BK BH 1992/444
BK BH 1992/444
1992.07.01.
A lopási cselekmény elkövetése esetén a vállalkozás veszteséges volta mint motívum az elkövető javára enyhítő körülményként nem értékelhető [Btk. 83. §, 316. § (2) bek.].
A városi bíróság a vádlottat folytatólagosan elkövetett lopás vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A tényállás szerint a vádlottat a bíróság megelőzően lopás vétsége miatt pénzbüntetésre, majd végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.
A vádlott a 200 db sertése takarmányozása miatt komoly anyagi gondokkal küszködött. Közismert tény, hogy a sertések az utóbbi hat hónapban nehezen adhatók el, az állatgondozás gyakran veszteséggel jár.
A vádlott a termelőszövetkezet területén a bekerített helyen körbálás szalmát látott, és elhatározta, hogy ezt jogtalanul megszerzi. Az elképzelése az volt, hogy a szalmával almoz, az így keletkezett szalmástrágyát eladja, és ebből a pénzből takarmányt vásárol. A tulajdonában levő traktorral összesen 8160 forint értékű, 24 bála szalmát jogtalanul eltulajdonított, és ezzel ilyen összegű kárt okozott. A kár megtérült a lefoglalással és a sértett részére kiadással.
A bíróság az enyhítő körülményekre figyelemmel: a vádlott bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett, a kár megtérült, 3 kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik; értékelve azt a csődhelyzetet is, amibe az állattartás miatt került rajta kívül eső ok folytán, úgy találta, hogy büntetés kiszabásának alkalmazása nélkül is elérhető a büntetés célja, ezért őt próbára bocsátotta.
A megyei bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat lopás vétségében, és ezért - mint különös visszaesőt - 4 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre a közügyektől eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott bűnösségét nem állapította meg, és vele szemben intézkedést alkalmazott. A városi bíróság az intézkedés alkalmazását az általa feltárt és értékelt enyhítő körülményekre, valamint arra alapította, hogy a vádlott cselekményét az motiválta, hogy a sertéshízlalási vállalkozása - rajta kívül eső ok folytán - csődbe jutott. Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket nem tárta fel teljeskörűen, így a vádlott terhére súlyosító körülményt nem észlelt. A megyei bíróság a bűnösségi körülményeket kiegészítve súlyosító körülményként értékelte, hogy a különös visszaesést megalapozó elítélésen túl a vádlott korábban háromszor volt már büntetve vagyon elleni bűncselekmény miatt, a különös visszaesését megalapozó elítélése ugyancsak szalmalopás miatt történt.
A megyei bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által értékelt motívum a jelen bűncselekmény kapcsán a vádlott javára nem értékelhető. A vádlott vállalkozóként sertéshizlalással foglalkozik. A vállalkozás olyan tevékenység, amely a gazdasági kockázat folytán magában hordja annak veszteségességét is. A haszon a vállalkozót illeti, de öt terheli a veszteség is, azt másra áthárítani úgy, hogy bűncselekmény útján pótolja az anyagi veszteséget, természetesen nem lehet, így az ilyen elkövetési motívum az elkövető javára nem értékelhető, ezért azt a megyei bíróság mellőzte az enyhítő körülmények köréből.
Az így módosított bűnösségi körülmények, valamint a cselekmény tárgyi súlyának értékelése alapján a megyei bíróság megítélése szerint a vádlottal szemben a Btk. 37. §-ában megfogalmazott büntetési cél elérése érdekében szabadságvesztés kiszabása indokolt. Ezért a megyei bíróság a Be. 260. §-a alapján megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, a vádlottat bűnösnek mondta ki a terhére rótt bűncselekményben, és vele szemben 4 hónapi börtönbüntetést szabott ki. A különös visszaeső vádlott esetében a büntetés minimuma a Btk. 97. §-ának (1) bekezdése és (3) bekezdésének a) pontja szerint 6 hónapi szabadságvesztés. A megyei bíróság álláspontja szerint azonban ez a mérték - tekintettel a javára mutatkozó enyhítő körülményekre, ezek közül is elsődlegesen a kár megtérülésének tényére, valamint a cselekmény tárgyi súlyára - túl súlyosnak mutatkozik, ezért a Btk. 97. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával szabta ki a szabadságvesztést.
A megyei bíróság álláspontja szerint az ismételten vagyon elleni bűncselekményt elkövető különös visszaeső vádlott méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért e jogoktól 1 évi időtartamra eltiltotta. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 615/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás