• Tartalom

GK BH 1992/546

GK BH 1992/546

1992.08.01.
A perújítási kérelem előterjesztésére nyitva álló hat hónapos határidőt a szakvélemény kézhezvételétől kell számítani, ha a fél a perújítás korábban is feltételezett okáról a szakvéleményből szerzett biztos tudomást [Pp. 261. § (1) bek., 365. § (3) bek., 390. §*].
Az alperes perújítási kérelmet terjesztett elő az elsőfokú bíróság ítélete ellen, amelyet a Legfelsőbb Bíróság 1989. január 2-án kelt ítéletével helybenhagyott. Az ítélet 9 688 366 Ft túlszámlázott munkadíj visszafizetésére kötelezte az alperest. Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy a kérelmet az alperes a Pp. 390. §-a alapján elkésetten, egy éven túl terjesztette elő. A végzés ellen a perújító alperes fellebbezéssel élt. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a perújítási kérelem tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A Legfelsőbb Bíróság végzése értelmében a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak tárgyaláson kell vizsgálnia: a perújító alperes kérelmét határidőben terjesztette-e elő, és ha igen, az általa felhozottak alkalmasak lehetnek-e arra, hogy a bíróság rá nézve kedvezőbb határozatot hozzon. E kérdések vizsgálata után vagy a perújítási kérelem elutasításának vagy az érdemi tárgyalás megtartásának van helye.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárás során megtartott tárgyalás alapján végzésében az alperes perújítási kérelmét a Pp. 266. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel elutasította, mert az alperes a Pp. 261. §-ának (1) bekezdésében írt határidőt elmulasztotta.
A végzés ellen a perújító alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak hatályon kívül helyezését és a perújítási eljárás lefolytatását kérte. Előadta, hogy az elkészült új szakértői vélemény alapján csak 1989. december 8-án szerzett tudomást a perújítás okául szolgáló új bizonyítékról. Ezt követően pedig kérelmét az elsőfokú bírósághoz 1990. január 11-én előterjesztette, nem lépte tehát túl sem a Pp. 261. §-ának (1) bekezdésében írt hat hónapos, sem a Pp. 390. §-ában foglalt egyéves határidőt.
A felperes a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
Az iratokból megállapítható, hogy a perújítással érintett jogerős ítélet alperessel történt közlésének időpontja - figyelemmel a Pp. 219. §-a (1) bekezdésének a) pontjára 1989. január 20. napja. Tekintettel arra, hogy a határozat jogerőssé válásától számított határidők ezzel az időponttal kezdődnek, a perújító alperes kérelmének 1990. január 11-én történt előterjesztésével a Pp. 390. §-ában meghatározott ún. „objektív” határidőt nem mulasztotta el. A gazdasági perekben - figyelemmel a Pp. 365. §-ának (3) bekezdésére - irányadó a perújítási kérelem előterjesztésének 6 hónapos ún. szubjektív határideje is, amelyet a Pp. 261. §-ának (1) bekezdése szabályoz. Ezt a határidőt a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől, ha pedig a perújítás okáról a fél csak később szerzett tudomást ettől az időponttól kell számítani. A tudomásszerzésnek határozott, biztos értesülésnek kell lennie, nem elegendő, ha az csak feltételezés. Ebből következik, hogy az alperes csak annak a szakvéleménynek a kézhezvételével szerzett tudomást a perújítás okáról, amely az alapperbeli szakvélemények téves voltát mutatta ki és támasztotta alá. Tekintettel arra, hogy a perújítási kérelem alapjául szolgáló szakvélemény - amelyet az alperes 1989. április 7-én rendelt meg - 1989. december 8-án készült el, a perújító alperes az ún. „szubjektív” határidőt sem mulasztotta el.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 258. §-ának (2) bekezdése alapján, hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára. Az elsőfokú bíróságnak az új eljárásban vizsgálnia kell: a perújító alperes által előterjesztett új szakvélemény megállapításainak helyessége esetén alkalmas-e arra, hogy ez alapján a bíróság az alperesre nézve kedvezőbb határozatot hozzon. Ennek eredményétől függően a bíróságnak érdemben kell tárgyalnia a perújítási kérelmet, vagy azt, mint érdemi tárgyalásra alkalmatlant, el kell utasítania. Felhívja a Legfelsőbb Bíróság a figyelmet arra, hogy perújításnak helye lehet akkor is, ha az ítélet jogerőre emelkedése után beszerzett szakvélemény alapján feltételezhető: az alapperben elfogadott szakvélemény téves, jóllehet az eljárt bíróságok az érdekelt félnek a szakvéleménnyel érintett kifogását már elbírálták (BH 1987. évi 9. szám, 326. sorszámú határozat). (Legf. Bír. Gf. VI. 31 621/1991. sz.)
*].

A Pp. ötödik részét, így a 365. § illetve 390. §-át az 1992: LXVIII. törvény hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére