48/1992. (IX. 26.) AB határozat
48/1992. (IX. 26.) AB határozat1
1992.09.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság helyi népszavazás jogszabálysértő lebonyolítása miatt benyújtott alkotmányossági panasz alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kerepestarcsa Nagyközség Önkormányzata jogszabálysértő módon bonyolította le 1992. január 12-én a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésére irányuló helyi népszavazást, ezért a népszavazás eredményét és a kerepestarcsai képviselő-testületnek a népszavazás eredményét megállapító 1/1992. sz. határozatát megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság felhívja a kerepestarcsai önkormányzatot, hogy e határozata kézhezvételétől számított 60 napon belül ugyanebben a tárgykörben írja ki újból a népszavazást.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott alkotmányossági panasz annak megállapítására irányult, hogy a Kerepestarcsán, 1992. január 12-én tartott helyi népszavazásra jogszabálysértő módon került sor.
Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy az önkormányzatnak a helyi népszavazás előkészítésével és lebonyolításával megbízott szervei megsértették a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övtv.) előírásait. Kerepestarcsa Nagyközség Önkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatról szóló 1991. évi 5. sz. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) ugyanis a helyi népszavazás lebonyolítása során e törvényt rendelte alkalmazni.
Az alkotmányossági panaszt benyújtók kifogásolták, hogy a választási szervek tagjai csak a kitűzött időpont előtt 3 nappal kaptak tájékoztatást a népszavazásról. A polgármesteri hivatal saját döntésével 3 fővel megnövelte a választási bizottság létszámát. Sérelmezték azt is, hogy az ún. kiértesítőn — amelyet a népszavazás előtt 2—3 nappal kapott kézhez a lakosság — nem szerepelt a népszavazás témája, s a szavazólap szövegezése is megtévesztő volt.
A választási bizottság — szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzése során — megállapította, hogy a választók névjegyzékébe elhalt személyeket is felvettek. Súlyos tévedést tapasztaltak a választópolgárok sorszámozásánál. Kifogásolták, hogy a névjegyzékben üdülőtulajdonosokat is szerepeltettek.
A népszavazás tisztaságát súlyosan sértő cselekménynek tekintették az indítványozók, hogy a település polgármestere a távolmaradásra buzdította a lakosságot. Az egyik szavazókör szavazatszámláló bizottságának tagjával szemben pedig összeférhetetlenségi kifogást fogalmaztak meg.
II.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kerepestarcsai önkormányzat az 1992. január 12-én tartott helyi népszavazás lebonyolítása során több jogszabálysértést követett el.
Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése szerint a helyi népszavazás az önkormányzati jogok gyakorlásának egyik formája. Az Ötv. a helyi népszavazásra (és népi kezdeményezésre) vonatkozóan csak az alapvető rendelkezéseket állapítja meg, a további feltételek és az eljárási rend meghatározását a képviselő-testület rendeletalkotási hatáskörébe utalja. A kerepestarcsai önkormányzat a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait az SzMSz.-ben határozta meg, amelyet az 1991. évi 5. sz. rendeletével módosított.
Az SzMSz. a helyi népszavazás lebonyolítási rendjére az Övtv. előírásait rendelte alkalmazni. Ezzel a helyi önkormányzat vállalta, hogy a népszavazás során biztosítja az e törvényben meghatározott feltételeket.
Az Alkotmánybíróság 668/H/1991. ügyszámú határozatának indokolása szerint ,,ha az önkormányzat nem élt a helyi népszavazás eljárási rendjének önálló szabályozására a helyi önkormányzatokról szóló törvény által adott felhatalmazással, hanem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéseit rendelte a népszavazás során alkalmazni, köteles a népszavazást olyan módon megszervezni, hogy a törvény előírásainak érvényesülése biztosított legyen''.
Az Alkotmánybírósághoz benyújtott iratokból megállapítható, hogy a választási bizottság tagjainak (és általában a választópolgároknak) az értesítésére a helyi népszavazás előtt 2—3 nappal került sor. Az Övtv. 19. § (2) bekezdés a) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi választási bizottság ,,hirdetményt tesz közzé — legkésőbb a szavazást megelőző 40 nappal — a választás napjáról, a választással kapcsolatos tudnivalókról...'' A választási bizottság kiegészítése pedig az Övtv. 15. § (1) bekezdésének sérelmével történt. Ez a jogszabályi előírás ugyanis a következőket állapítja meg: ,,A szavazatszámláló bizottság titkárát és két tagját, továbbá a helyi választási bizottság titkárát és négy tagját a helyi képviselő-testület választja meg. Személyükre — a pártok és társadalmi szervezetek javaslataira is figyelemmel — a jegyző tesz indítványt. A képviselő-testület póttagot is választhat. Ha a képviselő-testület nem ülésezik vagy működésében akadályozott, hatáskörét az általa kijelölt bizottság látja el.''
Az Övtv. mellékletei mintákat tartalmaznak a szavazólapokra. Az itt szereplő ajánlás szerint szavazni a jelölt neve melletti körben elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet. A szavazólap szövegezése és a szavazásról való tájékoztatás formája sem felelt meg az Övtv. mellékletében megállapított mintának, s az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez megtéveszthette a választópolgárokat.
Mivel a helyi népszavazás előkészítése, lebonyolítása során elkövetett, az előbbiekben említett jogszabálysértések alkalmasak voltak arra, hogy a helyi népszavazás érvényességét és eredményességét lényegesen befolyásolják, ezért az Alkotmánybíróság a népszavazás eredményét és az azt megállapító képviselő-testületi határozatot megsemmisítette, s az önkormányzatot a helyi népszavazás újbóli kitűzésére hívta fel.
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 25. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján jár el. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálta a választási névjegyzék összeállítására, illetve a választók befolyásolására, valamint a szavazatszámláló bizottság egyik tagjával szembeni összeférhetetlenségi kifogásra vonatkozó indítványi hivatkozásokat.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 115/H/1992/6.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás