KK BH 1992/427
KK BH 1992/427
1992.06.01.
Nem törvénysértő, ha a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása nem a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozik [1989. évi II. tv. 12. § (1) bek.]
A felperes az alperesi egyesület tagja. Az egyesület korábbi alapszabálya szerint az egyesület szervei voltak: a küldöttközgyűlés, a vezetőség, a felügyelőbizottság és a fegyelmi bizottság. A korábbi alapszabály értelmében a közgyűlés választotta meg az egyesület elnökét, alelnökét, titkárát, gazdasági felelősét, a vezetőség tagjait és póttagjait, a felügyelőbizottságot, a fegyelmi bizottság elnökét, tagjait és póttagjait.
Az alperes egyesület az 1991. február 23. napján tartott közgyűlésen az alapszabályt módosította. A módosított alapszabály szerint az egyesület szervei: a közgyűlés, a vezetőség, a számvizsgáló bizottság és a bizottságok. Az A/4.12. pont értelmében a fegyelmi ügyek intézésére fegyelmi bizottság működik. A 4.5. pont szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a vezetőség, az elnök és a számvizsgáló bizottság elnökének megválasztása. A 4.13. pont úgy rendelkezik, hogy az egyesület vezetősége az operatív feladatok és az ügyintézés ellátására apparátust hozhat létre.
A felperes keresetében kifogásolta, hogy az új alapszabály nem a közgyűlés, hanem a vezetőség hatáskörébe utalta az önálló ügyintézők megbízását. Emiatt a módosított rendelkezések törvénysértő voltának megállapítását, a módosító határozat megsemmisítését kérte.
Az alperes a kereset elutasítását indítványozta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest 2000 Ft le nem rótt illeték fizetésére kötelezte.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását kérte. A korábban kifejtett álláspontját megismételve vitatta az elsőfokú ítélet indokait. Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A fellebbezés nem alapos. Az egyesülési jogról szóló 199. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A (4) bekezdés szerint a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.
Az Etv. 12. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
A törvény tehát - utalja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe a képviseleti, illetve az ügyintéző szervek megválasztását. Az önkormányzati elv értelmében a közgyűlés jogosult az általa megválasztott képviseleti szervre ruházni az ügyintéző szerv megválasztását. Az alapszabályban rendelkezni kell az egyesület szervezetéről és azok megválasztásának módjáról. Az Etv. 11. §-ának (3) bekezdése azt is előírja, hogy az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani. Az említett rendelkezések betartása mellett, az egyesületi demokrácia megsértése nélkül lehetőség van arra, hogy az ügyintéző szerv tagjait az erre feljogosított személyek válasszák meg.
Nincs törvényi akadálya annak sem, hogy az egyesület vezetőségének munkáját segítő apparátust hozzanak létre, az ilyen szándékkal létrehozott szervezet az egyesület céljainak megvalósítását segíti.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes a fellebbezési illetéket nem rótta le, mint pervesztes felet a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság leletezés terhe mellett kötelezte az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 48. §-a (1) bekezdésében meghatározott mértékű illeték lerovására. (Legf. Bír. Kf. I. 25 225/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás
