PK BH 1992/470
PK BH 92/07/470
1992.07.01.
A kereshetőségi jog hiánya esetén - eltérően a perbeli jogképesség hiányától - nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításnak, hanem a keresetet érdemben kell elutasítani [Pp. 130. § (1) bek. e) pont, 157. § a) pont; Ptk. 8. §].
A felperes a gyermeke az V. r. alperesnek. Az I.-IV. r. alperesek 1989. május 24-én öröklési szerződést kötöttek az V. r. alperessel és az azóta elhalt feleségével. A szerződést az illetékes hatóság jóváhagyta. Az alperesek között a viszony megromlott, az V. r. alperes 1991. január 10-én a felpereshez költözött.
A felperes keresetében az V. r. alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezését kérte. A felperes további kereseti kérelmében az alperesek által kötött öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítását kérte: e körben a Ptk. 14. §-ának (1) bekezdésére utalt.
Az I.-IV. r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Elsődlegesen azzal védekeztek, hogy a felperesnek nincs „perlési jogosultsága”, de a keresete érdemben is alaptalan lenne.
A városi bíróság a két kereseti kérelmet elkülönítette, és csak a szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem tárgyában döntött. Végzésével a pert a Pp. 157. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással megszüntette, „tekintettel arra, hogy a felperesnek, mint félnek nincs perbeli jogképessége”. Kötelezte a felperest a Pp. 78. §-a alapján 3000 forint perköltség megfizetésére is.
A megyei bíróság a városi bíróság végzését indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül akkor utasíthatja el, illetőleg a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján (és nem a Pp. 157. §-ának (1) bekezdése alapján) akkor szüntetheti meg, ha a félnek nincs perbeli jogképessége. A Pp. 48. §-a értelmében, a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek, és kötelezettségek terhelhetnek. A jogképesség tartalmát a Ptk. 8. §-a szabályozza. Eszerint a Magyar Köztársaságban minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek és az életkorra, nemre, fajra, nemzetiséghez vagy felekezethez tartozásra tekintet nélkül egyenlő. A fentiekből következik, hogy a felperes is jogképes, így tévedett a városi bíróság, amikor a pert a perbeli jogképesség hiánya okából megszüntette.
A perbeli jogképességtől különböző kérdés az, amire az alperesek hivatkoztak, vagyis hogy a keresettel fellépő fél jogosult-e a perbeli igény érvényesítésére (ún. kereshetőségi jog). Az utóbbi esetben ugyanis, a személyi állapottal kapcsolatos pereket kivéve, ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a felperes a kereset megindítására nem jogosult, a keresetét érdemben kell elutasítani, ugyanis a kereshetőségi jog (ügylegitimáció) nem eljárásjogi, hanem anyagi jogi intézmény. Tévedett tehát a megyei bíróság is, amikor a városi bíróság permegszüntető végzését helybenhagyta. Akkor járt volna el helyesen, ha a városi bíróság végzését lényeges eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezi, és a városi bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságok végzéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. III. 21 176/1991/2. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás