KK BH 1992/552
KK BH 92/08/552
1992.08.01.
Az ingatlan-nyilvántartás téves szerkesztésével okozott kár megtérítésére irányuló követelés - az ingatlanszerkesztés adatairól való tudomásszerzéstől számított - egy éven belül elévül [Ptk. 326. § (1) és (2) bek., 349. § (2) bek.].
A felperesek az 1971. április 28-án kötött adásvételi szerződéssel megvásárolták az összesen 3 kataszteri hold 305 négyszögöl telekkönyvi területű ingatlanból az 1200 négyszögölnyi szántó ingatlant. Az ingatlan-nyilvántartás 1979. évi szerkesztését követően a perbeli ingatlan 1295. számú tulajdoni lapon 1303 hrsz. alatt 5884 m2 nagyságban kert művelési ággal, valamint az 1678. számú tulajdoni lapon 044/24. hrsz. alatt 8290 m2 nagyságban szántó művelési ággal került felvételre. A felperesek tulajdonjoga ezen két ingatlanból egyaránt 1200/10 210-ed illetőségben lett bejegyezve. A kilenc tulajdonostárs - köztük a felperesek - 1987. január 8-án tulajdonközösség-megszüntetési szerződést kötöttek. A földhivatal az 1987. május 11-én kelt határozatával a tulajdonközösség megszüntetését a szerződés tartalmának megfelelően az ingatlan-nyilvántartáson átvezette. A határozat ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, melyben kifogásolták, hogy a határozat szerint közel 400 négyszögöl területtel kisebb ingatlan tulajdonosaivá váltak, mint amekkora területet 1971. évben megvásároltak.
A felperesek fellebbezését a megyei földhivatal alperes az 1987. augusztus 3-án kelt határozatával elutasította, és az első fokú földhivatali határozatot helybenhagyta. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a földhivatal a tulajdonközösséget az arra vonatkozó szerződés alapján szüntette meg, amelyet a felperesek is egyetértően aláírtak. Az 1972. évi 31. tvr. 20. §-a (2) bekezdésének előírása szerint az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésére irányuló kérelemhez a földhivatal - ha jogszabály másként nem rendelkezik - kötve van, ezért az első fokon eljárt földhivatal jogszabálysértést nem követett el.
A felperesek az 1987. december 17-én a városi bírósághoz előterjesztett kereseti kérelmükben a korábbi tulajdonostársak alperesi megjelölése mellett a tulajdonközösség-megszüntetési szerződés érvénytelenítését és költségeik megtérítését kérték.
Időközben a földhivatal az egyik alperes, Sch. I. kérelmére - az 1989. július 31-én kelt határozatával egyebek mellett az 1678. sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 044/24. hrsz.-ú, a felperesek és a Sch. I. tulajdonában levő ingatlan területét 8290 m2-ről 1 ha 2477 m2-re, az 5. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 050 hrsz.-ú út-területét 5 ha 7488 m2-ről 5 ha 3345 m2-re módosította térképezési és területszámítási hiba kiigazítása jogcímén. A határozat indokolása szerint a régi 1:2880-as méretarányú térképen ábrázolt határvonalak, és a jelenlegi nyilvántartási térkép adatai között lényeges eltérés van.
A határozat kézhezvételét követően a felperesek a városi bíróság előtt előterjesztett kereseti kérelmüktől elálltak, a perindítás folytán az alpereseknek okozott kárt megtérítették, részükre a perköltséget megfizettek. A városi bíróság erre tekintettel a pert az 1989. október 17-én hozott végzésével megszüntette. A felperesek az 1990. október 16-án a városi bíróságnál előterjesztett keresetükben, államigazgatási jogkörben okozott kár címén kérték az alperest kötelezni az előző perrel kapcsolatban felmerült költségeik megfizetésére.
Keresetükben arra hivatkoztak, hogy az 1987. évi tulajdonmegosztás során a földhivatal megosztási vázrajz nélkül osztotta meg a közös tulajdont, és ennek során mintegy 400 négyszögöllel kevesebb területet jegyzett be a tulajdonukba. A földhivatal határozata ellen benyújtott fellebbezésüket az alperes határozatával elutasította, és ezzel az eljárással a felpereseknek az előzőekben részletezett összegű kárt okozta.
Az alperes elsősorban elévülésre hivatkozva a kereset elutasítását kérte. Vitatta továbbá a felperesi kereset összegszerűségét is.
A városi bíróság az 1990. november 6-án kelt végzésével a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése, valamint a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevelet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei bírósághoz áttette. A megyei bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek egyetemlegesen 15 napon belül 37 036,50 Ft tőkét, ezen tőkén belül 11 212 Ft után 1989. október 17. napjától a kifizetés napjáig esedékes évi 20%-os kamatot valamint 25 824,50 Ft után 1989. július 31. napjától a kifizetés napjáig terjedő időre esedékes évi 20%-os kamatot, továbbá 600 Ft perköltséget. Ezt meghaladó részében a megyei bíróság a felperesek kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtett álláspontja szerint az alperes a mulasztást azzal követte el, hogy az 1972. évi 31. tvr. 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 1/1974. MÉM utasítás 18. §-ának (1) és (2) bekezdésében előírt helyszíni ellenőrzés elrendelését elmulasztotta. E mulasztásával konkrét okozati összefüggésben áll a felperesek kára. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett. A fellebbezésében kifejtett álláspont szerint a felperesek kára az 1979. évi ingatlan-nyilvántartás téves szerkesztésére vezethető vissza, mert ezáltal csökkent a tulajdoni illetőségük. Mivel a felperesek követelése 1979-ben a szerkesztéskor vált esedékessé, az legkésőbb 1980. év végén elévült. Amennyiben elismerhető a felperesek jogban való járatlansága, mint a kárról való tudomásszerzést gátló körülmény, a felperesek az ingatlan-nyilvántartás 1979. évi szerkesztése során elkövetett hibáról a földhivatal 1989. július 31-i határozatából értesültek. A felperesek követelésüket ebben az esetben is a Ptk. 326. §-ának (1), valamint (2) bekezdése alapján a szerkesztési hibát helyesbítő határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül érvényesíthették volna jogszerűen. Az alperes kérte ezért az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperesek keresetének elutasítását. A felperesek a fellebbezési ellenkérelmükben az első fokú ítélet helybenhagyását kérték.
A fellebbezés alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból azonban helytelen jogi következtetéseket vont le. A Ptk. 326. §-ának (1) bekezdése szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A (2) bekezdés rendelkezése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már letelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. A per irataiból egyértelműen megállapítható, hogy a felperesek ingatlantulajdonában bekövetkezett területcsökkenés az 1979. évben végzett ingatlanszerkesztés során elkövetett térképezési és területszámítási hiba következménye. Az evvel kapcsolatos esetleges kártérítési igény elévülése bekövetkezett egy év elteltével [Ptk. 349. § (2) bek.]. A perbeli ingatlan tulajdonostársai a tulajdoni lap tervezetét megkapták, az ingatlanszerkesztés adatairól a szokásos módon értesültek, arra észrevételt nem tettek. A felperesek sem ekkor, sem 1987. évben a tulajdonközösség-megszüntetési szerződés megkötésekor nem jártak el kellő gondossággal.
A földhivatal 1987. évi eljárása - bár valóban nem felelt meg mindenben az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak - a tulajdonostársak által benyújtott szerződésnek és kérelemnek megfelelően állapította meg a felperesek tulajdonába kerülő ingatlanrészek nagyságát. Az 1972. évi 31. tvr. 20 §-ának (2) bekezdése értelmében, az ingatlanra vonatkozó jogok és tények bejegyzésére irányuló kérelemhez a földhivatal kötve van, ezért az alperes nem követett el jogszabálysértést, amikor az elsőfokú földhivatali határozatot helybenhagyta.
A felperesek a városi bírósághoz első ízben benyújtott keresetükben a tulajdonközösség-megszüntetési szerződés érvénytelenítését kérték. Ezzel a perrel nem állt okozati összefüggésben az alperes 1987. évi eljárása és a földhivatal 1989. július 31-én hozott ingatlanterületet-módosító határozata sem. A felperesek ugyanis ahelyett, hogy a földhivatalnál kérték volna az eredetileg 1979. évben, az ingatlan-nyilvántartás szerkesztése során elkövetett térképezési hiba kijavítását - miként azt az egyik alperes, Sch. I. 1989. évben tette -, a korábbi tulajdonostársaik ellen indítottak szerződés érvénytelenítése érdekében peres eljárást. Ennek indokolatlanságát támasztja alá a földhivatal módosító határozata is, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a felperesek ingatlanrészének csökkentése nem a korábbi tulajdonostársak ingatlanilletőségének növelése, hanem az 5. számú tulajdoni lapon nyilvántartott 050. hrsz.-ú útterület téves számítása miatt következett be. A felperesek mindezek előzetes tisztázása helyett a tulajdonostársak ellen indítottak feleslegesen peres eljárást. Ezen a tényen nem változtat az alperes által adott az a felvilágosítás sem, amely panaszuk kapcsán arról tájékoztatta a felpereseket, hogy a tulajdonközösség-megszüntetési szerződés érvénytelenítésére a bíróságnak van hatásköre.
A polgári jogi felelősség együttes előfeltétele a jogellenes magatartás, a kár, az okozati összefüggés a magatartás és a kár között, valamint a felróhatóság. Ahhoz, hogy a polgári jogi kártérítési felelősség megvalósuljon, valamennyi előfeltételnek fenn kell állnia. A felperesek - a téves jogérvényesítés során - saját maguknak okozott költségeket, kiadásokat és veszteségeket az alperesre nem háríthatják át. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor ítéletének indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes a helyszíni ellenőrzés elrendelésének elmulasztásával okozta a felperesek pereskedésével kapcsolatban felmerült kárát. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. (Legf. Bír. Kf. II. 25 l74/1991. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás