• Tartalom

GK BH 1992/549

GK BH 1992/549

1992.08.01.
A jogosultnak mind a kötbéralapot, mind a követelt kötbér összegét meg kell jelölnie a keresetlevélben. Ennek elmulasztása esetén a bíróság hiánypótlásra hívja fel a felperest [Pp. 372. §* (2) bek. e) pont].
A felperes 1 439 466 Ft összegű hiánypótlási késedelmi kötbér iránti keresetét arra alapította, hogy az alperes a Budapest, XVIII., A. u. 1002. j. épületének 1989. szeptember 12-i hibajavítási határidejét nem tartotta be, hiánypótlási kötelezettségét csak 1989. október 12-én teljesítette. Az alperes elutasítást kért. Azzal védekezett, hogy a felperes csak 1989. szeptember 11-én bocsátotta rendelkezésre az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, ezért az abban felsorolt hibákat csak ezt követően tudta kijavítani. Álláspontja szerint ennek következtében nem esett késedelembe. Hivatkozott arra is, hogy a felperest kár nem érte.
Az elsőfokú bíróság a fenti adatok alapján meghozott ítéletével a felperes keresetének helyt adva az alperest arra kötelezte, hogy fizessen a felperes részére 1 439 466 Ft késedelmi kötbért, valamint az illetékhivatal részére 86 368 Ft első fokú eljárási illetéket. Az ítélet indokolása szerint az 1989. június 27-i átadáskor megállapított hibák kijavítására vállalt határidőt az alperes 30 napi késedelemmel teljesítette. A bíróság nem fogadta el az alperesnek azt a kifogását, mely szerint az átadás-átvételi jegyzőkönyvet csak 1989. szeptember 11-én kapta kézhez, és így emiatt a vállalt határidő nem volt tartható. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a határidő vállalása korábban történt, továbbá hogy az alperes által hivatkozott GK. 17. számú állásfoglalás értelmében kötbérigény érvényesítése esetén sem a kár létét, sem annak mértékét nem kell bizonyítani. A bíróság mindezekre tekintettel az alperest kötelezte az általa összegszerűségében nem vitatott késedelmi kötbér megfizetésére.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett annak hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése érdekében. Fellebbezésében 653 600 Ft összegű beszámítási kifogást is előterjesztett. Az alperes arra hivatkozott, hogy a hiánypótlást elvégezte, és azt 1989. szeptember 11-én készre jelentette. A felperes azonban ezt követően a hiánypótlás teljesítését nem vizsgálta meg, a munka elvégzését késve igazolta. A birtokba adás azért késett 1989. november 7-ig, mert a felperes nem készítette el időben a közmű-utat és az egyéb, őt terhelő munkákat. Erre tekintettel, és mert a felperesnek nem keletkezett kára, késedelem pedig nem volt, az alperes szerint a követelt kötbér nem illeti meg a felperest. Az alperes előadta, hogy neki 653 600 Ft összegű kára származott abból, hogy a hiánypótlás és a birtokba adás közötti időben fűtötte és őrizte az épületet. Ennek beszámítását kérte a felperes követelésébe.
A fellebbezési tárgyaláson az alperes a fellebbezését azzal egészítette ki, hogy mind a jogalapot, mind pedig az összegszerűséget vitatja, beleértve ebbe a kötbéralap kiszámításának a módját is.
Az alperes fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
A felperes hiánypótlási késedelmi kötbérigényt érvényesített. A kötbér alapja kiszámítása tekintetében erre a kötbérre nem az első fokú ítéletben hivatkozott 7/1978. (II. 1.) MT rendelet vonatkozik, hanem speciális jogszabály, mégpedig a 7/1979. (IV. 11.) ÉVM-OT együttes rendelet. A felperes a keresetét anélkül terjesztette elő, hogy megjelölte volna a kötbéralapot, illetve közölte volna annak kiszámítási módját. Erre nézve a felperes a fellebbezési tárgyaláson sem tudott nyilatkozni. Ezért a jelenlegi adatok alapján nem állapítható meg, hogy a kötbéralap kiszámítása megfelel-e a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek, emiatt az érvényesíthető kötbér összege sem állapítható meg. A felperes a keresetleveléhez beárazatlan hibajegyzéket csatolt, ezért ebből kiindulva sem lehet az előbbiekre nézve megállapításokat tenni. A felperes keresete a megjelölt hiányosságai miatt nem felel meg az eljárásjogi rendelkezéseknek, amely szerint a keresetlevélnek tartalmaznia kell a kötbéralap és a követelt kötbér összegének a megjelölését is [Pp. 372. § (2) bek. e) pontja]. Ezért az elsőfokú bíróságnak hiánypótlásra kellett volna a felperest felhívnia, a követelés érdemi megalapozottságát csak ezt követően vizsgálhatta volna. Erre azonban, mármint a hiánypótlásra nem került sor. Az első fokú ítélet elsősorban emiatt megalapozatlan.
Az alperes a másodfokú eljárásban a keresettel szemben 653 600 Ft összegű beszámítási kifogást terjesztett elő. Erre az eljárásjogi szabályok lehetőséget adnak. Mivel ezzel a kérelemmel - előterjesztettsége hiányában - az elsőfokú bíróság nem foglalkozott, a beszámítási kifogás megalapozottságának elbírálása végett, a beszámítási kifogás összegének erejéig, az elsőfokú bíróság ítéletét akkor is hatályon kívül kellett volna helyezni, ha az előbbiekben írt eljárásjogi mulasztás miatt erre egyébként nem került volna sor.
A Legfelsőbb Bíróság a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján teljes terjedelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
Az újabb eljárás során a keresetlevélnek a Pp. hivatkozott rendelkezése szerinti kiegészítését követően, annak függvényében kell a bizonyítási eljárást lefolytatni. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 156/1991. sz.)
*

A Pp. ötödik részét, így a 372. §-át az 1992: LXVIII. törvény 31. §-ának c) pontja hatályon kívül helyezte.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére