GK BH 1992/491
GK BH 92/07/491
1992.07.01.
Választott-bírósági eljárás esetén a biztosítási intézkedés elrendelése nem tartozik a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességébe; a bíróság illetékességére vonatkozólag a Polgári Perrendtartás rendelkezései az irányadóak [1979. évi 18. tvr. 11. § a) pont, 108. §, 114. §].
A kérelmező a Fővárosi Bírósághoz előterjesztett kérelmében az 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Vht.) 108. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján biztosítási intézkedésként az ellenérdekű fél H. Kft.-ben levő üzletrésze zárlatának elrendelését kérte. Kérelméhez a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Választott-bírósághoz benyújtott keresetlevelének egy példányát csatolta.
Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet a megyei bírósághoz tette át. Végzésének indokolása szerint a végrehajtással kapcsolatos illetékességi szabályokat a Vht. II. fejezete foglalja magában, mely fejezet a biztosítási intézkedések megtételére vonatkozóan külön illetékességi szabályt nem tartalmaz. Ehhez képest a Vht. 114. §-ának rendelkezése folytán a szóban levő kérelem elbírálására a Pp. általános szabályai az irányadóak. A Pp. 30. §-ának (1) bekezdése alapján viszont az eljárásra az ellenérdekű fél székhelye szerinti megyei bíróság az illetékes.
A végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Fellebbezésében kifejtette, hogy a biztosítási intézkedés lényegét tekintve „egy előre hozott végrehajtás”, amire vonatkozóan az illetékességi szabályokat a Vht. 10-11. §-ai meghatározzák. E rendelkezésekből következően a kért biztosítási intézkedés megtétele a Fővárosi Bíróság illetékessége alá tartozik.
Az ellenérdekű fél észrevételében az első fokú végzés helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
A kérelem - annak mellékletéből megállapíthatóan - választott-bíróság előtt kezdeményezett eljárással kapcsolatos. Tény az, hogy a Vht. 11. §-ának a) pontja szerint a választott-bírósági ítélet és egyezség alapján a végrehajtási lapot a Fővárosi Bíróság állítja ki. Az adott esetben azonban a kérelmező nem végrehajtási lap kiállítását, hanem biztosítási intézkedés megtételét kéri. Téves a fellebbező azon álláspontja, hogy a Vht. 108. §-ában szabályozott biztosítási intézkedés a végrehajtási eljárás előrehozott részének volna tekinthető, és emiatt az erre irányuló kérelem elbírálására is az említett különös illetékességi szabály vonatkozna. Attól eltekintve, hogy ez a különös illetékességi szabály a végrehajtási eljárásból is csak az annak megindítását célzó végrehajtási lap kiállítására terjed ki, a biztosítási intézkedés nem tekinthető a végrehajtás keretébe tartozónak. Ezen az sem változtat, hogy az érintett jogintézmény célszerűségi okokból a Vht.-ben került szabályozásra.
A biztosítási intézkedés a jogvitát eldöntő eljárás része, és a Pp. 156. §-a szerinti ideiglenes intézkedések körébe tartozik, amelyben való intézkedést rendszerint a perbíróság teszi meg. A biztosítási intézkedésnek az ügyet eldöntő egységes eljáráshoz tartozó voltát nem érinti, hogy a választott-bírósági eljárás esetében a biztosítási intézkedések megtételét a jogszabály rendes bíróság hatáskörébe utalja. (Az 1964. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi kereskedelmi választott-bíráskodásról szóló Európai Egyezmény VI. cikkének 4. pontja.) Ehhez képest helyes álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, amikor a Vht. 114. §-a folytán alkalmazandó Pp. 30. § (1) bekezdésének megfelelően, a kérelmet az ellenérdekű fél székhelye szerint illetékes bírósághoz tette át. A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság végzését, a Pp. 259. §-ában foglaltakra is tekintettel, a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Fővárosi Bíróság 25. G. 54 542/1991. sz. Legf. Bír. Gf. IV. 32 743/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás