BK BH 1992/509
BK BH 1992/509
1992.08.01.
Ha a közúti járművezetéstől végleges hatállyal eltiltott terhelt a várakozási idő 10 éves tartama alatt újabb ittas járművezetést valósít meg, az ismételt járművezetéstől eltiltás kimondásának nincs helye; ennek a körülménynek legfeljebb a szóban forgó mellékbüntetés alóli mentesítés szempontjából van jelentősége [Btk. 58. § (1) bek., 59. § (1) bek., 188. § (1) bek., Be. 370/A. §, BK 107. sz.].
A városi bíróság a terheltet ittas járművezetés vétsége, hamis tanúzásra felhívás vétsége és lopás vétsége miatt mint többszörös és egyben különös visszaesőt - halmazati büntetésül 1 év 3 hónapi börtönbüntetésre és 3 évre a közügyektől eltiltásra ítélte; megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítéletben megállapított tényállás szerint az eljárt bíróságok a terheltet korábban már nyolc alkalommal ítélték el különféle büntetésekre, az utóbbi négy esetben végrehajtandó szabadságvesztésre. Megállapította a városi bíróság, hogy a terhelt a Btk. 137. §-ának 14. pontja szerinti többszörös visszaeső, a vagyon elleni bűncselekmények és az ittas járművezetés bűncselekményei vonatkozásában egyben a Btk. 137. §-ának 13. pontja szerinti különös visszaeső. A terheltet a bíróság az 1984. szeptember 18. napján jogerős ítéletével a közúti járművezetéstől végleges eltiltásra is ítélte.
A törvényességi óvás elbírálása szempontjából lényeges történeti tényállás szerint a terhelt a vádbeli napon, a reggeli órákban szeszes italt fogyasztott, majd ittas állapotában az édesapja tulajdonában levő személygépkocsit a körúton vezette. A gépkocsi-parkolóban nekitolatott a sértett személygépkocsijának. A terhelt a sértett felszólítására sem adott betétlapot az okozott rongálásról, ezért rendőri intézkedésre került sor. A cselekmény elkövetésekor a terhelt enyhe fokú - a vérében 1,45 ezrelékes - alkoholos befolyásoltság állapotában volt.
A másodfokon eljárt megyei bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíróság a személyi és a történeti tényállás kisebb mértékű pontosítása és helyesbítése mellett megállapította, hogy törvényt sértett a városi bíróság, amikor a Btk. 58. §-a (1) bekezdésének rendelkezése ellenére a terheltet nem tiltotta el a járművezetésről. A terhelt előélete és az elbírált cselekménye is igazolja, hogy alkalmatlan a járművezetésre. A közúti közlekedésben részvétele a közlekedés más résztvevőinek testi épségét, egészségét és a közlekedés biztonságát veszélyezteti, ezért a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés vele szemben nem lett volna mellőzhető. Ennek alkalmazását a korábbi, végleges hatályú eltiltás ténye - a BH 1984/258. sz. jogesetben írtak szerint - nem zárja ki. A súlyosítási tilalom érvényesülése folytán azonban ez a törvénysértés a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható.
A városi bíróság ítélete, valamint a másodfokon eljárt megyei bíróság végzése ellen, azoknak a közúti járművezetéstől eltiltás nem alkalmazásában megnyilvánuló törvénysértő volta miatt - a közúti járművezetéstől végleges hatályú eltiltás kimondásáért - történt a terhelt terhére a törvényességi óvás emelése.
A Legfelsőbb Bíróság nem értett egyet a törvényességi óvásban kifejtett állásponttal.
A járművezetéstől eltiltás végleges hatállyal történő alkalmazásának feltételeit a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma 107. számú állásfoglalásának II. pontja értelmezte. Az ott meghatározottak szerint végleges hatállyal a járművezetéstől az a bűncselekményt elkövető tiltható el, aki arra személyi adottságai miatt - életkora, betegsége, a vezetésre kiható súlyos jellembeli fogyatékossága, a vezetési képesség hiánya folytán - alkalmatlan. Alkalmatlannak tekintendő az az elkövető is, akinél súlyos fokú és állandósult jellemhiba, kifogásolható életvezetési stílus (így például idült alkoholista, korábbi ittas járművezetés miatti többszörös elítélés stb.) észlelhető.
A végleges hatállyal történő járművezetéstől eltiltás tárgykörében a BH 1984/258. számú, majd az 1986/3. számú eseti döntések adtak iránymutatást. Az előbbiekben említett határozat a járművezetéstől végleges hatállyal történő eltiltás ismételt - második alkalommal alkalmazását kizárólag azon az alapon látta szükségesnek, hogy a mentesítés szempontjából jelentős időtartam kedvező időpontjának számítása az újabb jogerős elítélés időpontjához igazodjék.
Ennek az álláspontnak a helyessége vitatható. A törvény szövege minden kétséget kizáróan tartalmazza: a mellékbüntetés hatálya alatt kitöltött 10 év elteltével csupán lehetőség nyílik az elítélt számára, hogy a foglalkozás gyakorlására alkalmassá válás függvényében a mellékbüntetés alóli mentesítése megtörténhessen. Nyilvánvaló, hogy az az elítélt, aki a járművezetéstől végleges eltiltás hatálya alatt olyan újabb bűncselekményt követ el, ami indokolná vele szemben a járművezetéstől eltiltás ismételt alkalmazását, ám annak a kiszabását a végleges hatályú eltiltás céltalanná tette, ezt a körülményt az előírt várakozási idő eltelte után fokozott nyomatékkal kell értékelni annak eldöntésénél, hogy a törvény által megkívánt 10 éves kifogástalan (a közlekedésben részvétel szempontjából mértékadó) életvitel megállapítható-e a kérelmező javára, és ilyen összefüggésben a járművezetésre alkalmasság szempontjából. Egyértelmű, hogy ha az elítélt az előírt 10 éves várakozási idő alatt a járművezetéstől eltiltásra okot adó ismételt jogsértő magatartást tanúsított, az ilyen körülmény a járművezetésre alkalmatlanságra való következtetést alapozza meg. Az ilyen elkövető esetében differenciált ítéletalkotással lehet csupán álláspontot elfoglalni abban a kérdésben, hogy alkalmassága még egyáltalán megállapítható-e.
A járművezetéstől ismételt, végleges hatályú eltiltás ítélkezési gyakorlata ellen szól, hogy ha a terhelt és a hozzá hasonló közlekedési életvitelű, bűnöző életmódot folytató személyekkel szemben több alkalommal is sor kerülne a legsúlyosabb feltétel mellett a mellékbüntetés kiszabására, az ilyen mellékbüntetések egymás utáni alkalmazása a büntető ítélkezés komolyságát is veszélyeztetné.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvást - mint alaptalant - elutasította. (B. törv. IV. 611/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás