49/1992. (IX. 26.) AB határozat
49/1992. (IX. 26.) AB határozat1
1992.09.26.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírások felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés ügyében meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Simontornya Nagyközség Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/1991. (XI. 1.) sz. önkormányzati rendelet 22. §-ának utolsó mondata alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság az indítványt ezt meghaladó részében elutasítja, a széksértés esetén kiszabható rendbírság szabályozásának hiányára vonatkozóan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet pedig visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
A megsemmisített rendelkezés e határozat közzétételével veszti hatályát.
INDOKOLÁS
I.
A köztársasági megbízott — miután a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával Simontornya Nagyközség Képviselő-testülete csak részben értett egyet — az Alkotmánybíróságnál Simontornya Nagyközség Önkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatról szóló 13/1991. (XI. 1.) sz. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) 22. §-ában, 24. § (4) bekezdés c) pontjában, 32. § a) pontjában, valamint 33. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések felülvizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte.
1. Az indítványozó szerint az SzMSz-nek a széksértésre vonatkozó, kifogásolt rendelkezései [22. §, 24. § (4) bekezdés c) pont] sértik a települési képviselők jogait. Úgy vélekedett, hogy a széksértés szabályozása pontatlan, hiányos, s ezért ezek az előírások biztonsággal nem alkalmazhatók. Sérelmezte, hogy a képviselő-testület — amikor lehetővé tette a képviselőkkel szembeni rendbírság alkalmazását — jogorvoslati lehetőséget nem állapított meg.
2. Az indítványozó az SzMSz.-nek a szavazategyenlőségről rendelkező előírásait is támadta. Arra hivatkozott, hogy a simontornyai önkormányzat által alkotott szabályozás ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 14. § (3) bekezdésével, mivel a szavazategyenlőség esetén követendő eljárásra vonatkozó döntési jogot a polgármesterre ruházta.
II.
1. Simontornya Nagyközség Önkormányzata az SzMSz.-ben bevezette a széksértés intézményét. A 22. § első mondata a következőket határozza meg: ,,Aki a tanácskozás méltóságát magatartásával sérti, vagy az ülés tagjait sértő kifejezésekkel illeti, ha sértését rögtön vissza nem vonja, a sértettet, illetőleg az ülést meg nem követi, botrányos magaviseletével a tanácskozást zavarja, széksértést követ el''. E § utolsó mondata szerint a széksértést elkövető, ,,bírsággal sújtott tag, ameddig a kirótt bírságot le nem rótta, a testületi ülésen nem vehet részt''.
Az SzMSz. 24. §-a a képviselő-testület ülését vezető elnök feladatait és jogkörét szabályozza. E § (4) bekezdésének b) pontja a gyűlés rendje és a tárgyalás zavartalan méltósága megőrzésével kapcsolatos feladatokat tartalmazza. A (4) bekezdés c) pontja szerint az elnök — az SzMSz.-ben felsorolt esetekben — ,,ha szükségesnek találja, vagy ha a jegyző ezt kívánja, indítványozza a széksértés megtorlását is, éspedig a széksértést megállapítva: a széksértés esetének tárgyalási idejére zárt ülést rendel el, és elsősorban azt a kérdést teszi fel, hogy az illető büntetendő-e. Ha a többség igenlőleg szavazott, indítványt tesz a kiszabandó bírság összegére, s azt bocsátja szavazás alá.''
2. A szavazategyenlőségre vonatkozó, ugyancsak kifogásolt előírások pedig a következőket állapítják meg: az SzMSz. 32. § a) pontja szerint ,,szavazategyenlőség áll fenn akkor, ha nyílt szavazásnál az igen szavazatok száma megegyezik a nem és a tartózkodó szavazatok összegével''.
A 33. § (1) bekezdése előírja: ,,Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester dönti el, hogy az ő szavazata döntsön, vagy a képviselő-testület a következő ülésén hozzon határozatot. Amennyiben az ülést nem a polgármester vezeti, akkor a testület a következő ülésén hoz határozatot''.
Az Ötv. indítványban hivatkozott 14. § (3) bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: ,,Szavazategyenlőség esetén — ha a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik — a képviselő-testület a következő ülésén újból határoz, ismételt szavazategyenlőség esetén a polgármester szavazata dönt''.
III.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.
1. A 43/1992. (VII. 16.) AB határozat már megállapította, hogy a választópolgárok önkormányzáshoz való, az Alkotmány 44. § (1) bekezdésében biztosított jogát sérti az az önkormányzati rendeleti előírás, amely a települési képviselőt kizárja a képviselő-testület munkájából. Ez a határozat arra is rámutatott, hogy — az Alkotmány 71. § (3) bekezdése, valamint az Ötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja szerint — a képviselők jogállásának szabályozása törvényhozási tárgykörbe tartozik. Törvényi felhatalmazás hiányában az önkormányzat képviselő-testülete a képviselők munkáját korlátozó rendeletet nem alkothat. A döntéshozatalból — az Ötv. 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint — azt a települési képviselőt lehet csak kizárni, ,,akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti''.
Az SzMSz. 22. §-ának utolsó mondata alkotmányellenesen korlátozza a települési képviselő jogait azáltal, hogy az e § első mondatában meghatározott magatartás tanúsítása esetén a települési képviselő nem gyakorolhatja képviselői megbízatását, s nem láthatja el ez irányú feladatait. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatában is rámutat arra, hogy a széksértés intézményének önkormányzati szabályozása — amely a magyar jogtörténetben jelentős hagyományokkal rendelkezik — elvileg nem kifogásolható. Alkotmányellenes azonban a széksértést elkövető települési képviselő cselekményének olyan szankcionálása, amely a képviselőt kizárja a képviselő-testület munkájából, s ezáltal képviselői jogai gyakorlását korlátozza. Az Alkotmánybíróság ezért ezt a kifogásolt rendelkezést megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság az SzMSz.-nek az e tárgykörre vonatkozó, ugyancsak sérelmezett további rendelkezéseit nem semmisítette meg, mivel ezek egyrészt a széksértés tényállási elemeit határozzák meg, másrészt a széksértés esetén követendő eljárást szabályozzák.
Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy az SzMSz. a rendbírság kiszabása esetén nem rendelkezik a jogorvoslat lehetőségéről. Az Alkotmánybíróság azonban ezt a kifogást érdemben nem vizsgálta. Az Ötv. 99. § (1) bekezdésének első mondata ugyanis a következőket írja elő. ,,A köztársasági megbízott a törvényességi ellenőrzés körében — határidő tűzésével — felhívja a helyi képviselő-testületet a törvénysértés megszüntetésére.'' E § (2) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy ha a helyi képviselő-testület a megadott határidőn belül nem intézkedett a törvénysértés megszűntetésére, a köztársasági megbízott kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a köztársasági megbízott nem kifogásolta az erzsébetvárosi képviselő-testületnél a széksértés esetén kiszabható rendbírság vonatkozásában a jogorvoslat hiányát. Az Ötv. előbbiekben idézett rendelkezésében meghatározott feltételek hiányában az Alkotmánybíróság a felülvizsgálati és megsemmisítés iránti kérelemnek ezt a részét visszautasította.
2. Az SzMSz.-nek a szavazategyenlőségre vonatkozó, az indítványban kifogásolt előírásai megsemmisítésére irányuló kérelem nem megalapozott. Az indítványozó azt sérelmezte, hogy az SzMSz. a polgármester ,,pillanatnyi elhatározásától'' teszi függővé a döntés megalkotását.
Az Ötv. már idézett 14. § (3) bekezdése arra nyújt lehetőséget, hogy az önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatban határozza meg a képviselő-testület döntéshozatala során kialakult szavazategyenlőség esetén követendő eljárás szabályait. Ebből az következik, hogy az SzMSz. többféleképpen rendelkezhet. Az SzMSz.-ben rögzített szabályozás tehát nem ellentétes az Ötv.-vel. Az Alkotmánybíróság ezért az e tárgykörben sérelmezett rendelkezések megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
előadó alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 924/H/1992/3.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás