GK BH 1992/539
GK BH 1992/539
1992.08.01.
Az ítélet megalapozatlan, ha a bíróság a vállalkozói díj megfizetése iránt indított perben a beszámítási kifogást - a szakértői bizonyítás mellőzésével - arra hivatkozva utasítja el, hogy a hibás teljesítés folytán szükségessé vált munkát a megrendelő dolgozói végezték el, a munkák beszámítani kért ellenértéke számlával nem bizonyítható [Ptk. 296. §; Pp. 166. § (1) bek.].
A felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmében 225 475 Ft és ennek késedelmi kamata megfizetésére kérte az alperest kötelezni.
Az alperes ellentmondásában a kérelem elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes hibásan teljesített, ezért a hibákat kénytelen volt kijavíttatni. Mivel a javítási munkák értékét még nem ismeri, a felperest megillető vállalkozási díj összegét nem tudja megállapítani.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelte, és ítéletében az alperest 225 475 Ft és késedelmi kamata megfizetésére kötelezte. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes vállalkozói szerződést kötött az alperessel, mint megrendelővel a tanácsterem faipari munkáinak elvégzésére. A munka 1990. július 12-én és július 17-én átadásra került. Az alperes a minőségi kifogásait az átadáskor megjelölte, egyben közölte azt is, hogy a felperes által kiállítandó számlából az általa elvégeztetendő javítási munkák ellenértékét levonásba fogja helyezni.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem küldött számlát a felperesnek, amelynek alapján a felperes számlája összegét csökkenthette volna. A bíróság ezért a rendelkezésre álló adatok birtokában arra a meggyőződésre jutott, hogy az alperes köteles a számla ellenértékét kiegyenlíteni. Az alperes által kért szakértői bizonyítási indítványt azzal az indokkal utasította el, hogy a követelés alaposságát a „gazdálkodó szervezetek egymás közötti elszámolása során nem igazságügyi szakértővel, hanem számlabizonylatokkal kell bizonyítani”. Emellett az alperes nem bizonyította azt sem, hogy a hibát kijavította.
Az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése érdekében az alperes fellebbezett. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy a perbeli munka átvételre került. Véleménye szerint a felperes nem is vált jogosulttá a számla kiállítására, illetve a későbbiekben is csak olyan számla kerülhetett volna kiállításra, amelyből a minőségi hibák miatt a levonás megtörténik. Annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy az elsőfokú bíróság kellő bizonyítékok nélkül fogadta el a felperes egyoldalú előadását. Sérelmezte, hogy az első fokú eljárásban szakértő kirendelését kérte, de ez elmaradt. A kijavítási munka értékét, amelyet saját dolgozói végeztek el, 40 000 Ft-ban jelölte meg.
A felperes ellenkérelmében az első fokú ítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes az elvégzett javítási munkáról számlát nem állított ki.
A fellebbezés alapos.
Az 1990. július 12-i és 1990. július 17-i, a felek által közösen felvett jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes minőségi hibákkal tett eleget szerződésen alapuló kötelezettségének. Az alperest ezért a vele szemben érvényesíteni kívánt vállalkozói díjjal szemben a Ptk. 296. §-a alapján beszámítási jog illeti meg annak az összegnek az erejéig, amely a javítások ellenértékét fedezi. Az alperes a javítás díját 40 000 Ft körüli összegben jelölte meg, de ezt a felperes vitatta, ezért az összegszerűség bizonyítására szakértő kirendelése lett volna indokolt.
Mivel a szükséges bizonyítást az elsőfokú bíróság elmulasztotta, sót arra a téves álláspontra helyezkedett, hogy szakértői bizonyításnak nincs helye, ítélete megalapozatlan. Önmagában az a körülmény, hogy a javítást az alperes maga végezte vagy számlát nem állított ki, nem lehet akadálya a beszámítási kifogásnak. A Pp. 6. §-ának (1) bekezdése szerint eljárási jogunk a szabad bizonyítás elvén áll. Ennélfogva a jelen perben sem lehet a szakértői bizonyítást kizárni.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az új eljárásban annak megállapítására, hogy a rendelkezésre álló hibajegyzékben foglaltak kijavítása megtörtént-e, és ezek milyen ellenértéket képviselnek, szakértőt kell kirendelni. Az összegszerűség meghatározása után érdemben el kell bírálni az alperes beszámítási kifogását. Ennek eredményéhez képest kell az alperest az addig ki nem fizetett vállalkozói díj megfizetésére kötelezni. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 963/l991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás