GK BH 1992/49
GK BH 1992/49
1992.01.01.
A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet a bíróság nem változtathatja meg. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása megtagadásának feltételei nem állnak fenn, a bíróságnak a fizetési meghagyást a kérelemmel megegyező tartalommal kell kibocsátania [Pp. 392. §.]
A jogosult különböző áruszállításokból eredő követeléseire 3 721 683 Ft és kamatai iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte. Kérelmében - jogtanácsosi munkadíj címén - perköltségigényét 37 442 Ft összegben jelölte meg. Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást akként bocsátotta ki, hogy a jogtanácsosi munkadíj címén érvényesített perköltség összegét 2000 Ft-ra átjavította. A bíróság, miután a kötelezettől ellentmondás nem érkezett, a fizetési meghagyást "jogerős" záradékkal látta el, és azt a jogosult részére kézbesítette.
A jogtanácsosi munkadíj címén érvényesített perköltség - kérelmében megjelölt - összegének átjavítását a jogosult panaszolta.
A jogerős fizetési meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Pp. - gazdasági perekben irányadó - 392. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem hiányos vagy nyilvánvalóan alaptalan, illetőleg a Pp. 130. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamely egyéb ok áll fenn, a bíróság a fizetési meghagyás kibocsátását megtagadja. Ennek megfelelően a gazdálkodó szervezetek közötti eljárásban a bíróságnak csak arra van lehetősége, hogy a fizetési meghagyást a kérelemnek megfelelően kibocsássa, vagy annak kibocsátását megtagadja. A jogosult által igényelt jogtanácsosi munkadíj összege bíróság általi megváltoztatásának valószínű indoka az volt, hogy - az eljárt bíróság megítélése szerint - az érvényesített jogtanácsosi díj a jogszabály alapján felszámítható jogtanácsosi munkadíj összegét meghaladja. Ennek a bírói megítélésnek sem lehet azonban olyan következménye, hogy a bíróság a jogosult kérelmét megváltoztatja, hanem ilyen esetben csak a fizetési meghagyás kibocsátásának megtagadására van lehetőség, vagy a fizetési meghagyást változatlan tartalommal kell kibocsátani. A Pp. - gazdálkodó szervezetekre nem irányadó - XIX. fejezete a fizetési meghagyásos eljárásban is ismeri a hiánypótlás lehetőségét, erre azonban a gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a Pp. 391-393. §-ai nem adnak módot. A fizetési meghagyásnak a jogosult kérelmétől eltérő tartalommal való kibocsátása ennélfogva jogszabályba ütközik, az ilyen fizetési meghagyáshoz a Pp. 393. §-ának (3) bekezdésében rögzített - a jogerőre és a végrehajthatóságra vonatkozó következmények nem fűződhetnek.
A fentiekből következően az elsőfokú bíróságnak - amennyiben nem tartotta megalapozottnak a jogosult által felszámított jogtanácsosi munkadíjat - a fizetési meghagyás kibocsátását meg kellett volna tagadnia. Mivel az elsőfokú bíróság nem ekként járt el, a megváltoztatott tartalmú fizetési meghagyás kibocsátása, majd ennek jogerősítő záradékkal való ellátása eljárási szabályokba ütközik. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése szerint a kibocsátott fizetési meghagyást - a jogerősítő záradékra is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Gpk. törv. III. 31 283/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás