• Tartalom

GK BH 1992/547

GK BH 1992/547

1992.08.01.
I. A jogerős fizetési meghagyás elleni perújítás - a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - akkor is megengedhető, ha a perújító alperes olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet már a fizetési meghagyás ellen elkésetten előterjesztett ellentmondásában megjelölt [Pp. 266. § (1) bek., 393. §* (5) bek.].
II. Az elsőfokú bíróság előtt folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyeknek tárgya egymással összefügg, a fellebbezésben előterjesztett kérelem alapján a másodfokú bíróság nem rendelheti el [Pp. 149. § (2) bek.].
Az elsőfokú bíróság a jogosult kérelmére 1990. augusztus 23-án fizetési meghagyást bocsátott ki a kötelezett ellen 303 919 Ft építési költség és ennek évi 20%-os kamata erejéig.
A kötelezett késve terjesztette elő az ellentmondását, emiatt igazolási kérelmet nyújtott be.
Az elsőfokú bíróság a fizetési meghagyást 1990. október 8-án jogerősítési záradékkal látta el, majd az elkésett ellentmondást és az igazolási kérelmet az 1991. január 4-én kelt határozatával elutasította.
A jogerős fizetési meghagyás ellen a kötelezett 1991. január 24-én perújítási kérelmet nyújtott be. Csatolta a felek közötti szerződést, annak módosítását, illetve a véleményeltérési nyilatkozatot, ezek alapján kérte a perújítás megengedését.
A felperes tagadta, hogy a perújítás megengedhető. Arra hivatkozott, hogy amennyiben a bíróság helyt ad az alperes kérelmének, ez a jogszabály által megszabott határidő elmulasztása elleni igazolás megengedését jelentené, amelyre nincs törvényes lehetőség. A perújítási kérelemben foglaltakat ugyanis a perújító alperes már a fizetési meghagyás elleni, elkésetten előterjesztett ellentmondásában előadta.
Az elsőfokú bíróság a perújítási ügyben 1991. május 27. napján tárgyalást tartott, és az ekkor hozott végzésével a perújítást megengedte. A végzés indokolása szerint a bíróság a döntésnél a Pp. 393. §-ának (5) bekezdését és 266. §-ának (1) bekezdését vette figyelembe. Erre tekintettel, és mert a perújítás megengedhetősége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fél hibás-e abban: a bíróság a perújítás alapjául megjelölt tényt, illetve bizonyítékot a per során nem bírálta el, az alperes kérelmét megalapozottnak találta.
A végzés ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása, a perújítási kérelem elutasítása érdekében. A perújítás okaként megjelölt körülményekre vonatkozólag, továbbá a perújítás megengedhetőségének kérdésében megismételte az első fokú eljárásban előadottakat. Ennek lényege az, hogy egyrészt nincs ok a perújítás megengedésére, másrészt a perújítás megengedése egy olyan határidő elmulasztásának igazolására adna lehetőséget, amellyel kapcsolatban a törvény nem teszi lehetővé az igazolást. Álláspontjának el nem fogadása esetére a felperes a jelen ügynek a Hajdú-Bihar Megyei Bíróságnál ugyanezen jogalapból a debreceni K. téri üzletközpont építési költségelszámolásával kapcsolatban indult ügyhöz való egyesítését kérte.
A perújító alperes az első fokú végzésnek a helybenhagyását kérte.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok mérlegelése alapján a Pp. 266. §-a (1) bekezdésének helyes alkalmazásával megalapozott döntést hozott, amikor a perújítást megengedte. Az elsőfokú bíróság a határozatát részletesen megindokolta, megjelölte az alkalmazott jogszabályokat is. A Legfelsőbb Bíróság ezen az elsőfokú bíróság végzését annak helyes indokai alapján találta helybenhagyhatónak [Pp. 253. § (2) bek., 254. § (3) bek.].
A Pp. 149. §-ának (2) bekezdése értelmében a bíróság elrendelheti az előtte folyamatban levő olyan perek egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. A fentiekből következik, hogy a felperes által kért egyesítést a másodfokú bíróság nem rendelheti el, erre az adott ügyeket tárgyaló elsőfokú bíróság döntése alapján kerülhet sor.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a felperesnek a fellebbezésben előterjesztett egyesítés iránti kérelmét elutasította. (Fővárosi Bíróság 30. G. 40 797/1991., sz. - Legf. Bír. Gf. IV. 31 595/1991. sz.)
*

A Pp. ötödik részét, így a 393. §-át az 1992: LXVIII. törvény hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére