GK BH 1992/540
GK BH 1992/540
1992.08.01.
A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés hibás teljesítésének megállapítása és ennek alapján a hibás teljesítési kötbér fizetésére kötelezés a felek által közösen vett minta megvizsgálása folytán készült szakértői vélemény következtében megalapozott, tekintet nélkül arra, hogy utóbb a terméket harmadik személy részére milyen módon lehetett értékesíteni [Ptk. 305. § (1) bek.; 14/1978. (III. 1.) MT r. 18. § (1) bek.*].
A peres felek 1988. június 21-én mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötöttek, amely szerint az alperes 300 q I. osztályú akácmézet volt köteles átadni a felperesnek 1988. július 15-ig 75 Ft/kg vételárért. A megállapított tényállás szerint az alperes csupán 17 108 kg-ot szállított a szerződött mennyiségből.
A felperes hibás teljesítési és meghiúsulási kötbér, valamint kártérítés megfizetése iránt terjesztett elő keresetet, amelyet az elsőfokú bíróság elutasított. A felperes fellebbezése folytán a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest 116 028 Ft meghiúsulási kötbér megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a hibás teljesítési kötbér és kártérítési követelés tekintetében a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az addig feltárt adatok alapján alaptalan volt a hibás teljesítésre, illetve a kártérítésre alapozott kereseti kérelem elutasítása. Módot kell adni a peres feleknek további bizonyítékaik előterjesztésére.
Az elsőfokú bíróság az új eljárásban iratokat szerzett be, és könyvszakértőt rendelt ki. Megállapította, hogy a felperes az alperestől rendelt mézet kétségtelenül exportra szánta, de az exportszerződés a külföldi fél minőségi kifogása miatt nem teljesült. Az alperes által szállított mézet ezt követően I. osztályú minősítéssel a H. vállalatnak értékesítette 70 Ft/kg vételáron. Ebből a körülményből következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a korábbi - a Kermi által - történt minősítés ellenére, amely szerint a perbeli méz emberi fogyasztásra alkalmatlan, az megfelelt a szerződésben kikötött minőségnek. Az új eljárás során tisztázódott, hogy az alperes a felperessel közösen vett mintát már megsemmisítette. A keresetnek a hibás teljesítésre alapított - kötbér megfizetésére irányuló - részét az elsőfokú bíróság mindezért elutasította arra hivatkozva, hogy a felperes a hibás teljesítést nem tudta igazolni.
Megállapította továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a részbeni teljesítés miatt megítélt meghiúsulási kötbért meghaladó kárát sem tudta bizonyítani. A könyvszakértő ugyanis szakmai hozzáértés hiányában a felperesnek a méz felvásárlásával és begyűjtésével, kezelésével kapcsolatban felmerült költségeire nem tudott nyilatkozni. Az elsőfokú bíróság a perben feltárt egyéb adatokra támaszkodó számítások alapján a részbeni teljesítés miatt 56 982 Ft nyereségkiesést tartott csak megállapíthatónak. Így a kártérítés iránti keresetet is elutasította. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, annak megváltoztatását, az alperes keresete szerinti marasztalását kérte. Az alperes kérelme az első fokú ítélet helybenhagyására irányult.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Azt a tényt, hogy a perbeli méz a szerződésben kikötött tulajdonságoknak az átvételekor nem felelt meg, a felek által közösen vett minta megvizsgálása után a Kermi-nek az újabb eljárás során meg nem cáfolt szakvéleménye igazolta. Ehhez képest a felek jogviszonya megítélésében - a hibás teljesítés vonatkozásában - érdektelen az a körülmény, hogy az árut a felperes harmadik személynek hogyan értékesítette.
A hibás teljesítési kötbér [14/1978. (III. 1.) MT rendelet 18. § (1) bekezdés d) pontja] tekintetében ezért a kereseti kérelem elbírálható volt, a kártérítés alapossága megítéléséhez ellenben további bizonyítási eljárás lefolytatása szükséges. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése értelmében részítéletet hozott. Az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján részben megváltoztatta, az alperest - az összegszerűség tekintetében nem vitatott - 102 648 Ft hibás teljesítési kötbér megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletének a felperes kártérítési követelését elutasító rendelkezését a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése szerint hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot e körben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Egyben célszerűnek tartotta a Pp. 252. §-ának (4) bekezdése értelmében annak elrendelését, hogy a pert az újabb eljárásban az elsőfokú bíróság egy másik tanácsa tárgyalja.
Az új eljárás során szakmai ismeretekkel rendelkező szakértő bevonásával kell tisztázni a felperesnek a szerződés részbeni meghiúsulása következtében kieső jövedelmét és egyéb kárát. Nem mellőzhető az exporttámogatás kérdésében a felek közötti jogviszony pontos tájékoztatásával a Pénzügyminisztérium megkeresése arra nézve, hogy annak alapján a felperes jogosult lett volna-e és milyen mértékű normatív exporttámogatásra.
Módot kell adni az alperesnek, hogy a kártérítési felelősség alól magát kimentse.
Csak ezt követően lesz az elsőfokú bíróság abban a helyzetben, hogy a jogvita tárgyában megalapozott döntést hozzon. (Legf. Bír. Gf. VI. 31 657/1991. sz.)
*].
A rendeletet az 1993: XCII. törvény 1994 január 1-jétől hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás