/389
1992.06.01.
Számítógépi program elkészítésére megkötött szerződés alapján teljesített szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelő felhasználásra [1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §, 29. § (3)-(4) bek.; Ptk. 277. § (1)-(2) bek.; 9/1969. (XII. 29.) MM r. 23. § (1) bek.].
Az 1988. május 12-én írásba foglalt szerződés szerint az alperesek kötelezettséget vállaltak olyan számítógépi program és a hozzá tartozó dokumentáció elkészítésére, amely a Commodore 610 vagy PC típusú számítógépen biztosítani fogja a felperes számlázási rendelésállományával és árukészletével összefüggő adatok nyilvántartását. Az alperesek a szerződés teljesítését - a szerződésben meghatározott ütemezés szerint - 1989. március 30-ig vállalták, a felperes pedig a részteljesítések után ugyancsak a szerződésben meghatározott részletekben összesen 320 000 forint szerzői díj kifizetésére volt köteles.
A felperes a keresetében az alpereseket a részükre kifizetett 290 000 forint szerzői díj és kamatai visszatérítésére kérte kötelezni, mert az alperesek a szerződéses kötelezettségeiket hibásan teljesítették: az átadott szoftver az elvégzett javítások ellenére is alkalmatlan volt az üzemszerű használatra.
Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mert szerződésszerűen teljesítettek, és ennek elismeréseként a felperes is eleget tett a részteljesítések után esedékes szerzőidíj-fizetési kötelezettségének. Az alperesek azt is állították, hogy a felperes főkönyvelőjének személyében bekövetkezett változást követően a felperes a szoftverrel kapcsolatban újabb igényeket támasztott, amelyek meghaladták az eredeti szerződés kereteit, ezért azt az alperesek valóban nem teljesítették, és emiatt a felperes a szerzői díjból 30 000 forintot visszatartott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alpereseket 29 000 forint és ennek 1989. április 5-től kezdődően járó törvényes mértékű kamata, valamint 3000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes javára, míg az ezt meghaladó keresetet elutasította. Ítélete indokolásában megállapította: a felek szerződése nem tartalmazta a megalkotandó szoftverrel szemben támasztott követelményeket, vagyis hogy a felperes milyen adatokból, milyen pénzügyi, gazdasági algoritmusok alkalmazásával milyen tartalmú és külalakú eredményeket kívánt kapni, továbbá mely adatokat és eredményeket kívánt tárolni. A szerződés hiányosságai mellett a szerződés teljesítésével kapcsolatban is fogyatékosnak minősítette a felek együttműködését, mert hiányoznak a részteljesítések átadásáról szóló jegyzőkönyvek, hiányoznak az üzemelés hibáit rögzítő feljegyzések, nem állapítható meg, hogy az alperesek pontosan milyen javításokat végeztek, és a mágneslemez példányainak mindegyik peres félnél való megsemmisülése, valamint a forrásnyelvű program hiánya miatt a szerződés nem megfelelő teljesítésének vagy teljesíthetetlenségének a megítélése bizonytalan. A szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggően a Ptk. 205. §-a (2) és (3) bekezdésében előírt együttműködési kötelezettség megszegését a felperes vonatkozásában 90%-ra, az alperesek vonatkozásában pedig 10%-ra értékelte, és ennek alapján úgy rendelkezett, hogy a felvett szerzői díj 10%át az alperesek kötelesek a felperesnek visszatéríteni.
Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és az alperesek által fizetendő marasztalási összeg 145 000 forintra való felemelése érdekében a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alaptalan.
A szerzői jogról szóló 1969. évi III. tv. (Szjt.) 3. §-a folytán alkalmazandó Ptk. 277. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött vagy egyébként a szerződéskötéskor a kötelezett által ismert célnak megfelelően lehessen felhasználni. A felek a szerződés teljesítésében együttműködésre kötelesek. Azt a tényt, hogy a teljesítés nem felelt meg a rendeltetésének, illetőleg a szerződésben kikötött célnak, a teljesítés jogosultjának kell bizonyítania [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése].
A felperes a keresetében és lényegében a fellebbezésében is az alperesek hibás teljesítésére alapította a szerzői díj (illetőleg egy részének) visszatérítésére vonatkozó igényét, ezért a perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperesek szolgáltatásának fogyatékossága alapot adott-e arra, hogy a felperes a szerződéstől elálljon, illetőleg a szerzői díj mérséklését kérje. A per egyik fél által sem cáfolt adatai szerint az elsőfokú bíróság által elrendelt szakértői bizonyítás foganatosítása idején a számítógépi programot tartalmazó mágneslemeznek a felperesnél és az alperesnél levő példányai is megsemmisültek, és a forrásnyelvű program hiánya miatt az alperesek szolgáltatását nem lehetett szakértői vizsgálat alá vonni. A peres felek nyilatkozatai és a felperes alkalmazottainak tanúvallomása alapján azonban megállapítható, hogy az alperesek által készített szoftver esetleges további javításokkal alkalmas volt az üzemszerű hasznosításra, a felperes azonban a program kijavítására vonatkozó igénye érvényesítésével késlekedett, mert az 1989 márciusában történt utolsó részteljesítést követően a szolgáltatás alkalmasságának megvizsgálását csak 1989 szeptemberében végezte el, és a kijavításra (módosításra) vonatkozó igényeit is csak ezt követően közölte az alperesekkel. A szoftver, mint a szerzői jogi törvény hatálya alá tartozó alkotás elfogadására is irányadó, ugyanakkor az Szjt. 29. §-a és a 9/1969. (XII. 29.) MM rendelet (Szjt. V) 23. §-ának (1) bekezdése, amely szerint jövőben megalkotandó mű esetén, ha felhasználó a mű átadásától számított két hónap alatt nem nyilatkozik, a művet elfogadottnak kell tekinteni, és a felhasználó a szerzőt díjazni köteles. E rendelkezés alkalmazása pedig akkor sem kizárt, ha a felek egymástól elkülöníthető, önállóan értékelhető és önállóan díjazandó részszolgáltatásokban állapodtak meg. A szerzői műnek a kijavítás utáni felhasználásra való alkalmatlansága sem eredményezi ugyanakkor a felhasználó díjfizetés alóli mentesülését, ilyenkor azonban a szerzőt csak mérsékelt összegű díjazás illeti meg [Szjt. 29. §-ának (4) bekezdése].
Miután az alperesek szolgáltatásának megfelelősége kérdésében (a szolgáltatás tárgyának megsemmisülése folytán) közvetlen szakértői bizonyítás lefolytatása nem volt lehetséges, a rendelkezésre álló adatokat az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, és helyes az érdemi döntése, amellyel az alpereseket az általuk felvett szerzői díj 10%-ának visszatérítésére kötelezte. A felperesek állítása nem nyert bizonyítást, és a mű átvételével kapcsolatos felperesi magatartás nem indokolta az alpereseket megillető szerzői díj további mérséklését sem. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 930/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás