PK BH 1992/396
PK BH 92/06/396
1992.06.01.
Ingatlan haszonbérlőjét és lakás bérlőjét a bérleti jogviszonyból keletkezett követelésének kiegyenlítetlensége címén a bérlet megszűnése után visszatartási jog nem illeti meg [Ptk. 433. § (2)-(3) bek., 461. § (1) bek.].
Az alperes az 1986. április 13-án kelt szerződéssel határozatlan időre bérbe vette a felperes tulajdonát képező két hold területű mezőgazdasági ingatlant a hozzá tartozó felépítménnyel együtt évi 15 600 forintért. Az alperes és családja beköltözött az ingatlanon levő felépítménybe. A területen fóliás növénytermesztést folytattak. Az ehhez szükséges beruházást elvégezték. A földterület egy részét az alperes nem művelte. A felperes ezért 1988. március 1. napján a gazdasági év végére felmondta a szerződést. Az alperes azonban az ingatlant nem adta birtokába.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a szerződés felmondása érvényes, kérte kötelezni az alperest az ingatlan birtokba bocsátására.
Az alperes a szerződés megszűnését nem vitatta, de arra hivatkozott, hogy beruházásának megtérítéséig nem költözik ki az ingatlanból. Viszontkeresetében fóliasátrak, fúrott kút létesítésének és a villany bevezetésének költségeit, valamint a földre kiszállított trágya értékének a megtérítését kérte.
Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes által közölt felmondás érvényes. Kötelezte az alperest, hogy az ingatlant a saját ingóságaitól kiürítve 1991. december 15. napjáig bocsássa a felperes birtokába. A felperest pedig arra kötelezte, hogy egyidejűleg fizessen meg az alperesnek 47 050 forintot. Ezt meghaladóan az alperes viszontkeresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést a viszontkereset teljes elutasítása iránt. Fellebbezését azzal indokolta, hogy az alperes 1988 végétől jogtalanul használta a lakóépületet és annak berendezését. Ezek használata címén havi 3000 forint erejéig beszámítással élt.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését pedig helybenhagyta. A felperes fellebbezésével kapcsolatban kifejtette, hogy a lakás és az ingóság használati díja nem képezte az elsőfokú eljárás tárgyát, de ez nem akadályozza azt, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban igényét beszámítás útján érvényesítse. A felperes igényét azonban nem találta alaposnak, mert a felek által kötött szerződés tárgya a föld és a rajta lévő felépítmény volt. Az alperes ezek bérletéért fizette a szerződésben kikötött összeget. A díjfizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tett, a felperes pedig nem igazolt a szerződésben meghatározottól eltérő használatot.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A törvényességi óvás nem érintette a jogerős ítéletnek azt a rendelkezését, amely a haszonbérleti szerződés felmondásának érvényességét mondta ki. Támadta viszont a felperes térítési kötelezettségéről szóló rendelkezést, ezen belül 16 350 forint elszámolását a trágyázás költségei fejében. Támadta továbbá a felperes beszámítási kifogásával kapcsolatos rendelkezést. A Legfelsőbb Bíróság ebben a keretben bírálta felül a jogerős ítéletet.
Az elsőfokú bíróság az alperes viszontkeresetében érvényesített követelések között a föld trágyázása címén a felhasznált trágya értékének 50%-át ítélte meg. Figyelmen kívül hagyta azt a szakértői megállapítást, hogy a tápanyag-felhasználásnak azért van jelentősége, mert a Ptk. 453. §-ának (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően művelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. Amennyiben tehát csupán olyan jellegű és mértékű trágyázás történt, amely az adott gazdasági évben hozott eredményt, annak haszna a haszonbérlőnél jelentkezett, és az idézett kötelezettséggel áll összefüggésben, s így megtérítésre alapul nem szolgálhat. A szakértői véleményből kitűnően a trágya felhasználása nagyobbrészt a fóliaágyakban történt. Annak vizsgálata viszont elmaradt, hogy az meghaladja-e a termőképesség megtartásához szükséges mértéket. Az alperes csak ennek igazolása esetén tarthat igényt a bérbe adótól megtérítésre. Ehhez viszont a szakértői bizonyítás kiegészítésre szorul. Helyesen utalt a törvényességi óvás arra is, hogy a bíróságok a haszonbérleti szerződés megszűnésének megállapítása mellett az ahhoz kapcsolódó rendelkezéseket már nem vették figyelembe. A haszonbérleti szerződés az érvényes felmondás folytán 1988 végén megszűnt. A Ptk. 461. §-ának (1) bekezdése értelmében a haszonbérletre is alkalmazni kell a dologbérlet rendelkezéseit, így a bérlet megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket is. A Ptk. 433. §-ának (2) bekezdése szerint a bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbe adónak visszaadni. Az ingatlan és lakás bérleténél a bérlőt követelésének kielégítése címén visszatartási jog nem illeti meg. Ebből a rendelkezésből következően az alperes nem volt jogosult az ingatlan birtokában maradni követelésének kielégítésére hivatkozással. A Ptk. 433. §-ának (3) bekezdése kimondja, ha a bérlő a dolgot jogtalanul tartja vissza, minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be. Ebben a körben van szerepe annak is, hogy a felperes az ingatlan birtokba adásáig elesik annak használatától és hasznosítási lehetőségétől. A felperes beszámítási kifogása folytán tehát annak vizsgálata vált szükségessé, hogy érte-e a felperest az ingatlan jogtalan visszatartásából kár és milyen mértékű. A haszonbérleti díj továbbfizetésének ténye ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát nem tette szükségtelenné, csupán olyan mértékben érintette, hogy a bizonyításnak arra kellett kiterjednie: érte-e a felperest a felvett haszonbérleti díjat meghaladó kár. A fellebbezési eljárásban előadott igénye ennek vizsgálata nélkül nem bírálható el.
A Legfelsőbb Bíróság ezért mindkét fokú ítéletnek a törvényességi óvással támadott rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és ebben a körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 130/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás