BK BH 1992/512
BK BH 1992/512
1992.08.01.
A munkanélküli-segélyben részesülő, ötgyermekes terhelttel szemben a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt kiszabott felfüggesztett pénzbüntetés egynapi tétele összegének túlzott mértékű megállapítása [Btk. 58. § (1) bek., 89. §, 187. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondotta ki bűnösnek. Ezért őt főbüntetésül 100 napi tétel pénzbüntetésre, mellékbüntetésül 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 130 forintban állapította meg. A főbüntetés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette.
Az ítélet ellen a vádlott jelentett be fellebbezést, a mellékbüntetés mellőzése végett.
A tényállás az alábbiakban foglalható össze.
A 36 éves vádlottnak szakképzettsége nincs, 1991 áprilisától 4900 forint munkanélküli-segélyt kap. Egy - feleségével közös - családi ház, valamint egy gépkocsi van a tulajdonában. A felesége konyhalány egy vendéglőben, havi jövedelme mintegy 9000 forint. A vádlott és felesége öt kiskorú gyermekről gondoskodik.
A vádlott a vádbeli napon a sógornője tulajdonában levő személygépkocsival a város belterületén közlekedett. Úticéljának megfelelően az "Elsőbbségadás kötelező" táblával védett útra akart rátérni. Ezt a műveletet balra, nagy ívben való kanyarodással kellett volna végrehajtani, ő azonban "kis ívben" haladt.
A balra történő kilátásban jelentős mértékben zavarta az úttorkolat mellett bal oldalon nőtt gaz. A vádlott a járműve sebességét csökkentette ugyan, de nem figyelt kellően, ennek folytán nem állt meg, és nem biztosított elsőbbséget a balról, a védett útvonalon érkező, mintegy 50 km/óra sebességgel közlekedő, a sértett által vezetett személygépkocsinak, ennek következtében a járművek összeütköztek.
A sértett az összeütközést nem tudta elhárítani, a sértett bal kéztőcsonttörést és zúzódásokban megnyilvánuló, 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a gépkocsija pedig teljesen tönkrement.
Ez a tényállás csupán annyiban egészíthető ki, hogy a vádlott vezetői engedélyét sem a helyszínen, sem azóta nem vonták vissza.
Az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a cselekményének a jogi minősítése is törvényes.
A büntetés kiszabása során a városi bíróság súlyosítóként értékelte a vádlott durva szabályszegését, ugyanakkor enyhítőként vette figyelembe büntetlen előéletét, azt, hogy feleségével együtt öt kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, valamint hogy a cselekmény óta több mint egy év telt el. A megyei bíróság megítélése szerint további súlyosító körülményként jelentkezik az okozott súlyos anyagi kár és a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottsága. A cselekmény tárgyi súlya a közlekedési bűncselekményeknél is nagy jelentőségű a pénzbüntetés napi tételei számának a meghatározása szempontjából (BJD 8999. sz.). A megyei bíróság a főbüntetés napi tételeinek számát így nem látta mérsékelhetőnek.
Ugyanakkor az egynapi tétel - indokolás nélkül meghatározott - összegét túlzott mértékűnek találta a vádlott anyagi és családi helyzetére figyelemmel. A vádlott életszínvonalából, vagyoni helyzetéből nem lehet olyan következtetést levonni, hogy magasabb jövedelme lenne a fentebb rögzítettnél. Nincs adat arra sem, hogy további rendszeres bevételi forrása lenne. A jövőbeli - feltételezhető - kereset nem vehető figyelembe, a jövedelem hiányának az oka is közömbös. A saját gépkocsinak sem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani.
Külön kiemeli a megyei bíróság, hogy a próbaidőre történő felfüggesztés - amelyet egyébként nem ért perorvoslati támadás - nem teszi lehetővé magasabb mértékű büntetés alkalmazását, mint amilyen a bíróság e nélkül alkalmazna. A Btk. 89. §-a felhívásának a szükségességét a bíróságnak akkor kell vizsgálni, amikor a büntetés nemét és mértékét már meghatározta (Legfelsőbb Bíróság VII. sz. Büntető Elvi Döntése).
A megyei bíróság ezért a pénzbüntetés egynapi tételének összegét a minimumot megközelítően - 60 forintban - határozta meg.
Nem tévedett a városi bíróság, amikor mellékbüntetésül 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltást alkalmazott. Indokolása szerint erre azért volt szükség, hogy "akár az elkövető, akár mások a jövőben kellő odafigyeléssel, gondossággal hajtsák végre az igen veszélyes közúti manővert". A megyei bíróság ezt az indokolást azzal egészíti ki, hogy a vádlott tényállásban leírt magatartása folytán veszélyes a közlekedés biztonságára. A Btk. 58. §-a szerinti mellékbüntetés alkalmazásának ugyanis ez a döntő előfeltétele. (Fejér Megyei Bíróság Bf. 637/199l. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás