GK BH 1992/40
GK BH 92/01/40
1992.01.01.
A szerződésmódosítás hatálya nem áll be, ha ezt a felek feltételhez kötötték, és a feltétel nem következett be [Ptk. 228. § (1) bek., 240. § (1) és (2) bek.].
A felperesi szövetkezet keresetében előadta, hogy 1987. április hó 1. napján az alperesi vállalattal társasági szerződést írtak alá, amellyel létrehozták az R. Z. gazdasági társaságot. A szerződés 8. fejezete foglalkozik a társaság eredményének a felosztásával; e szerint az alapító szövetkezetet és vállalatot a nyereség 50-50%-a illeti meg. A gazdasági társaság tagjainak képviselői 1989. március 16-án igazgatótanácsi ülésen meghozott határozatban akként állapodtak meg, hogy az alperes április 1-jétől vagyoni hozzájárulásként a K. községben levő telepét is a társaság rendelkezésére bocsátja. Ez a határozat tér ki a társaság eredményének a felosztására is, miszerint a vállalatot 75%, míg a szövetkezetet 25% illeti meg a nyereségből. A vállalat 1989. évre vállalta az 1988. évi nyereségtömeg kifizetését a szövetkezet részére arra az esetre is, ha a 25%-os osztalék ennek a mértékét nem érné el. Az említett határozatban foglalt mértékű nyereséget az 1989. évre a felperesnek nem fizették meg, ezért a felperes keresetet terjesztett elő, és abban az alperest 610 500 Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azt adta elő, hogy nem bocsátotta a társaság rendelkezésére a K. községben levő telepet, így a felek közötti nyereség-elszámolás a megkötött társasági szerződésnek a nyereség felosztására vonatkozó előírásai szerint történt.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az 1989. évi elszámolást illetően a gazdasági társaságot létrehozó szerződésben írt nyereségfelosztás szabályait kell alkalmazni. A per tárgyát képező évre a felperes a nyereséget a szerződés szerinti mértékben megkapta, ezért a követelése alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes élt fellebbezéssel.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elfogadta ítélkezése alapjául az elsőfokú bíróság által feltárt tényállást, és egyetértett az abból levont jogi következtetésével is.
A Ptk. 240. §-ának (1) bekezdése szerint, ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét. A rendelkezés (2) bekezdése azt írja elő, hogy a tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
A per adataiból megállapítható, hogy a felek a gazdasági társasági szerződést a vagyonfelosztási részében 1989. március 16-án módosították. Az említett résznek a megváltoztatását azonban - miként azt az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg - feltételhez kötötték. A feltétel az volt, hogy az alperes vagyoni hozzájárulásként a társaságnak a K. községben levő telepét is rendelkezésre bocsátja. Ez azonban nem történt meg, így a szerződésmódosítás hatálya e feltétel bekövetkezésének elmaradásával nem állt be [Ptk. 228. §-ának (1) bekezdése].
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyes indokainál fogva a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta, egyben a részletes indokolást a Pp. 254. §-ának (3) bekezdése szerint mellőzte. (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság G. 40 611/1990. sz., Legf. Bír. Gf. VI. 32 223/1990. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás