47/1992. (IX. 26.) AB határozat
47/1992. (IX. 26.) AB határozat1
1992.09.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítására irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 17. § (3) bekezdésének alkotmányellenessége megállapítására irányuló indítványt és a megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.
Az Alkotmánybíróság elrendeli e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzétételét.
INDOKOLÁS
Az indítványozó álláspontja szerint az Alkotmány 9. és 13. §-át sérti az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 17. § (3) bekezdésének második fordulata. Véleménye szerint e rendelkezés miatt sérül a kisajátítás esetén a tulajdonost illető teljes kártalanítás elve. E (3) bekezdésbeli szabályozás esetén ugyanis álláspontja szerint nem a kisajátítás szabályait kell alkalmazni, hanem az érdekelteknek az igénybevétel érdekében le kell mondaniok kártalanítási igényükről, mert enélkül az általuk indított telekalakítási eljárásra nem kerülhet sor.
Az indítvánnyal érintett, 1964. évi III. törvénynek az 1990. évi XXII. törvénnyel módosított 17. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza:
,,A közút céljára történő igénybevétel esetében a kártalanításra a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha az igénybevételre az érdekeltek kérelmére indított telekalakítási eljárással kapcsolatban kerül sor, és az érdekeltek a kártalanítási igényükről lemondtak.''
E rendelkezésből egyértelmű fő szabály az, hogy a közút céljára történő igénybevétel esetében a kisajátítási eljárás szabályait kell alkalmazni. Vagyis az igénybe vett területért a tulajdonost teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás illeti meg a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet 1. §-a szerint, amely azonos rendelkezéseket tartalmaz az Alkotmány 13. § (2) bekezdésében foglaltakkal. Az építésügyről szóló törvény 17. § (3) bekezdésének kivételes szabálya az, hogy telekalakítási ügyben az ügyfél kérelmére indult eljárásban a tulajdonos lemondhat kártalanítási igényéről, ezért ilyenkor a főszabályban foglaltakat nem kell alkalmazni. A törvényben azonban nincs olyan rendelkezés, hogy amennyiben a tulajdonos nem mond le a kártalanítási igényéről, akkor a telekalakítás engedélyezését meg kell tagadni, vagy az megtagadható, illetőleg a lemondás megtörténtéig az eljárás meg sem indítható. A telekalakítás, illetőleg a közút céljára történő igénybevétel két jogintézmény, amelyek csak eshetőlegesen kapcsolódnak össze; mechanikus összekapcsolásuk a törvénysértés veszélyét rejti magában.
Az indítvánnyal támadott törvényhely tehát nem sérti az Alkotmánynak 9. § (1) bekezdésében megfogalmazott tulajdon védelmére, illetve a 13. § (2) bekezdésében a tulajdon kártalanítására vonatkozó szabályait.
A jogszabálynak a hatóság által egyedi ügyben történt, a fentiektől eltérő tartalmú értelmezése az építésügyről szóló 1964. évi III. törvénynek a 17. § (3) bekezdése második mondatának rendelkezését nem teszi alkotmányellenessé.
Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt alaptalannak találta és elutasította azt.
Dr. Herczegh Géza s. k.,
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
az Alkotmánybíróság helyettes elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 2249/B/1991.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás