GK BH 1992/424
GK BH 92/06/424
1992.06.01.
A költségvetési üzem nem minősül „egyéb állami gazdálkodó szerv”-nek, ezért költségvetési üzemmel szemben felszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye [1986. évi 11. tvr. * 1. § (1) bek., 2. § a) pont].
A B. É. Sz. Kisszövetkezet, a B. M. I. Kft. és a C. F. Sz. Kisszövetkezet hitelezők felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztettek elő a B.-i Önkormányzat Építőipari Költségvetési Üzemével szemben. Az elsőfokú bíróság a felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A végzés indokolása szerint a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet (Ftvr.) 1. §-ának (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A 2. §-ának a) pontja akként rendelkezik, hogy az Ftvr. alkalmazásában gazdálkodó szervezet az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat és a pénzintézet. A felsorolásban a költségvetési üzem nem szerepel, így rá a felszámolási jogszabályok nem alkalmazhatóak.
Az állami pénzügyekről szóló, többször módosított 1979. évi II. törvény (Ápt.) 36. §-ának (5) bekezdése szerint az alapító a költségvetési szervet megszüntetheti. Így a b.-i önkormányzat az adós megszüntetését bármikor elrendelheti. A Ptk. 37. §-ának (1) bekezdése továbbá a költségvetési szervnek a költségvetését meghaladó mértékű felelősségét állapítja meg, az adós fizetésképtelensége ilyenformán fel sem merülhet. Az elsőfokú bíróság az Ftvr. 9. §-ának (1) bekezdése értelmében a felszámolás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a B. É. Sz. Kisszövetkezet és a TB. M. I. Kft. fellebbezést terjesztettek elő. Az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a felszámolási eljárás lefolytatásának elrendelését kérték. A fellebbezés indokolása szerint nincs törvényes akadálya annak, hogy a költségvetési üzemet egyéb állami gazdálkodó szervnek minősítse a bíróság. Erre a gazdálkodási formára ugyanis éppen az a jellemző, hogy költségvetés által rendelkezésre bocsátott gazdasági alapokkal önállóan gazdálkodik. Az ügy elbírálása szempontjából közömbös, hogy a költségvetési üzemet az alapító bármikor megszüntetheti, mert ezzel a hitelezők igénye nem rendeződik. Végül utaltak arra, hogy a bírói gyakorlat nem teszi vitássá a költségvetési üzem egyéb állami gazdálkodói szerv jellegét, mert a Magyar Közlönyben költségvetési üzem felszámolásával kapcsolatos közlemények is jelennek meg.
A fellebbezés alaptalan.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényeket, és érdemben helyes az abból levont következtetés is.
A Legfelsőbb Bíróság ezt az alábbiakkal egészíti ki.
Az Ftvr. 1. §-ához és 2. §-ához fűzött indokolás szerint az Ftvr. a Ptk.-nak a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó fogalmát átvette. Ennek alapján külön, tételesen is felsorolja a 2. § a) pontjában, hogy e rendelet alkalmazásában mit kell gazdálkodó szervezetnek tekinteni. Ez a felsorolás azonban nem azonos a Ptk. 685. §-ának c) pontjában megjelölt gazdálkodó szervezet fogalommal. A Ptk. 685. §-ának c) pontja ugyanis a költségvetési szerveket is ebbe a körbe vonja, amennyiben a feladataik ellátása során különböző gazdasági kapcsolatokat létesítenek, és így kerülnek harmadik személyekkel polgári jogi jogviszonyba. A költségvetési szerveket azonban az Ftvr. semmilyen vonatkozásban nem vonja be szabályozási rendszerébe, így egyértelmű, hogy költségvetési szervekkel szemben felszámolási eljárás lefolytatásának nem lehet helye.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az „egyéb állami gazdálkodó szerv” fogalomkörébe a költségvetési üzem az alábbiak miatt nem vonható be. A Ptk. 35. §-a értelmében, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állami vállalatokra vonatkozó szabályok irányadók az egyéb állami gazdálkodó szerveknek a meghatározásánál, illetve a költségvetési üzemtől való elhatárolásnál ebből a tényből kell kiindulni. A jogalkotó a tételesen fel nem sorolt egyéb állami gazdálkodó szerv fogalma alatt vállalati formában működő gazdálkodó szerveket jelöl meg. A vállalatokra a többször módosított 1977. évi VI. törvény (Vt.) rendelkezései az irányadóak. A Vt. 1. §-a értelmében az állam gazdasági feladatainak ellátására hoz létre állami vállalatot. A Vt. 2. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat az állami tulajdonból rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik. Alapításához a pénzügyminiszter előzetes egyetértését kell kikérni [Vt. 8. §-ának (1) bekezdése]. A Vt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a vállalat vezetését ellátó igazgató önállóan és egyéni felelősséggel végzi e feladatot. A vállalat a rábízott vagyonnal és a munkaerővel önállóan gazdálkodik [Vt. 22. §-ának (1) bekezdése]. A vállalat alapvető jogaként sorolja fel többek között a Vt. 23. §-ának b) és d) pontja a vállalat tervének, üzletpolitikájának stb. a meghatározását és kialakítását. A vállalat a Vt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében tevékenységi körét a koncesszió köteles tevékenységek kivételével módosíthatja. Vagyonával maga felel a tartozásaiért [Vt. 27. §-ának (3) bekezdése]. A vállalattól a rábízott vagyon kivételes, jogszabályban meghatározott esetektől eltekintve a Vt. 28. §-a szerint nem vonható el.
A költségvetési szervek által létrehozott egyéb költségvetési szervek tekintetében az 1990. évi CIV. törvény (Kvt.), az ezzel a törvénnyel is módosított Ápt. és a 4/1991. (II. 13.) PM rendelet (R.) tartalmaz szabályokat. Az Ápt. 35. §-a értelmében a költségvetési szerv az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társadalmi közös szükségletek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghatározott állami feladatokat alaptevékenységként, az alapító okiratban meghatározott körben és kötelezettséggel végzi. Az Ápt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint költségvetési szervet helyi önkormányzat is alapíthat. Helyi önkormányzat esetében az Ápt. 36. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzügyminiszter jóváhagyására vagy egyetértésére nincs szükség. Az Ápt. 41. §-ának (3) bekezdése a költségvetési szerv részére vállalkozási tevékenység folytatását akkor teszi lehetővé, ha azt alaptevékenységének jellege megengedi. Az Ápt. 37. §-a, a Kvt. 40. §-a és a R. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében ezeket a szerveket nyilvántartásba kell venni, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Informatikai Szolgálat által vezetett törzskönyvi nyilvántartásban. Gazdálkodásukat illetően költségvetésüket a felügyeleti szerv hagyja jóvá, annak elkészítéséhez előírásokat adhat. Pénzellátásukról a felügyeleti szerv gondoskodik. Pénzeszközeiknek felhasználása kötött. A pénzkifizetés ellenőrzés alatt áll [R. 7. §-ának (2)-(3) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése és 19. §-a]. Az Ápt. 36. §-ának (5) bekezdése lehetővé teszi, hogy az alapító a szervet átszervezze, tevékenységi körét módosítsa és megszüntesse.
A fentiek egybevetése alapján megállapítható, hogy a költségvetési üzem elsősorban állami alapfeladatok ellátására létrehozott, esetlegesen gazdálkodási tevékenységet is végző szervezet, míg az egyéb állami gazdálkodó szerv az állam gazdasági feladatainak a megvalósítására létrehozott önálló gazdálkodó egység. Annak egyébként jelenlegi szabályaink alapján sincs akadálya, hogy az önkormányzatok vállalatot alapítsanak. Ez esetben azonban rájuk a Vt. szabályai lesznek az irányadóak.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által hivatkozott Ftvr. 9. §-ának (1) bekezdését az adott ügyben nem látta alkalmazhatónak, mert a 9. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani a kérelmet, ha az nem jogosulttól származik, a c) pont esetében pedig akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy a fizetésképtelenség esete nem áll fenn. Ebben a kérdésben nem folyt eljárás, mert a felszámolási szabályok a fentiekben kifejtettek szerint a költségvetési üzemre nem vonatkoznak, ezért az Ftvr.-nek ez a rendelkezése sem kerülhet alkalmazásra.
A Legfelsőbb Bíróság a hitelezői kérelmeket mindezekre tekintettel az Ftvr. 4. §-ának (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 130. §-a (1) bekezdése f) pontjának analóg alkalmazásával utasította el, egyebekben az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Pest Megyei Bíróság 4. Fpk. 57/1991. sz. - Legf. Bír. Gfpkf. II. 31 871/1991. sz.)
* Az 1986. évi 11. tvr. az 1991. évi II. tv. 84. §-ának a) pontja folytán hatályát vesztette, a tétel azonban az új szabályozás mellett is érvényes (3. § a) pont).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás