KK BH 1992/551
KK BH 1992/551
1992.08.01.
A megszűnt szövetkezet vagyonának kezelésére alapítványt nem lehet létrehozni, mert ez a cél nem közérdekű [Ptk. 74/A. § (1) bek., 74/C. § (1) bek., KK 2. sz.].
A kisszövetkezet mint egyik alapító, meghatalmazottja útján két alapító okiratot terjesztett elő a megyei bírósághoz. Kérte - K. Szövetkezeti Alapítvány elnevezéssel - az alapítvány bírósági nyilvántartásba vételét. Mindkét alapító okirat 1990. december 17. napján kelt, az egyik alapító okirat szerint az alapítvány alapítója a kisszövetkezet és a kisszövetkezet szövetkezeti bizottsága, a másik alapító okirat viszont egyedül a kisszövetkezetet tünteti fel alapítóként. Az előbbi alapító okiratot a kisszövetkezet képviseletében az elnök írta alá, míg a másik alapítóként a szövetkezeti bizottság elnöke, Sz. J. Az egyik alapító okirat úgy rendelkezik, hogy az alapítvány induló vagyona 500 000 Ft, amely vagyonból 400 000 Ft-ot a kisszövetkezet, 100 000 Ft-ot a szövetkezeti bizottság bocsát az alapítvány rendelkezésére. A másik alapító okirat is 500 000 Ft-ban tünteti fel az alapítvány induló vagyonát, melyet teljes egészében az egyetlen alapító, a kisszövetkezet bocsát az alapítvány rendelkezésére. Az alapító az alapítványi vagyon kezelésére 3 főből álló kuratóriumot jelölt ki, és a képviselő útján a kurátorok elfogadó nyilatkozatát is csatolta az alapító okiratokhoz. A megyei bíróság 1991. április 9. napján kelt végzésével az alapítványt a bírósági nyilvántartásba bejegyezte. Az 1991. május 24-én érkezett beadványban az egyik alapító, a kisszövetkezet elnöke bejelentette, hogy az alapító okiratot módosítja oly módon, hogy az alapító okirat 1. pontja, amely a tevékenységi kört jelöli meg, kiegészül vagyonkezelő, holdingtevékenységgel. Ezt a kiegészítést az indokolja, hogy a "K. Szövetkezeti Alapítványt" a megyei ipari szövetkezetek szövetsége mint az átalakulási törvény 79. §-ában erre feljogosított érdek-képviseleti szerv az átalakulási törvény 79. §-ának (2) bekezdése szerinti vagyonkezelőnek ismerte el.
Az alapítvány célja is változott annyiban, hogy az eredeti 2. pontban megfogalmazott juttatásban nemcsak a szövetkezettel tagsági vagy munkaviszonyban álló személyeket, illetve nyugdíjasokat, hanem az ipari szövetkezeti mozgalom egész területén tevékenységet folytatókat kívánják részesíteni.
A nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen a megyei főügyészség nyújtott be fellebbezést, amelyben a megyei bíróság végzésének hatályon kívül helyezését és új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Fellebbezésében kifogásolja, hogy az alapítvány célja nem közérdekű. Az alapítóval tagsági, illetőleg munkaviszonyban álló dolgozók anyagi támogatása, eredményes munkájuk esetén külön díjazásban való részesítése tartós és közérdekű célnak nem minősíthető, ilyen célra a Ptk. 74/A. §-a szerint alapítvány nem rendelhető. Kifogásolja továbbá azt is, hogy az alapító okirat nem jelöli meg, hogy az alapítvány célja elérése érdekében milyen vállalkozási tevékenységet kíván folytatni, holott a jogi személynek lényeges ismérve a tevékenységi köre, amelyet az alapító okiratban meg kell jelölni.
A fellebbezés az alábbiak szerint alapos.
A Ptk. 74/A. §-ának (1) bekezdése szerint magánszemély és jogi személy tartós és közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. A kérelmező esetében a két eltérő tartalmú alapító okiratra tekintettel nem lehet megállapítani, hogy ténylegesen ki a szövetkezeti alapítvány alapítója, kizárólag a kisszövetkezet vagy a kisszövetkezet szövetkezeti bizottsága. Amennyiben alapító a szövetkezeti bizottság is, úgy figyelemmel arra, hogy az nem jogi személy, alapítóként kizárólag a szövetkezeti bizottsági tagok mint magánszemélyek lehetnek az alapító okiratban feltüntetve, s nekik kell az alapító okiratot aláírniuk.
Az alapító okirat, illetőleg a becsatolt módosítása az alapítvány céljának, illetőleg tevékenységi körének részben az érdekképviseletet, részben pedig a megszűnt szövetkezet vagyonának kezelését jelöli meg. A Polgári Törvénykönyv hivatkozott rendelkezése az alapítványi célként kizárólag a tartós és közérdekű célt jelöli meg. A megszűnt szövetkezet vagyonának kezelése ilyennek nem minősíthető. A Ptk. 74/C. §-a (1) bekezdése szerint az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2. sz. állásfoglalása szerint az alapító az alapítvány kezelője nem lehet, nincs azonban akadálya annak, hogy a többtagú kezelő szervezet esetén annak munkájában tagként az alapító vagy az alapító képviselője is részt vegyen. Az alapító okirat 3 személyt jelöl meg a kuratórium tagjának, illetőleg elnökének, e személyek részéről az elfogadó nyilatkozatot csatolja. Az iratokból nem lehet megállapítani, hogy ezek a személyek az alapítóval milyen viszonyban vannak, tagjai, alkalmazottai-e a szövetkezetnek (az alapítás idején) vagy pedig az alapítón kívül álló személyek, s így az alapítótól való függetlenségük biztosított-e. A Legfelsőbb Bíróság KK 2. számú állásfoglalásának II. pontja szerint, ha az alapító okirat a törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a szükséges kellékeket nem tartalmazza, vagy a felajánlott vagyon a cél eléréséhez előreláthatólag nem elegendő, az alapító okiratot a bíróságnak hiánypótlásra kell visszaadnia azzal a figyelmeztetéssel, hogy amennyiben az alapító az okiratot ismét hiányosan nyújtja be, illetve a vagyont a bíróság által megjelölt mértékre nem egészíti ki, a bíróság a nyilvántartásba vételt meg fogja tagadni.
A megyei bíróság a fenti ellentmondások, illetőleg hiányosságok megfelelő tisztázása nélkül jegyezte be az alapítványt, ezért végzése megalapozatlan.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság végzését a Pp. 259. §-ára is figyelemmel a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot további eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Kpkf. I. 25 276/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás