GK BH 1992/414
GK BH 92/06/414
1992.06.01.
A megbízási díj megfizetésére kötelezés mellőzése annak folytán, hogy a megbízott a megbízó terményeinek és termékeinek értékesítését vállalta, de az értékesítésre vonatkozó szerződések nem jöttek létre [Ptk. 478. § (2) bek.].
A felperes módosított kereseti kérelmében a Ptk. 478. §-a alapján 600 000 Ft megbízási díj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelmében előadta, hogy az alperessel 1990. július 19-én megbízási szerződést kötött, melyben vállalta az alperes terményei és termékei piaci értékesítését, megbízási díj fizetése ellenében. A felperes - előadása szerint - 1990. évben a megbízási szerződést teljesítette, érdekkörén kívül álló okok folytán az alperes a szerződéseket mégsem kötötte meg, és részére megbízási díjat nem fizetett. Mindezek alapján 1990. október hónapban 600 000 Ft-os számlát nyújtott be az alperesnek, az alperes azonban a számlát nem fizette ki, és a megbízási szerződést 1990. október 30-án felmondta.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a felperessel megkötött szerződésre, amely szerint a felperest megbízási díj csak a ténylegesen létrejött értékesítési szerződés alapján illeti meg. A felperes tevékenysége azonban nem volt eredményes, mert közreműködésével egyetlen értékesítési szerződést sem kötött meg. Mindezek alapján kénytelen volt a felperessel megkötött megbízási szerződést felmondani.
Az elsőfokú bíróság ítéletet hozott, és a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felek között létrejött megbízási szerződés alapján a felperest a megbízási díj akkor illetné meg, ha a közreműködésével az alperes a termékeire, illetve terményeire értékesítési szerződést kötött. A felperes által csatolt okiratok adatai alapján azt kellett megállapítani, hogy a felperes tevékenységei nem vezettek eredményre, mert az alperes a felperes közreműködésével nem tudott értékesítési szerződést kötni. A felek azonban a szerződésben olyan kikötést nem tettek, hogy a felperest a megbízási díj akkor is megilleti, ha tényleges eredmény nem következik be, ezért a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel; kérte annak hatályon kívül helyezését és a per újabb tárgyalásának és újabb határozat hozatalának az elrendelését. Fellebbezésében sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítási indítványának nem adott helyt, és nem rendelt el szakértői bizonyítást. Az általa csatolt okiratokat ugyanis szakértőnek kellett volna ahhoz megvizsgálnia, hogy bizonyítható legyen, milyen tevékenységet végzett a felperes az értékesítés vonatkozásában. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság a csatolt okiratok egy részének nem rendelte el a hiteles fordítását, mert csak ennek alapján lehetett volna tisztázni a felperes által elvégzett megbízotti tevékenységet, s e tevékenységgel kapcsolatban a bíróság mellőzte az érintett gazdálkodó szervezetek megkeresését, továbbá a tanúk meghallgatását is. A felperes álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az alperessel megkötött megbízási jogviszony eredménykötelezett volt. Egy megbízási szerződést nem lehet úgy tekinteni, mint egy eredménykötelezett vállalkozási szerződést. Az alperes tevékenységét ezért csak a fentiek szerinti bizonyítási eljárás lefolytatása után lehet megállapítani, és ennek alapján lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az alperes milyen okból nem kötötte meg az értékesítési szerződéseket, és nem fizetett megbízási díjat.
A fellebbezési tárgyaláson az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, melyből a megfelelő jogi következtetést vonta le. Ennek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság a felperes fellebbezésével kapcsolatban rámutat arra, hogy az alperessel 1990. július 19-én megkötött szerződés 4. pontja szerint a felperest „... konkrét értékesítési tevékenység, illetve egyéb gazdasági ügylet teljesítésbe menését...” követően illeti meg a megbízási díj, amelynek mértéke belföldi értékesítés esetén az ellenérték 3%-a, export-import érékesítésnél pedig az ellenérték 5%-a. A szerződés ismertetett tartalma alapján tényként kellett megállapítani, hogy a felperes a díjazás szempontjából eredmény szolgáltatására vállalkozott, és a Ptk. 478. §-ának (2) bekezdése, illetve a felek megállapodása szerint díjazás eredmény nélkül nem illeti meg. Mindez azt jelenti: a felperes kockázata volt, hogy a szerződések létrehozása érdekében tett erőfeszítései nem vezettek eredményre. A fentiek alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan nem adott helyt a felperes bizonyítási indítványának, melyben szakértővel és a levelezések hiteles fordításával kívánta bizonyítani azt a tevékenységét, melyet a szerződések létrehozása érdekében végzett, miután nem nyert bizonyítást a felperes követelésének a jogalapja. (Somogy Megyei Bíróság 2. G. 40 035/1991. sz. - Legf. Bír. Gf. VI. 31 842/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás