BK BH 1992/450
BK BH 1992/450
1992.07.01.
A magánvádas eljárásban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének és a büntetőeljárás megszüntetésének van helye a másodfokú eljárásban, ha a magánvádló a fellebbezési eljárás során meghal, és a hozzátartozója nem lép a helyébe [Be. 54. § (2) bek., 327. § (2) bek.].
A magánvádló könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vádat az I. r. II. r. vádlott ellen.
Az elsőfokú bíróság az I. r. vádlottat felmentette, a II. r. vádlottat pedig könnyű testi sértés vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta.
Az ítélet ellen a magánvádló mindkét vádlott terhére fellebbezést jelentett be.
A megyei bíróság az ügyben 1992. február 4. napjára tűzött ki másodfokú tárgyalást. A magánvádló értesítésének tértivevénye azzal a postai jelentéssel érkezett vissza, hogy "meghalt", a tárgyalás előtt ugyanilyen tartalmú bejelentést tett az I. r. vádlott is. Az említett fellebbezési tárgyaláson az értesített vádlottak nem jelentek meg, ezért a megyei bíróság a fellebbezési tárgyalást elnapolta, és megkereste az önkormányzatot a magánvádló halotti anyakönyvi kivonatának a megküldése végett. Az újabb fellebbezési tárgyaláson a vádlottak szabályszerű értesítésre ismételten nem jelentek meg. A megyei bíróság a fellebbezési tárgyalás anyagává tette a megérkezett halotti anyakönyvi kivonatot, amelynek tanúsága szerint a magánvádló 1992. január 19. napján meghalt.
A magánvádló hozzátartozói (Btk. 137. § 5. pont) közül a Be. 54. §-ának (2) bekezdésében írt - a halál bekövetkezésétől számított - 30 napon belül senki nem lépett a magánvádló helyébe, azóta sem tettek bármiféle perbeli cselekményt. A magánvádló hozzátartozóinak a neve, a címe a megyei bíróság előtt egyébként sem ismert. A jogszabályt értelmező ítélkezési gyakorlat (BH 1991. évi 384. sz.) szerint a bíróságnak a magánvádló ismert hozzátartozóit sem kell figyelmeztetnie a Be. 54. §-ának (2) bekezdésében írtakra.
A büntetőeljárás rendelkezései nem hagynak kétséget a tekintetben, hogy a magánvádas eljárás csak úgy indulhat meg, és csak úgy lehet folytatni, ha van magánvádló, illetve ha az erre jogosult lépett a helyébe. Abban az esetben, ha a magánvádló az első fokú eljárás során meghalt, és a hozzátartozói közül senki sem élt a Be. 54. §-ának (2) bekezdésében biztosított lehetőséggel, ez a körülmény az eljárás megszüntetését - kötelezően - eredményező vádejtésnek tekintendő. Vizsgálni kellett viszont, hogy mi a helyzet akkor, ha a magánvádló halála az első fokú érdemi határozat meghozatalát követően, az általa bejelentett fellebbezés benyújtása után, a másodfokú eljárás során következik be, és a hozzátartozó nem lép a magánvádló helyébe.
A fellebbezési tárgyaláson a magánvádló megjelenése nem kötelező. A megyei bíróság megítélése szerint viszont magánvádló "hiányában" a másodfokú eljáró sem folytatható, bár kétségtelen, hogy ebben a perszakban nincsen helye vádelejtésnek. A megyei bíróság utal arra, hogy Be. 327. §-ának (2) bekezdése a magánvádlói vádelejtéshez [Be. 325. § (1) bek., 326. § (1) bek.] hasonló jogintézményt szabályoz, amikor úgy rendelkezik, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét tanácsülésén hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha ezt a magánvádló a határozathozatal céljából tartandó tanácsülésig indítványozza.
A törvényhozó a társadalomra veszélyesség kisebb fokát mutató magánvádas bűncselekmények esetében lehetőséget kívánt biztosítani arra hogy a magánvádló a másodfokú bíróság előtt is az eljárás kötelező megszüntetését eredményező nyilatkozatot tehessen. A megyei bíróság mindezek megfontolása után az utóbb említett törvényhelyre utalva az első fokú ítéletét mindkét vádlottat érintően hatályon kívül helyezte, és a velük szemben indított büntetőeljárást megszüntette. Ettől eltérő esetben ugyanis a magánvádas eljárás úgy folyt volna tovább, hogy nincsen már magánvádló, ez azonban ellentétes lenne a Be. rendelkezéseivel. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 31/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás