GK BH 1992/408
GK BH 92/06/408
1992.06.01.
Az áramszolgáltató kártérítési felelőssége a villamosenergia-szolgáltatás üzemzavar folytán bekövetkezett szünetelésével okozott kárért is megállapítható, ha a fogyasztóval való együttműködési kötelezettségének nem tett eleget [Ptk. 277. §, 318. § (1) bek., 387. §; Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 12. § (1)-(2) bek., 21. § (1) bek.].
A felperes 1 180 157 Ft kártérítés és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmében előadta, hogy baromfitelepének energiaellátását az alperes biztosítja. 1988. július 6. napján 14 óra 10 perckor a villamos vezeték hálózatában üzemzavar keletkezett, az áramszolgáltatást az alperes kikapcsolta, és az energiaellátás csak 16 óra 34 perckor állt helyre. Az áramkimaradás észlelése után 25-30 perc múlva üzembe helyezték az aggregátort, az üzembe helyezésig eltelt idő alatt azonban az elszállításra váró, készre hízott pecsenyecsirkék közül 17 050 db 1,85 kg átlagsúlyú csirke elpusztult, amiből a peresített összegű kára származott. Előadta a felperes azt is, hogy baromfitelepének üzemelése alatt az alperes minden esetben értesítette az áram kikapcsolásáról, és így lehetősége volt az aggregátor beállítására. A perbeli esetben ezt az értesítést az alperes elmulasztotta, és ezért került abba a helyzetbe, hogy az áram kimaradásakor nem helyezte azonnal üzembe az aggregátort.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a megadott iránymutatásnak megfelelően elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát.
Az elsőfokú bíróság az új eljárásában a Legfelsőbb Bíróság által adott iránymutatásnak megfelelően a bizonyítási eljárást tovább folytatta, szakértői vizsgálatot rendelt el, valamint tanukat hallgatott meg, és azt követően ítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítéletét azzal indokolta, hogy a Ptk. 387. §-ának előírása értelmében az alperes köteles a felperes számára folyamatosan és biztonságosan, a felperes igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani. A Ptk. 388. §-ának (3) bekezdése alapján azonban az alperes a szolgáltatást jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetve korlátozhatja. A többször módosított 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelettel kiadott Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 12. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy az alperes az üzemzavar-megelőzési, üzemzavar-elhárítási, javítási munkálatok végett a munka elvégzéséhez szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamra az energiaszolgáltatást szüneteltetheti. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a perbeli esetben az alperes az ismertetett jogszabályi rendelkezések alapján járt el, minthogy a szabályzat 21. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésszegésből eredő károkért való felelősségre a Ptk. szabályai az irányadók, a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság utalt az ítélete indokolásában arra: a perben nem volt vitás, hogy a felperest kár érte, az alperes jogellenes magatartása azonban nem volt megállapítható. Ez egyébként kitűnik a szakértői véleményből is, mert megállapítást nyert, hogy üzemzavar jellegű meghibásodás történt a perbeli esetben, és ilyen meghibásodás esetén az alperes nem volt köteles előre értesíteni a felperest.
A lefolytatott tanúbizonyítás alapján az elsőfokú bíróság nem fogadta el azt a felperesi álláspontot sem, hogy az alperes megsértette az együttműködési kötelezettségét azzal, hogy az áramszolgáltatás szüneteltetéséről előre nem értesítette. A tanúvallomások alapján ugyanis megállapítást nyert, hogy az alperes nem üzemzavar esetében, hanem egyéb felfedezett és meglevő hibák, illetve a karbantartás esetében értesítette előre a felperest az áramszolgáltatás szüneteltetéséről. Üzemzavar esetében azonban egyetlen esetben sem értesítette, és ebben az esetben a fent ismertetett jogszabályi előírások alapján nem is volt kötelessége az alperesnek az értesítés. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a felperes által megjelölt kár összegszerűségét nem vizsgálta, tekintettel arra, hogy a felperes követelésének a jogalapját nem ítélte alaposnak.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és az alperesnek kereseti kérelme szerinti marasztalását vagy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a kár összegszerűsége tekintetében a per újabb tárgyalásának és újabb határozat hozatalának elrendelését. Fellebbezésében azt hangsúlyozta, hogy az alperes a hivatkozott Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat szerint csak meghatározott esetekben köteles előzetesen közölni az áramszolgáltatás szüneteltetését. Álláspontja szerint ez azonban nem jelentheti azt, hogy az alperes minden más esetben - függetlenül a konkrét körülményektől - kimentheti magát a felelősség alól. Miután az alperessel megkötött szerződésre a Ptk. általános szabályai az irányadók, így a perbeli ügy elbírálásánál is irányadó a Ptk.-ban szabályozott együttműködési kötelezettség (277. §).
A fellebbezésre előterjesztett ellenkérelmében az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
Az elsőfokú bíróság lényegében helyesen állapította meg a tényállást, az abból levont jogi következtetésénél azonban figyelmen kívül hagyta az alábbiakat. A többször módosított 4/1971. (VI. 5.) NIM rendelettel közzétett Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat 12. §-ának (1) bekezdése szerint az áramszolgáltató a fogyasztó részére történő villamosenergia-szolgáltatást jogszabály vagy annak megfelelően tett intézkedés alapján, továbbá közveszély esetén vagy a közcélú villamos-mű létesítményeinek üzemzavar-megelőzési, üzemzavar-elhárítási, javítási, fenntartási, bővítési vagy ezekkel összefüggő, a kikapcsolások alkalmával el nem végezhető ellenőrzési és mérési munkálatai, valamint a létesítmények bekapcsolása végett a munka elvégzéséhez szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamra szüneteltetheti. A (2) bekezdés előírja, hogy az áramszolgáltató köteles az előre látható - nem üzemzavar jellegű - szüneteltetés vagy korlátozás időpontjáról és várható időtartamáról a fogyasztót a helyi szokásoknak megfelelő közhírré tétellel, illetve más módon - eltérő jogszabályi rendelkezés vagy szerződéses megállapodás hiányában - legalább hat nappal megelőzően értesíteni. E jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy a Villamosenergia Közszolgáltatási Szabályzat üzemzavar esetére a hat nappal előre történő értesítés alól mentesíti az áramszolgáltatót. E szabályzatból nem következik azonban az, hogy a szerződéses felek viszonyában az áramszolgáltató alperes üzemzavar esetében nem tartoznak előzetes értesítéssel olyankor, amikor arra a körülményeknél fogva lehetőség áll fenn. Ha ilyen esetben az alperes előzetes értesítésadási kötelezettséget elmulasztja, és ez a bekövetkezett kárral összefügg, kártérítési felelőssége fennáll.
A perbeli ügyben K. I. szakértő véleménye, valamint a tanúk vallomása alapján megállapítható volt, hogy a felek között évek óta szerződéses kapcsolat áll fenn, az adott térségben a felperes a legnagyobb áramfogyasztó, az alperes ismeri a felperes termelési tevékenységét, valamint azt is, hogy az áramfogyasztás baromfitelepének üzemeltetéséhez szükséges. Az is megállapítható volt, hogy az elmúl évek során kialakult a felek között az együttműködés, az alperes előre értesítette a felperest az áramszolgáltatás kimaradásáról. Azt nem lehetett megállapítani a tanúk vallomásából, hogy az alperes csak karbantartási munkák esetében értesítette előre a felperest, üzemzavar esetében nem. A perbeli napon, amikor az alperes az áramszolgáltatást a felperes előzetes értesítése nélkül szüneteltette, a szakértői véleményből kitűnően olyan körülmény nem játszott közre, ami miatt az alperes előzetesen nem értesíthette volna felperest. Az alperes hibaelhárító dolgozói jártak is a felperes telepén éppen az áramszolgáltatással kapcsolatos hiba keresése miatt, ez tanúvallomások alapján megállapítható volt.
Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy az alperesnek a perbeli esetben együttműködési kötelezettsége következtében (Ptk. 277. §) az áramszolgáltatás szüneteltetéséről előzetesen értesítenie kellett volna a felperest, és miután ezt elmulasztotta, a Ptk. 387. §-a alapján szerződésszegés terheli. Ez a szerződésszegés a bekövetkezett kárral okozatilag összefügg, ezért a felperes megalapozottan kérte az alperest a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése alapján kárának megfizetésére kötelezni.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes kártérítési követelésének a jogalapja megalapozott és bizonyított. Az elsőfokú bíróság azonban eltérő jogi álláspontja miatt nem folytatta le a bizonyítási eljárást abban a kérdésben, hogy a felperes közrehatott-e és ha igen, milyen mértékben a bekövetkezett kárban, továbbá a kár összegszerűsége vonatkozásában.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását és újabb határozat hozatalát. Az új eljárásban az elsőfokú bíróságnak le kell folytatni a bizonyítási eljárást abban a kérdésben, hogy a felperes a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a kár elhárítása, illetőleg a csökkentése érdekében úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, tisztáznia kell tehát a felek közrehatását a bekövetkezett karban. Ezenkívül az elsőfokú bíróságnak a bizonyítási eljárást tovább kell folytatnia, és szükség szerint további szakértői bizonyítás elrendelésével tisztáznia kell a felperes kártérítési követelésének az összegszerűségét.
Az elsőfokú bíróság a fenti szempontok szerint lefolytatott bizonyítási eljárás, az összes vitás kérdés tisztázása után állapíthatja meg a tényállást, és dönthet a felperes kereseti követelése tárgyában. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 672/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás