KK BH 1992/54
KK BH 1992/54
1992.01.01.
Az alapítók — az alapítvány létesítése után — közvetlenül nem rendelkezhetnek az alapítványi célra rendelt vagyonnal [Ptk. 74/A. §-a (3) bek., 74/B. § (1) bek. c) pont, 74/C. §].
Az alapítók 1991 januárjában alapító okiratban rendelkeztek a T. K. Alapítvány létesítéséről. Az alapítvány kezelőjeként kijelölt személy kérelmet nyújtott be a nyilvántartásba vétel iránt, és az alapító okirat mellett csatolta nyilatkozatát.
Az elsőfokú bíróság a kérelmezőt két ízben hívta fel hiánypótlásra, ezt figyelembe véve az alapítók az alapító okiratot módosították. Az 1991. április 15. napján kelt okirat szerint az alapítvány célja a diák-, verseny- és élsport támogatása, tömegsportrendezvények szervezése és lebonyolítása. A 3. pont értelmében az alapító jogosult az alapítók közgyűlésén szavazati joggal részt venni. Az 5. pont szerint az alapítvány legfelsőbb ügydöntő szerve az alapítók közgyűlése. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználása, az alapítványi támogatás odaítélése. A közgyűlés kizárólagos joga dönteni gazdasági társaság alapításáról, az abban való részvételről. Az 5/2. pont értelmében az alapítvány kezelője és egyben képviselője a háromtagú kuratórium. E szerv feladata az alapítvány vagyonának kezelése, az alapítvány képviselete és az alapítók közgyűlése által megszabott operatív feladatok ellátása.
Az elsőfokú bíróság az alapítványt nyilvántartásba vette. A végzés ellen a megyei főügyészség fellebbezést nyújtott be. Ebben hivatkozik arra, hogy az alapítást követően az alapítványi cél megvalósításához szükséges vagyon feletti rendelkezési jog átszáll az alapítványra mint jogi személyre. Ezzel ellentétesen az alapító okirat 5. pontjának több rendelkezése utal arra, hogy maguk az alapítók kívánják a vagyont továbbra is kezelni, a kuratórium csupán ügyintéző, lebonyolító szerepet játszik.
A Legfőbb Ügyészség a fellebbezést fenntartva rámutatott arra, hogy a Ptk. 74/A. §-ának (3) bekezdéséből az is következik, hogy az önálló jogi személyiség elnyerésével alapító okirat az alapítók közgyűlésének ügydöntő hatáskört biztosít, a kuratórium jogkörébe viszont érdemleges kérdést nem utal.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 74/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját. A Ptk. 74/C. §-a szerint pedig az alapító okiratban ki kell jelölni az alapítvány kezelőjét, s ha ez nem történt meg, erről a bíróság gondoskodik. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 2. sz. állásfoglalásának III. pontja szerint az alapító egyben az alapítvány kezelője nem lehet. E rendelkezések biztosítják, hogy az alapítvány - lényege szerint - függetlenné váljék az alapító(k)tól. Ezzel szemben az ügyben vizsgált alapító okirat szerint az alapítók közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználása. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a vagyon felhasználásáról kizárólag az alapítók jogosultak dönteni, és az alapítvány kezelője a vagyon felhasználásáról ténylegesen nem rendelkezhet. Az alapító okiratnak ez a rendelkezése az alapítvány lényegével ellentétes. Az alapítvány kezelője jogosult kell hogy legyen az alapítvány működésével összefüggő ügyekben való döntésre is; az alapítvány kezelése ugyanis fogalmilag kiterjed - a képviseleten kívül - az ügyvitelre és az ügydöntő jogkör gyakorlására is. Ezzel ellentétesen az alapító okirat szerint a kuratórium - az alapítvány képviselete mellett - csak azokat az operatív feladatokat láthatja el, amelyekkel az alapítók közgyűlése megbízza.
Helyesen mutat rá a fellebbezés, hogy az alapítók közvetlenül nem rendelkezhetnek az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásáról, hiszen ez értelemszerűen a kezelő szerv feladata. A törvény értelmében az alapítvány önálló jogi személy, és az alapítást követően függetlenné válik az alapítóktól. Más kérdés, hogy az alapítók meghatározhatják az alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásának feltételeit és egyéb jogosítványaik is lehetnek, e jogosítványok azonban nem csorbíthatják a kezelő szerv hatáskörét.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a Pp. 258. §-ának (1) bekezdése alapján új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során fel kell hívni az alapítókat az alapító okirat módosítására a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően. (Kpkf. III. 25 300/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás