KK BH 1992/496
KK BH 1992/496
1992.07.01.
Az adóhatóság határozata törvénysértő, ha indokolási kötelezettségének nem tesz eleget; ezt a hiányosságot a másodfokú hatóság sem orvosolhatja [1957. évi IV. tv. 43. § (1) bek., 66. § (2) bek., Pp. 339. §].
A felperes festő-mázoló kisiparosként dolgozik. Az adófelügyelőség ellenőrzést folytatott le a felperesnél, és az ezt lezáró határozatával a felperes terhére 1000 Ft vállalkozóiadó-hiányt, 1800 Ft áfahiányt állapított meg 1988-ra. 1989.-re 137 300 Ft befizetendő, és 95 000 Ft be nem fizetendő áfahiányt, míg 11 900 Ft befizetendő, és 66 600 Ft be nem fizetendő személyi jövedelemadó-hiányt állapított meg, amelyek után összesen 191 800 Ft bírságot szabott ki.
A határozat indokolása sem tényállást, sem az alkalmazott jogszabályokat nem tartalmazza.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes megváltoztatta az adófelügyelőség határozatát, és a felperes terhére 1988-ra 1000 Ft vállalkozóiadó-, 1800 Ft áfa, és 28 100 Ft személyi jövedelemadó-hiányt, míg 1989-re 232 300 Ft áfa és 47 700 Ft személyi jövedelemadó-hiányt állapított meg. Változatlanul hagyta az első fokú határozat által kiszabott 91 800 Ft összegű bírságot.
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság az alperes határozatát változtassa meg arra tekintettel, hogy a felhasznált anyagmennyiséget az alperes nem ismerte el. Kérte továbbá, hogy a bíróság a kiszabott bírságot is csökkentse, az áfa tekintetében annak helytelen feltüntetésére hivatkozott. Állítása szerint az áfa-fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.
A felperes keresete megalapozott.
A bíróság megállapította azt, hogy az adófelügyelőség határozata törvénysértő, ugyanis az indokolási kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget. A vizsgálatot lezáró első fokú adóhatározatból nem állapítható meg az, hogy az adóhatóság miért hozott olyan rendelkezéseket, mint amilyeneket a rendelkező rész tartalmaz.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) 43. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az államigazgatási határozat indokolásának tartalmaznia kell a megállapított tényállást, az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a határozatát meghozta. Az iratokhoz csatolt első fokú határozat ennek a törvényi követelményeknek nem tesz eleget. A határozatból nem állapítható meg a fizetési kötelezettség indoka.
Az első fokú határozat utal arra, hogy a döntés a revízió során elkészített jegyzőkönyvön alapul. A 23/1979. (VI. 28.) MT rendelet 88. §-ának a) pontja* szerint a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés alapján jogsértés esetén az ellenőrző szerv határozatot hoz, és bírságot szab ki. A törvény semmiféle egyéb rendelkezést nem tartalmaz a meghozandó határozat tartalmára vonatkozóan. Ebből pedig az következik, hogy a pénzügyi ellenőrzés lezárásaként hozott határozatra a már idézett általános, az államigazgatási eljárásban követendő szabályokat kell alkalmazni.
Az első fokú államigazgatási határozat ennek a törvényi feltételnek nem tesz eleget.
Az Áe. 66. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Ennek következtében már a másodfokú határozatnak hatályon kívül kellett volna helyezni az eljárási jogszabályokat sértő első fokú határozatot. Ezt nem tette meg, így a másodfokú határozat is jogszabálysértő. Ezért azt a bíróság a Pp. 339. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az államigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést.
Az alperes fellebbezése a másodfokú bíróság szerint nem alapos. Az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések szerint az első fokú államigazgatási hatóság a határozatában meghozott döntését köteles lett volna részletesen megindokolni. Ennek az indokolási kötelezettségnek nem tett eleget, ebből következően az első fokú határozat nem bírálható felül. Nem szorul különösebb indokolásra az, hogy felülbírálhatatlan első fokú határozatot jól és a jogszabályoknak megfelelően felülbírálni nem lehet. Ezért nem pótolható a másodfokú határozatban az első fokú határozat ilyen tartalmú hiányossága. (Baranya Megyei Bíróság 2. Pf. 20 346/1991. sz.)
* Az Mt. rendelet 88. §-át az 1990. évi XCI. tv. 99. §-ának (1) bekezdése 1991. január 1. napjával hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás