PK BH 1992/533
PK BH 92/08/533
1992.08.01.
A meghatalmazás vizsgálata a hagyatéki eljárás során [Pp. 69. §; 6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 40. § (1) bek., 43. § (3) bek., 48. § (1)-(2) bek., 65. § (1) bek.].
Az 1988. február 9-én végintézkedés hátrahagyása nélkül elhunyt Sz. T.-né örökhagyó utána törvényes öröklés rendje szerint testvére: Cs. J.-né N. K., valamint korábban elhalt másik testvérének: N. I.-nénak, két gyermeke: K. L.-né N. E. és R. I.-né N. K. jogosult örökölni. A hagyatéki eljárásban Cs. J.-né N. K. az örökhagyó egyedüli örököseként lépett fel, ezért a közjegyző a 2. sorszámú végzéssel a hagyatékot a nevezettnek adta át. Utóbb K. L.-né N. E. bejelentette, hogy testvérével együtt ők is törvényes örökösei az örökhagyónak, és a hagyaték őket illető részére igényt tartanak.
A megismételt eljárásban az 1989. november 3-ára kitűzött tárgyaláson R. I.-né N. K. nem jelent meg; az iratok között az idézés szabályszerű kézbesítését igazoló tértivevény nem található. K. L.-né N. E. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy testvére képviseletében is eljár, meghatalmazást azonban nem csatolt.
A közjegyző a tárgyaláson meghozott 2. sorszámú hagyatékátadó végzéssel az örökhagyó hagyatékát - egy budapesti házas ingatlan l/4 tulajdoni illetőségét 350 000 Ft értékben - törvényes öröklés jogcímén 2/4 részben Cs. J.-né N. K.-nak 1/4-l/4 részben pedig K. L.-né N. E.-nek és R. I.-né N. K.-nak adta át. A végzés kihirdetése után a jelen levő örökösök fellebbezési jogukról lemondtak, ennek folytán a közjegyző megállapította, hogy a hagyatékátadó végzés jogerős, és intézkedett a végzésnek az illetékes földhivatal, valamint az illetékhivatal részére történő megküldése iránt. Egyben elrendelte a jogerős végzés kézbesítését R. I.-né N. K. részére is, a kézbesítés megtörténtét igazoló tértivevény azonban az iratok között nem található. R. I.-né N. K. az 1989. november 27-én iktatott beadványában bejelentette, hogy a hagyatéki tárgyalásra idézést nem kapott, testvérét: N. E.-t a képviseletével nem bízta meg, és részére utólag sem kíván meghatalmazást adni. Minthogy bejelentésére intézkedés nem történt, a nevezett a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és sérelmezte a közjegyző eljárását. A Fővárosi Főügyészség átirata alapján került sor végül is 1991. november 4-én N. K. részére a hagyatékátadó végzés kézbesítésére.
A hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (He.) 40. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a hagyatéki tárgyalásra - végrendelet nem létében - a törvényes örökösöket meg kell idézni. A He. 43. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a hagyatéki tárgyalást akkor is meg kell tartani, ha valamelyik meg nem jelent érdekelt a tárgyalásra nem volt szabályszerűen megidézve. Ilyen esetben azonban a tárgyaláson érdemi határozatot hozni nem lehet, hanem a tárgyalás folytatására új határnapot kell kitűzni, és arra a szabályszerűen meg nem idézett és meg nem jelent érdekeltet meg kell idézni. A He. 48. §-ának (l) bekezdése szerint a hagyatéki eljárás során az érdekeltek személyesen vagy olyan meghatalmazottjuk útján járhatnak el, aki őket a polgári perrendtartás szabályai szerint bíróságnál is képviselheti. A (2) bekezdés értelmében a közjegyző a meghatalmazott, a gyám és a gondnok képviseleti jogosultságát hivatalból köteles vizsgálni. A hagyatéki eljárásban is alkalmazandó tehát a Pp. 69. §-a, amely a meghatalmazáshoz közokirati vagy teljes bizonyító erejű magánokirati formát kíván meg. E jogszabályhely kimondja továbbá, hogy a meghatalmazott köteles a meghatalmazást első jelentkezése alkalmával az iratokhoz csatolás végett bemutatni.
Az adott esetben az 1989. november 3-ára kitűzött hagyatéki tárgyalásra N. K. örökös idézése - az iratokból kitűnően - nem volt szabályszerű, a nevezett a tárgyaláson sem jelent meg, és írásbeli meghatalmazással igazolt meghatalmazottal sem képviseltette magát. A közjegyző azonban ennek ellenére újabb tárgyalást nem tűzött ki, hanem nyomban hagyatékátadó végzést hozott, majd azt a tárgyaláson megjelent két örököstárs fellebbezésről való lemondása folytán jogerőssé nyilvánította. A közjegyzőnek ez az eljárása jogszabálysértő volt.
R. I.-né N. K. örökös a hagyatéki eljárásban részt vett érdekeltnek minősül (PK 262. számú állásfoglalás), ezért részére a He. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatékátadó végzést kézbesíteni kellett. Minthogy a kézbesítés csak 1991. november 4-én történt meg, az ettől számított egy éven belül (1992. március 10-én) előterjesztett törvényességi óvás alapján a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése értelmében a felekre kiható hatályú határozat meghozatalának van helye.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a közjegyző végzését hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
R. I.-né N. K. törvényes örökös a törvényességi óvásra tett írásbeli észrevételeiben úgy nyilatkozott, hogy örökrészéről örököstársa: Cs. J.-né N. K. javára „lemond”. Az örökösnek ezt a nyilatkozatát - annak tartalma szerint - az örökség elfogadásának és egyidejűleg az örököstárs javára szóló ajándékozásnak kell tekinteni (BH 1982/3/94. és 1985/1/26. számú eseti döntés). Tekintettel arra, Cs. J. né a Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén azt a nyilatkozatot tette, hogy ezt az ajándékot el kívánja fogadni, a közjegyzőnek a megismételt eljárás során - a felek megfelelő tájékoztatását követően - meg kell kísérelnie a He. 58. §-ának (3) bekezdése szerinti egyezség létrehozását az örököstársak között. (P. törv. II. 20 329/1992. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás